2014. október. 13. 09:10 MTI Utolsó frissítés: 2014. október. 13. 15:30 Itthon

Öt időközi egyéni listás választást kell tartani

A Baranya megyei Kishajmáson, Kisbudméron, a Vas megyei Tanakajdon, Bozzán és Mesterházán 120 napon belül időközi választást kell tartani.

Öt időközi egyéni listás választást kell tartani az országban – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) hétfő reggeli adataiból.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listás rendszerben választják meg a település lakosságszámától függő nagyságú képviselő-testületet. A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum a településen kiosztható.

Ha nincs elegendő (legalább a kiosztható egyéni listás mandátumok számával megegyező számú) jelölt, akkor a szavazást nem lehet megtartani, és időközi választást kell rendezni. Eredménytelen a választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy akkor, ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket – mivel polgármesterként is indult – megválasztják településvezetőnek.

A Baranya megyei Kishajmáson és a Vas megyei Tanakajdon már a jelöltállítás után közvetlenül tudható volt, hogy elmarad az önkormányzati választás, mert nem volt annyi jelölt, ahány tagú testületet meg kellett volna választani.

A Baranya megyei Kisbudmér, a Vas megyei Bozzai és Mesterháza választópolgárai vasárnap voksolhattak a képviselő- és polgármester-választáson, azonban az egyéni listás választás eredménytelen lett. Annyian indultak ugyanis képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, és olyan jelöltet választottak polgármesternek, aki egyéni listán is indult.

Ezen az öt településen tehát 120 napon belül időközi választást kell tartani.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.