Balog Zoltán miniszter szerint csak Ausztriából vitték el a romákat, Magyarországról nem történt deportálás. A Roma Sajtóközpont túlélőkkel készített interjúkkal reagált a tárcavezető kijelentésére.
"Magyarországról nem történt roma deportálás, a magyar cigányokat Ausztriából vitték el" – mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a roma holokauszt áldozatainak emléknapja után, vasárnap a Kossuth rádióban. Hozzátette: a számok nagyon változóak, van, aki hetvenezer, van, aki félmillió áldozatról beszél, ezért fontos, hogy legyen egy tisztességes dokumentációkutatás, ahol szembenézhetünk ezekkel a tényekkel.
Balog az interjúban többek között úgy fogalmaz: "figyeltem azt a folyamatot, ahogy a cigányság értelmisége úgy lassan fölfedezte, azt, hogy bocsánat, hát nekünk is volt holokausztunk, a történelemben ilyen módon benne vagyunk, és mégis óva intem a cigány barátaimat attól, hogy túlságosan erre az identitáselemre koncentráljanak, mert ma már a zsidóságban is nagyon sokan eljutottak odáig, hogy ha a zsidó identitásnak egyetlen, vagy a legfontosabb alkotóeleme, az hogy volt holokauszt, és hogy mi áldozatuk vagyunk, az egyszerűen egy olyan belső zavart, skizofréniát okoz, ami nem a jövőt szolgálja." (Az interjút itt hallgathatja meg, a fent idézett mondat 4:32-től hallható.)
A Roma Sajtóközpont erre reagálva holokauszttúlélőkkel készült interjúkat ajánl a miniszter figyelmébe.
"Este jöttek a nyilasok, kiszedték a férfiakat. Tizennégy évtől egész hetven-nyolcvan éves korig. Elvitték őket. Elbúcsúztak szegények, azt mondta szegény apám anyámnak: minket elvisznek, nem tudjuk hová, vigyázz a gyerekekre! Kivitték Németországba, ötven évvel később tudtuk meg, mi történt vele" – emlékezik vissza egyikük.
"Még lány voltam amikor eldeportáltak. Tizennégy éves. Hajnalban vittek el engem, meg apámat. Ott, a toronyi óvodánál volt a gyülekezet, még emlékkő is van" – mondta másikuk a Roma Sajtóközpontnak.
"Tizennégy évesen vittek el, előbb Pápára, onnan Komáromba. Csendőrök, kettő jött biciklivel. Kalap, tollas kalap, puska a vállukon, szuronnyal, úgy hajtottak minket. Marhavagonokba vittek Komáromba, a csillagbörtönbe. Se szalma, semmi, csak a flaszteron feküdtünk a bunkerokba. Egymás hátán elfértünk. A zsidókat előttünk lévő nap vitték el, de még én ott vótam, három hétig, addig nem hoztak senkit" – emlékezett vissza egy harmadik asszony.
A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.
