Alapszervezetek szűntek meg, és tömeges kilépésekhez vezettek április óta a Jobbikban folyó belharcok, állítják a hvg.hu-nak nyilatkozó, a pártból nemrég kilépett személyek. Májusban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választmány ülését is be kellett rekeszteni a tiltakozók miatt, akik szerint Szabó Gábor pártigazgató mára teljesen átvette a vezetést a Jobbikban, amit bizalmasai helyzetbe hozására használ fel.
Gárdistákkal mentek kérdőre vonni Vonát
A hvg.hu által megkeresett, a Jobbikhoz közel álló személyek úgy látják, a kisvárdai alapszervezet csak egy volt a belharcok által érintett alapszervezetek közül. Elmondásuk szerint a probléma középpontjában Szabó Gábor pártigazgató és köre áll, akik megbízható beosztottakat szeretnének látni a vidéki pártszervezetek élén, illetve meghatározott személyeket juttatnának jól fizető pozíciókhoz. Van, aki szerint a pártot valójában nem is Vona Gábor, hanem a pártigazgató irányítja, Vona csak a Jobbik reklámarca.
Szerintük az alapszervezetek és Szabó emberei közötti konfliktus országos szintű, csak Szabolcsban mutatkozott meg a legerősebben: amint arról többen beszámoltak, májusban botrányba fulladt a Nyíregyházán tartott megyei választmányi ülés (amelynek célja az őszi önkormányzati választásokon indítandó jelöltek kiválasztása volt), miután a Nemzeti Őrsereg (a Magyar Gárdához hasonló egyenruhás szervezet) tagjainak kíséretében megjelentek a feloszlatott kisvárdai szervezet tagjai, hogy Vona Gáborral tisztázhassák a kérdést. A kisvárdaiak nem jártak sikerrel, az újonnan érkezőket kiküldték a teremből, Szabó Gábor pedig „cigarettaszünetet rendelt el, ami saját szavaival élve, több hónapos is lehet.”
„Igen valóban berekesztettük a megyei választmányi ülést, mert arra a feloszlatott kisvárdai szervezet volt tagjai közül többen eljöttek meghívás nélkül” – mondta a hvg.hu-nak Szabó Gábor pártigazgató. „A berekesztés után 2-3 órán keresztül személyes beszélgetésekben igyekeztek az érintettek, s én is tisztázni egymás között a feloszlatáshoz vezető okokat.”
„Nem ezért lettünk jobbikosok”
Tárczy Zsolt kevésbé békés jelenetekre emlékszik: „A bent lévők nagy többsége, persze örült neki, de azok a személyek, akiknek bizony valós félnivalójuk volt, elkezdtek drasztikusan izzadni. A bent lévő fejesek, persze többször felszólítottak, hogy menjünk ki, mert mi nem oda valóak és oda tartozóak vagyunk. Szilágyi etikai urat (sic!) még a pártigazgató is csak nehezen tudta visszafogni, hogy ne hívja ránk (50% mindig párttag) a karhatalmat” – írja a kisvárdai „delegáció” tagja.
A feloszlatott alapszervezet azóta újjáalakult, teljesen új tagsággal és kevesebb fővel, miközben a régi tagok egy része kilépett a pártból. „Az országos elnökség valóban feloszlatta a kisvárdai alapszervezetet, mivel a volt országgyűlési képviselőjelölt ifj. Földi István, a helyi kampányfőnökünk, illetve a környékbeli alapszervezetek közül többen azt jelezték a pártvezetés irányába, hogy az országgyűlési kampányban a régi kisvárdai alapszervezet csak tessék-lássék módon vette ki a részét a kampánymunkákból. Az oszlatás után egy héttel újjá is alakult a kisvárdai szervezetünk, így újra van működő Jobbik-szervezet a városban” – közölte Szabó.
Helyi embert szerettek volna jelölni
Szabóval szemben a megszüntetett alapszervezet tagjai állítják, kivették a részüket a kampányból, és a tevékenységükről rendszeres írott összefoglalókat küldtek a Jobbik elnökségének, amelyeket Szabónak is látnia kellett. Tárczy Zsolt, a kisvárdai alapszervezet volt tagja a hvg.hu-nak azt mondta, a szervezet megszűnésének előzménye az volt, hogy a pártvezetés a helyi tagság akaratával szembemenve jelölte Földi Istvánt, akivel a tagság nehezen tudott együttműködni. Földivel kapcsolatban többen kifogásolták, hogy nem helybeli, hanem kocsordi születésű, sokan képzetlennek tartották, és nem értettek egyet az általa folytatott kampány stílusával. Tárczy szerint azonban nem igaz, hogy nem akartak neki kampányolni, hanem az történt, hogy „Földi István eleve kizárta a tagság egy részét az együttműködésből, ezért ők más körzetek jobbikos jelöltjei (Adorján Béla, Gyüre Csaba) mellett kampányoltak.”
Volt alapszervezeti tagok szerint a Kisvárdán történtek az április 6-ai választások óta az ország több pontján megismétlődtek, például Mezőkövesden és Esztergomban, ami a párttagok tömeges kilépéséhez vezetett. Utóbbi értesülést Szabó Gábor cáfolta, mint mondta, „az országgyűlési választások óta sem feloszlatva nem lett Szabolcs megyében szervezetünk, sem pedig maguk nem mondták ki sehol a szervezet megszűnését, leszámítva a kisvárdait. Más településen viszont volt alakulás, túl a kisvárdai újraalakuláson.”
Januárban a kisvárdaihoz hasonló körülmények között oszlott fel a párt szolnoki szervezete is, amikor a Jobbik teljes szolnoki elnöksége lemondott. A helyi vezetés azt kifogásolta, hogy „az elképzeléseiknek semmi jelentősége nincs a képviselői irodaházban, vagy a parlament folyosóin lezsírozott lobbiérdekekkel szemben.”
Gyanús elnökváltás
Szintén hívatlanul érkezett a májusi választmányi ülésre Sűrü Tamás, a dombrádi (a város szintén a Kisvárda központú Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 3. választókerülethez tartozik) alapszervezet volt elnöke. Sűrü 2013-ban lett városi elnök, idén március 15-én azonban, a párt szabályzatával ellenkező módon leváltották. „Egy ünnepségen vettem részt, Dombrádtól távol, amikor hívást kaptam, hogy egy-két órán belül össze fog ülni az alapszervezet, annak ellenére, hogy az ülést elvileg csak az elnök hívhatja össze” – mondta a hvg.hu-nak. „Nem sokkal később arról tájékoztattak, hogy megszavazták a leváltásomat.” Mivel az eljárás több pontban ellenkezett a Jobbik belső szabályzatával, Sűrü az országos elnökséghez fordult, akik az ügy kivizsgálását ígérték, ez azonban a választások után sem történt meg: májusban a vezetőség már az új, szabálytalanul megválasztott dombrádi elnököt fogadta a választmányi ülésen.
Sűrü megerősítette, hogy a 3. választókerületben komoly felzúdulást váltott ki helyi párttagok körében, amikor a Jobbik vezetése ifj. Földi Istvánt jelölte a 3. választókerület képviselőjének. „A kampány során Földi tovább haragította magára a tagságot azzal, hogy nagyon negatív, esetenként rágalmazó kampányt folytatott fideszes ellenfelével, Seszták Miklóssal szemben” – mondta Sűrü. „Ezzel több helyi tag nem értett egyet, ők szerették volna a pozitív ígéretekre helyezni a hangsúlyt. Később valószínűleg a kampánnyal összefüggésben több, ezeket az anyagokat csupán terjesztő dombrádi aktivistának is megszűnt a munkahelye, de segítséget sem Földitől, sem a pártvezetéstől nem kaptak.”
Bár Vona Gábor egy kampányrendezvényen azt ígérte Sűrünek, hogy a választások után „rendet raknak” a megyében, a feszültségek csak fokozódtak, amikor közvetlenül a meghirdetett választmányi ülés előtt „egy tollvonással megszüntették” a kisvárdai alapszervezetet. „A gyűlésre a felháborodott kisvárdaiakkal együtt érkeztem, de amikor felvetettem a dombrádi ügyet, Szabó Gábor azt mondta, nem érdekli Dombrád, az érkezőket pedig kiküldte a teremből, majd berekesztette az ülést.”
Szabolcs az új Borsod?
Földiék mellett a megyei Jobbik belharcainak másik kulcsfigurája Bakó József megyei elnök. Sűrü Tamás szerint Bakó kezdettől fogva megosztó személyiségnek számított, mivel sokak szerint a múltjában voltak a Jobbik értékrendjének ellentmondó elemek”. Pozícióját szerinte Bakó szintén a pártigazgatónak köszönhette.
A hvg.hu-nak nyilatkozó volt jobbikosok szerint az, ami most Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történik, kísértetiesen emlékeztet a 2012-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történtekre. Mint ismeretes, Borsodban 2012-ben a teljes megyei elnökség lemondott, miután többször vitába keveredtek a pártvezetés, elsősorban Szabó Gábor bizalmát élvező Szegedi Csanáddal (a pártból azóta kilépett Szegedi politikai pályája mellett szoros üzleti kapcsolatokat is ápolt a párt vezetőivel, Szabóval közösen voltak a Turul boltot üzemeltető Szkíta Hadúr Kft. tulajdonosai, Vona Gáborral pedig a Barikád hetilapot kiadó Magyar Hírek Kft.-t birtokolta). Ahogy két éve Borsodban, úgy a hvg.hu-nak nyilatkozó szabolcsi jobbikosok is a pártigazgatót, illetve a megye két, vele kapcsolatban álló „erős emberét”, Bakó Józsefet és Földi Istvánt teszik felelőssé a megyei konfliktusokért.
Vona, a reklámarc
„A Jobbikon belül Szabolcsban és más megyékben is van egy, elsősorban Szabó Gábor bizalmasaiból vagy üzletfeleiből álló mag, akik felett ott van a pajzs, őket juttatják pozíciókhoz, a többiek csak útban vannak” – fogalmazott Sűrü Tamás. Szerinte a pártot valójában nem Vona Gábor, hanem Szabó irányítja. „Elnökként Vonával nem nagyon volt kapcsolatom, utasításokat, értékeléseket leginkább Szabótól kaptunk. Az említett ülésen Vona egyébként gyakorlatilag meg sem szólalt, többnyire Szabó Gábor beszélt, ami különösen csalódást okozott a helyi párttagoknak.”
Az általunk megkérdezett, a Jobbik működését ismerő személyek egységesen állítják: Vona Gábor csak a Jobbik „reklámarca”, a valódi döntéseket a pártigazgató hozza. Mint mondták, Szabó Gábor olyan emberek segítségével biztosítja hatalmát, mint amilyen Bakó József, a jelenleg tisztázatlan pozíciójú (egyes hírek szerint benyújtotta a lemondását, utódját azonban nem jelöltek ki, hivatalos források ma is elnökként hivatkoznak rá) Szabolcs megyei Jobbik-elnök, és a vele szoros kapcsolatban álló, Kisvárdán elindított Ifj. Földi István is.
| Régi vita |
Megyei forrásaink szerint a szabolcsi konfliktus mögött a pártban régóta szembeálló két irányvonal összeütközése áll: az elsősorban Adorján Béla és Gyüre Csaba volt szabolcsi elnök nevével fémjelzett, korábban Vona Gábor által is támogatott irányzat célja, hogy „helyi erős embereket” (tipikusan értelmiségieket) jelöljenek, akik a helyi közösségek problémáira dolgoznának ki programokat. Ezzel szemben állt a Novák Előd és Szabó Gábor által képviselt irányzat, akik számára fontosabb volt, hogy vidéken „megbízható végrehajtók” legyenek, akik nem nőhetik ki magukat a párt vezetőinek riválisaivá. Az első csoport emellett támogatta a Jobbik által kialakított szélsőséges imázs levetkőzését is, míg a második ezt nem tartotta különösen fontosnak (bár a Jobbik országos kampányában valóban egy szalonképesebb arculat jelent meg, ebből Szabolcsban nem sokat lehetett érezni: Földi István áprilisi kampányanyagainak és beszédeinek középpontjában továbbra is fideszes ellenfelének támadása és a cigányozás állt).  Szabó Gábor és Novák Előd a parlament plenáris ülésén 2010 júliusában Fülöp Máté Forrásaink úgy látják, mára az Adorján Béla-féle irányzat teljesen háttérbe szorult, és ma Szabó Gábor gyakorlatilag egy személyben irányítja a pártot, komolyabb belső ellenzék nélkül. A hatalmi harc fontos momentuma volt Gyüre Csaba leváltása (2011 körül) Szabolcsban, akinek helyére a Szabó Gábor köréhez tartozó Bakó József került. |
Fantom-alapszervezetek
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendkívül fontos a Jobbik szempontjából, mivel a megyében a párt támogatottsága különösen magas, ráadásul itt van a legtöbb Jobbik-alapszervezet is. Utóbbi adat azonban csalóka, mivel ha hihetünk forrásainknak, ezek jelentős része csak papíron létezik: ezeket elsősorban Mátészalka környékén (Földi István szülőfaluja, Kocsord is itt található) jegyezték be Földi és Bakó rokonai, barátai (a Jobbik szabályzata szerint akár már három emberrel is megalakulhat egy alapszervezet), de dokumentálható tevékenységet nem folytattak, céljuk csupán annyi volt, hogy Szabó Gábor embereinek támogatóit bejuttassák a megyei választmányokba, ezek tagjai azonban gyakran nem vettek részt az üléseken.
Emiatt egyes információk szerint a választmány az elmúlt közel másfél évben határozatképtelen volt. Szabó Gábor szerint azonban a kampány és az ünnepek miatt eleve nem terveztek üléseket „2013-ban az első fél évben két határozatképes megyei választmányi ülése volt a megyének, majd nyáron, illetve közel a karácsonyi ünnepekhez valóban határozatképtelen volt a megyei választmányi ülésük. Idén meg a kampány feladatai és leterheltségei miatt eleve nem is terveztek tartani egészen az Ön által említett megyei választmányi ülésig” – válaszolta kérdésünkre.
Kovács Béla asszisztense kapott hátszelet
A Szabó Gáborhoz köthető személyeket informátoraink jellemzően „megélhetési jobbikosoknak” mondták, akik a párton keresztül megszerzett, különféle állami és önkormányzati pozíciókból (képviselői vagy képviselők mellett megszerezhető tanácsadói, asszisztensi állások) élnek. A Kisvárdán jelöltként indított ifj. Földi és apja, id. Földi István például az Oroszországnak való kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla EP-képviselő asszisztenseként dolgozott. Földi emellett önéletrajza szerint civilben egy hagyományőrző egyesület vezetésével foglalkozik, iskolai végzettséget pedig nem tüntetett fel. Bár a kampány során hadtörténészként hivatkozott magára, hivatalos végzettséggel nem rendelkezik, csak az intézményi ranggal nem rendelkező, jobbikos politikusok által alapított Attila Király Népfőiskolán tartott előadásokat.)
Forrásaink szerint a mostani alapszervezet-feloszlatások hátterében az áll, hogy a közelgő önkormányzati választások miatt szükség lesz egy olyan választmányra, amely kész lesz Szabó Gábor embereit (akik jelenleg nem számítanak népszerűnek a megyében) jelölni. Ez azonban már csak úgy érhető el, hogy egyes „rosszul szavazó” alapszervezeteket egyszerűen megszüntetnek. Elképzelhetőnek tartják, hogy Szabolcs megyében hamarosan jelentős mértékben csökkenjen a Jobbik-alapszervezetek száma a párton belüli hatalmi harcok miatt.
A kizárt jobbikos Endrésik Szent László-mozgalmat indít
RSK: Jobbikosok vonultak fel egy miskolci cigánytelepen
„Jobbikkal szoros viszonyt ápoló” polgármester emlékezik a holokausztra
Kizárták a Jobbikból Endrésiket és Kisgergelyt
Otthagyja a Jobbikot Hegedűs Tamás volt parlamenti képviselő
