30 amerikai képviselőnek írt válaszlevelet a miniszterelnök. Magyarázata szerint a Szabadság téri emlékművet szabadságunk elvesztésének fájdalma ihlette. Nem holokauszt-emlékműről van szó – írta –, mert abból már van több is.
Szabadságunk elvesztésének fájdalma vezeti a budapesti Szabadság téri emlékmű felállítóit – írta Orbán Viktor kormányfő abban a válaszlevélben, amelyet harminc zsidó származású amerikai képviselőnek küldött. A levelet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője küldte el szerdán.
A kongresszusi képviselők és szenátorok a Zsidó Világkongresszus honlapján május végén közölt nyílt levelükben a Szabadság téri emlékmű megépítésére vonatkozó tervek felülvizsgálatát kérték a magyar miniszterelnöktől.
"Szabadságunk elvesztésének fájdalma"
"Egy függetlenségét oly büszkén ünneplő népnek, mint az amerikai, talán természetesnek tűnhet a magyarok ragaszkodása a szabadsághoz, és talán átélhető az a fájdalom, amelyet szuverenitásunk és szabadságunk elvesztése jelentett. 1944. március 19-től 1991-ig folyamatosan állomásoztak megszálló katonai csapatok hazánk területén. A szabadságunk elvesztésének fájdalma vezeti tehát az emlékmű felállítóit. Az a törekvés, hogy emlékeztessük az elkövetkezendő nemzedékeket a szabadság jelentőségére és hogy milyen tragikus következményekkel jár egy nemzet életére szabadságának elvesztése. Az emlékmű felirata világos: Magyarország német megszállása, 1944. március 19. az áldozatok emlékére" – írta válaszában Orbán Viktor.
Az emlékmű nem holokauszt-emlékmű – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy megindító holokauszt-emlékművek és -emlékhelyek léteznek már Magyarországon.
Az alkotás – írta a kormányfő – egy szabadságharcos nemzet emlékműve arról a fájdalomról, amikor eltiporták a szabadságát. "Ez az emlékmű arra emlékeztet mindannyiunkat, az áldozatok emléke előtti főhajtással, hogy hazánk szuverenitásának elvesztése tragikus következményekkel járt, sok százezer ember életét követelte, és további millióknak, az egész nemzetnek rengeteg szenvedést okozott" – fejtette ki.
Tudta ön, merre fordítottuk lépéseinket mi, magyarok?
Levelében Orbán Viktor emlékeztetett az áprilisi országgyűlési választásra is, amelynek eredményeként – fogalmazott – folytathatja azt a nemzetegyesítő politikát, amelyet még első kormányzása idején, 1998-ban indított el. "Mi, magyarok a kölcsönös megértésen, a tisztelet kultúráján és az emberi méltóság feltétlen tiszteletén alapuló jövő irányába fordítottuk lépéseinket" – hangsúlyozta.
Orbán Viktor felidézte, hogy Magyarországon megszülettek azok a döntések, amelyekkel "erkölcsi, szellemi jóvátételt adtunk a történelem során velünk együtt élt és a magyar nemzet részévé vált zsidó közösség tagjainak" is. Megemlítette a Holokauszt Múzeum létrehozását, a holokauszt-emléknap bevezetését, és kiemelte: "zérótoleranciát hirdettünk az antiszemitizmus ellen".
A miniszterelnök jelezte egyúttal, hogy idén emlékezünk meg a magyar holokauszt 70. évfordulójáról. Ezzel kapcsolatban arról biztosította az amerikai képviselőket, hogy kormánya a holokauszt-emlékév minden lényeges mozzanatában igényt tart a magyarországi zsidó közösség véleményére és részvételére.
"Mi úgy gondoljuk, hogy a holokauszt az egyetemes és a magyar történelemben is egyformán sötét korszak" – írta Orbán Viktor.
