Nekimegy az Eva Rezesova által okozott balesetben meghalt áldozatok családja a szlovák milliomosnő szakértőjének, Melegh Gábornak. A hvg.hu megtudta, hogy már kezdeményezték az igazságügyi szakértő elleni etikai eljárást a kamaránál, amiért szerintük Melegh elfogult és megsértette hivatásának szabályait. A szakértő ügyvédi felszólítással próbálta megakadályozni cikkünk megjelenését.
Etikai eljárást kezdeményez a Rezesova-ügyben meghalt áldozatok családja Melegh Gábor, a szlovák milliomosnő védelme által bevont igazságügyi szakértő ellen – tudta meg a hvg.hu. Ügyvédjük, Fazekas Tamás megerősítette információnkat, hogy a Melegh elleni panaszt beadták az illetékes Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamarához (BISZK).
Az első fokon ittas járművezetésért hat évre ítélt Rezesova ügyében – a vádlott betegsége miatt – végül csak május végén kezdődik el érdemben a másodfokú tárgyalás, amelynek egyik legfőbb kérdése lesz, kizárják-e az ügyből a védelem oldalán szakvéleményt készítő Meleghet. Ahogy arról beszámoltunk, az ügyészség ezt szeretné elérni, mert kétségbe vonja a szakértő pártatlanságát, a szlovák nő ügyvédje, Novák Péter viszont érthetően harcol majd a szakértőjükért.
Az M3-as autópályán még 2012. augusztus 21-én történt balesetben meghalt négy áldozat – két idősebb házaspár – családja azonban már most etikai eljárást kezdeményezett Melegh ellen a kamaránál, amely a szakértők legfőbb szakmai szerve. Csak az lehet igazságügyi szakértő, akinek van kamarai tagsága, így a lehetséges etikai szankciók közül – amelyek sorában a legenyhébb a figyelmeztetés – a legsúlyosabb a kamarából való kizárás. Ilyenkor törlik a hivatalos névjegyzékből az etikai vétséget elkövető tagjukat, aki többé nem működhet szakértőként. Vétségnek az etikai kódex szerint az számít, ha a szakértő a jogszabályi kötelezettségeit, illetve a szakértők etikai kódexének magatartási szabályait vétkesen megszegi, vagy csorbítja „a szakértői kar tekintélyét” valamilyen szakértői tevékenységen kívüli vétkes magatartásával.
Információink szerint az általuk elindított etikai eljárásban a család egyik kifogása az, hogy a gépjárműszakértők közt nagy szaktekintélynek tartott Melegh az ő felkérésüket visszautasította azzal, hogy „magánfelkérésre nem adhat véleményt, összeférhetetlenséget okozna”. Ugyanis – mivel a Rezesova-ügyben korábban kirendelt szakértők véleménye között ellentmondás volt – arra hivatkozott, hogy kirendelhetik a Budapesti Műszaki Egyetemen működő Műszaki Igazságügyi Szakértői Testületet, amelynek ő az elnöke. Csakhogy nem sokkal később a másik oldalon, Rezesova ügyvédjének, Novák Péternek a megbízásából mégis beszállt az ügybe, és pont az ő, „új szempontokat” tartalmazó szakvéleménye miatt lett ellentmondás. A hvg.hu-nak ezt korábban Melegh azzal magyarázta: a sajtóból megtudta, hogy megszűnt az ellentét a szakértői vélemények között, így már nem fenyeget az összeférhetetlenség.
Elfogult és végigturnézta a médiát?
A birtokunkba került ügyészségi indoklás szerint nem is volt összeférhetetlen helyzet, amit Meleghnek tudnia kellett, ezért az áldozatok rokonainak elutasítása „felveti a pártatlanság hiányát és enged következtetni az elfogultságára”. Úgy tudjuk, hasonló érvelés szerepel az etikai eljárást kezdeményező panaszban is: az áldozatok családja szerint valótlanul tájékoztatta őket az összeférhetetlenség lehetőségéről, hiszen „a szakértői testület korábbi elnökeként”, illetve „több mint 20 éves szakértői tevékenység” után biztosan tisztában volt a szabályokkal és a gyakorlattal. Ráadásul utána a másik oldalra állt, amiből „megállapítható az elfogultsága” a család szerint, pedig ennek még a látszatát is kerülnie kellett volna – hiszen a szakértők etikai kódexének egyik legfontosabb alapelve a pártatlanság követelménye.
A Fiat Puntóban meghalt sértettek családja szerint Melegh azzal is etikai vétséget követett el, hogy a médiában több alkalommal is nyilatkozott, pedig ez tilos, amíg a büntetőeljárás jogerősen nem fejeződik be. Ezzel „a szakértő megsértette titoktartási kötelességét, maga szolgált a médiában forrásként, olyan információkat is kiadva, amelyek korábban a médiában nem jelentek meg” – ez szerepel az etikai panaszban információink szerint. Ráadásul úgy gondolják, nemcsak az a gond, hogy nyilatkozott, hanem hogy ezt „saját igazát bizonygatva”, „a szakértői eljárását ért kritikát személyes támadásoknak véve és elfogultan” tette, amivel így az egész szakértői kar tekintélyét rombolta.
Az etikai eljárást kezdeményező család szerint így Melegh Gábor többszörösen megszegte a rá vonatkozó szabályokat, ezért etikai büntetést kell kiszabni vele szemben. Névtelenséget kérő forrásunk szerint a beadvány már megérkezett a kamarához, ahol majd ezt követően dőlhet el, hogy elindul-e az etikai eljárás.
Prencsok János, a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (BISZK) Etikai Bizottságának elnöke annyit mondott: „tekintettel arra, hogy egyelőre titoktartási kötelezettség terhel, se megerősíteni, se cáfolni nem tudom a beérkezett panasz tényét”.
Ha kizárnák, nem kellene megvárni a Rezesova-ügy végét
Az Etikai Bizottság elnöke ugyanakkor általánosságban elmagyarázta, hogyan zajlik egy etikai vétség miatti panasz elbírálása. Először azt vizsgálják meg, hogy az igazságügyi szakértő elleni panasz megfelel-e a jogszabályban előírt eljárási kritériumoknak, többek között valóban egy kamarai tagsággal rendelkező szakértőre vonatkozik-e, illetve volt-e már ellene eljárás ugyanabban az ügyben. Amennyiben a panasz megfelelő, akkor a kijelölt Etikai Tanács foglalkozik a panasszal, eldöntik, valóban megsértette-e a szakértő a rá vonatkozó etikai szabályokat. Ha a vétség súlyosnak tűnik, akkor arra is lehetőségük van, hogy az érintett szakértő kamarai tagságát már az etikai eljárás idejére felfüggesszék.
A konkrét ügyről Prencsok János nem nyilatkozhatott, de azt elmondta: ha egy szakértő elleni panasz beérkezésekor még folyamatban van az alapügy, amelyben panasszal éltek a szakértő véleményében leírtakkal, illetve a szakértő tevékenységével kapcsolatban, akkor annak jogerős befejezéséig fel kell függeszteni az etikai eljárást.
A Rezesova-ügy viszont még sokáig elhúzódhat, az ügyészség eleve inkább elölről kezdené az egész eljárást első fokon. Vagyis a Melegh elleni etikai eljárást – amennyiben azt elindítaná a kamara – fel kellene függeszteni a jogerős ítéletig. Kérdés ugyanakkor, hogy mi történik akkor, ha az ügyészség indítványát elfogadva Meleghet kizárják az ügyből. Szintén általánosságban erre az etikai bizottsági elnök azt mondta: előfordult már, hogy a bepanaszolt szakértőt menet közben zárták ki, illetve többé nem vették figyelembe a szakvéleményét, és ilyenkor nem kellett bevárni a jogerős befejezést, a kizárás után azonnal elindulhat ellene az addig felfüggesztett etikai eljárás.
Az a területi kamara jár el, ahol közlekedési szakosztályvezető
Prencsok János megerősítette, hogy valóban tilos a sajtóban nyilatkozniuk az igazságügyi szakértőknek az általuk vizsgált esetről, amíg az le nem zárul. Sőt, még annak befejezése után is csak akkor beszélhetnek az ügyről, ha erre felhatalmazzák az erre jogosult felek. Úgy tudjuk, hogy Melegh Gábor hosszú ideje a Budapesti Igazságügyi Kamara közlekedési szakosztályának vezetője, amire szintén rákérdeztünk, de a bizottsági vezető szerint ez a pozíciója „egyáltalán nem befolyásolná az eljárást, az etikai bizottság minden személynél és minden esetben ettől függetlenül végzi a munkáját”.
“Ha elfogultság, kizáró ok áll fenn, akkor szóba jöhet, hogy a szakértő elleni etikai eljárást az eredetileg kijelölttől eltérő kamara vagy etikai tanács folytassa le” – mondta a hvg.hu-nak Agárdi Tamás, az országos kamarai elnöki funkciókat jelenleg gyakorló általános elnökhelyettes, mikor arról kérdeztük, eljárhat-e más területi kamara, ha a panaszos azt gyanítja, nem lenne pártatlan a kifogásolt szakértővel saját szervezete. „Ha fellebbezésre kerül sor az első fokon eljáró területi kamarai döntéssel szemben, akkor másodfokon az ügy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elé kerülhet” – tette hozzá.
Ügyvéddel próbálta letiltatni
Természetesen megkérdeztük az ellene kezdeményezett etikai eljárásról Melegh Gábort is, aki erre egy ügyvédi felszólítást juttatott el hozzánk, amelyben jogi képviselője által arra figyelmeztet: „a megjelentetni kívánt információ” különleges adat, ezért tartózkodjunk a nyilvánosságra hozatalától, különben jogi lépéseket tesz.
Arra az esetre is küldött egy nyilatkozatot, ha az ügyvédi felszólítás „ellenére” is megjelentetjük a cikket, így ezt kérésének megfelelően, változtatás nélkül közöljük, bár ez pusztán a már ismertetett eljárási szabálynak a megismétlése, miszerint fel kell függeszteni az etikai vizsgálatot, míg folyamatban van az alapügy:
„A kamara ellenem folyó etikai eljárás megindításáról nem értesített, nem tudom, kitől származik az információ. Amennyiben a kamarához mégis érkezett ilyen etikai panasz-bejelentés, akkor ilyen esetben a követett eljárás: 'Az eljárás felfüggesztése' (idézet az etikai szabályzatból): Ha a cselekmény – amely miatt a panaszolt szakértő a kezdeményező szerint etikai vétség elkövetésével gyanúsítható – folyamatban lévő bírósági vagy más hatósági eljárást érint, a tanács a bíróság vagy más hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig az etikai eljárást – annak megindításával egyidejűleg – határozattal felfüggeszti. A határozatot kézbesíteni kell a panaszolt szakértőnek (képviselőjének) és a tagsága szerinti kamara elnökének, akik a határozattal szemben fellebbezéssel élhetnek. A felfüggesztés ideje az elévülés idejébe nem számít be.”
