Visszautasította az Alkotmánybíróság Karácsony Gergely panaszát, amit a villanyoszlopokon elhelyezett plakátok tilalma ellen nyújtott be. A döntés megosztotta a testületet, a többség szerint nincs semmi alapja a panasznak, de az Ab elnöke szerint igenis felmerül, hogy alkotmányellenes a szabály.
Szűk többséggel, de visszautasította az Alkotmánybíróság (Ab) azt az alkotmányjogi panaszt, amit Karácsony Gergely, a baloldali összefogás színeiben induló PM-es politikus nyújtott be a választási plakátok elhelyezése ügyében. A kedden nyilvánosságra hozott végzéshez heten (Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Stumpf István) csatoltak különvéleményt.
Az ügy még februárban kezdődött, amikor valaki bepanaszolta a XVI. kerületben (Budapest 13. evk.) induló Karácsonyt, hogy plakátja a Sasvár út melletti egyik villanyoszlopon található, márpedig ezt a közúti közlekedési törvény és egy kormányrendelet értelmében tilos. A törvény már 2012 óta tiltja a hirdetéseket a villanyoszlopokon, egy idén január 17-én kelt rendeletmódosítással pedig a kormány pontosította a reklám fogalmát, így már ide tartozik a választási plakát is (ezen kívül Budapesten még egy sor helyen külön is tilos plakátolni).
A helyi választási bizottság határozatában helyt adott a kifogásnak, megállapította a jogszabálysértés tényét, és a képviselőjelöltet eltiltotta a további jogsértéstől. Karácsony fellebbezett, de a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) helyben hagyta az elsőfokú határozatot. Az NVB határozatát a politikus a Kúria előtt támadta meg, mert szerinte a választási plakátokra csak a választási eljárási törvény szabályai az érvényesek, nem pedig a közúti közlekedési törvény.
A Kúria viszont helyben hagyta az NVB határozatát, mert úgy találta, hogy a kormányrendelet szabályai a kampányplakátokra is vonatkoznak. Karácsony ezért úgynevezett alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Ab-hoz, amelyben azt írta: a Kúria végzése sérti a véleménynyilvánításhoz való jogát. Érvelése szerint a döntést olyan jogszabályra alapozva hozták, amely alaptörvény-ellenes, és egyébként sem lehetne ilyen jelentőségű, a választásokat és a véleménynyilvánítás szabadságát érintő ügyet rendeleti szinten szabályozni.
Az Ab többsége azzal söpörte le az asztalról a panaszt (a visszautasítás azt jelenti, hogy nem foglalkoznak vele érdemben), hogy Karácsony nem indokolta meg, miért sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, ha nem szabad reklámot elhelyezni a villanyoszlopon. A végzés indoklása szerint „az indítvány nem tartalmaz alkotmányjogilag értékelhető indokolást az alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegére” nézve, így nem teljesültek az alkotmányjogi panasszal szemben támasztott formai feltételek.
Paczolay Péter, az Ab elnöke különvéleményében azt írta: a választási plakátok elhelyezését korlátozó szabályok igenis a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását jelentik. A választási eljárási törvény szerint ráadásul kampányidőszakban – magában a választási törvényben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhetőek. A választási törvényben ugyanakkor nincs olyan korlátozás, amit a Karácsony által is kifogásolt kormányrendelet megfogalmaz, ezért a tilalom ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságának alaptörvényben rögzített jogával.
