Megsemmisítette a az Alkotmánybíróság (Ab) a hamarosan hatályba lépő új polgári törvénykönyvnek (Ptk.) azt a fordulatát, amely szerint a közszereplők személyiségi jogait is csak „méltányolható közérdekből” lehet korlátozni. A testület kedden nyilvánosságra hozott határozata nagyon szűk többséggel született meg, ahhoz különvéleményt csatolt Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária is.

Szabó Máté korábbi ombudsman még tavaly fordult az Ab-hoz, és kérte, hogy semmisítsék meg a "méltányolható közérdekből" fordulatot, hiszen az egyrészt homályos megfogalmazás, másrészt aránytalanul korlátozhatja a közügyek szabad vitatását, ami a demokratikus közélet egyik alapvető feltétele. Ezt, a parlamenti szakaszban a szövegbe került fordulatot egyébként Vékás Lajos akadémikus, a Ptk. kodifikációs szerkesztőbizottságának vezetője is feleslegesnek, és alkotmányos szempontból erősen aggályosnak nevezte.

Az Ab ma már klasszikusnak számító, 1994-es határozatában mondta ki, hogy a szabad véleménynyilvánítás köre a közszereplőkkel kapcsolatban tágabb, mint más személyek esetén, vagyis a politikusoknak többet kell eltűrniük, mint általában a magánszemélyeknek. Ezen változtatott volna az új alaptörvényt és a Ptk.-t elfogadó parlamenti többség, jelentősen szűkítve a bírálhatóság korlátait. Ennek egyik eszköze lett volna a „méltányolható közérdek” követelménye, amit az Ab alaptörvény-ellenesnek talált.

MTI / Szigetváry Zsolt

A testület indoklása szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a szabad társadalmi vitát szolgáló gyakorlása minden esetben kiemelkedő jelentőségű alkotmányos érdeknek minősül. Nincs szükség további „közérdek” igazolására ahhoz, hogy a közszereplők bírálatára másoknál lényegesen szélesebb körben nyíljon lehetőség, ezért ez a feltétel indokolatlan mértékben szűkítené a szabad véleménynyilvánítások körét. A „méltányolható közérdek” feltétel annak elismerése mellett is indokolatlan, hogy a jogalkalmazónak mérlegelési lehetőséget kell biztosítani, hogy fel tudják oldani a szólásszabadság és a személyiségi jogok ütközését.

A Ptk. szövegében benne maradt, hogy a közszereplők jogait „szükséges és arányos mértékben” lehet korlátozni, illetve „a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”. Az Ab a határozatban azonban útmutatást is adott, hogyan kezeljék majd a bíróságok azokat a helyzeteket, amikor közszereplők pereskednek vélt vagy valós sérelmeik miatt. Az 1994-es határozat már kimondta, hogy közszereplők esetében nincs helye büntetőeljárásnak az értékítéletet kifejező megszólalások miatt. Most ehhez a testület hozzátette azt is, hogy alapesetben polgári jogi felelősségre vonásnak sincs helye.

Ez persze csak az értékítéletekre, véleményekre vonatkozik, nyilvánvalóan hamis tényállításokra nem, ebben az esetben a közszereplő is perelhet. Ugyanakkor az Ab szerint a tényállítások esetében is figyelemmel kell lenni a közügyek vitatásának szabadságára, mikor az úgynevezett felróhatóságot mérlegelik (például azt, hogy tudhatta-e valaki, hogy az általa kimondott információ nem valós), illetve a szankciók kiszabásánál. Ha ez átmegy a bírói gyakorlatba, jelentősen csökkenhet az esélye például annak, hogy újságokat pereljenek be, csak mert idéznek egy nyilvánosan elhangzott állítást.

A határozat szerint természetesen a közszereplők bírálata nem lehet korlátlan, ők is joggal perelhetnek, ha a támadás olyan éles, hogy már kétségbe vonja, vagy egyenesen tagadja az illető emberi mivoltát. Azt mondani egy közszereplőről például, hogy gazember, még beleférhet a bírálhatóság tágra szabott határaiba, de – tényleg csak a példa kedvéért – rühes kutyának nevezni, vagy egyenesen a halálát kívánni olyan sérelem, amit már egy politikusnak sem kell szó nélkül tűrnie. Kivételként említi az Ab határozata azt is, ha családi és magánéletüket emlegetik úgy, hogy annak nincs köze a közügyekhez.