A brit és az orosz szervek megválaszolták a feltett kérdéseket, a dokumentumokat és fordításukat eljuttatták a törvényszéknek - mondta a Magyar Nemzet csütörtöki számában Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

A brit válasz szerint az ingatlanra a Chusman & Wakefield által adott értékbecslésre a megrendelést egy, az ügylethez köthető magánszemély adta. A dokumentumokon a megrendelőt valótlanul tüntették fel, a megrendelő neve üzleti titok.

Az orosz válaszok többek között azt tartalmazták, hogy a nyomozás Oroszországban is folyamatban van, az értékesítés nyomán 3 milliárd rubelt utaltak offshore számlákra, ám az összeg útját nem sikerült nyomon követni. A válasz tartalmazta azt is, hogy az ingatlan továbbértékesítéséhez szükséges második értékbecslés kizárólag a hétszeres értéken történő tulajdonváltás szempontjait szolgálta.

Keresztes Imre szerint a beszerzett információk igazolják a gyanút, hogy az ügylet során 100 millió dolláros rés mutatkozik. (Ennyivel többért - 3,5 milliárd rubelért - vásárolta meg az orosz állam az ingatlant, mint amennyiért - 21,3 millió dollár - a magyar fél azt eladta.) A főügyész közölte: a beérkezett válaszok "nem adtak alapot arra, hogy a vádiratot módosítsák vagy kiegészítsék".

Idén májusban a főügyészség a képviselet áron alul történt értékesítése miatt Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövetet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettével vádolta meg. Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, valamint az MNV Zrt. két volt vezető beosztású és egy beosztott munkatársát társtettesként elkövetett bűnpártolás vétségével, valamint valamennyiüket folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével is megvádolta az ügyészség. 

A Budapest Környéki Törvényszék tavaly május 30-án felfüggesztette az eljárást, mert megítélése szerint olyan érdemi bizonyítékok beszerzésére volt még szükség, amelyek nélkül érdemben nem bírálható el az ügy.