Nem csak a Fideszben fogták a fejüket Bencsik András azon ötletét hallva, hogy a Civil Összefogás Fórum a következő békemenetét a paksi bővítés jegyében kellene megrendezni. Miután a Demokrata főszerkesztőjének írása megjelent, Gulyás Gergely a Fidesz képviselője az InfoRádióban mondta ki, hogy „Bencsiknél valószínűleg elgurult a gyógyszer”, a CÖF vezetője, Csizmadia László pedig egy szerdai sajtótájékoztatón beszélt arról: természetesen a kormány támogatására, de nem a paksi bővítés megvédésére fognak menetelni március végén. Információink szerint Bencsik ötlete egy, a CÖF vezetésén belül is zajló rivalizálást jelezhet (volt már ilyen, amikor Széles Gábor keveredett nyilvános vitába a többi szervezővel), és a Demokrata főszerkesztője ezúttal elsőként akart a nyilvánosság elé állni valami „nagy ötlettel”.

A kormánypártban minden esetre – mint azt több forrásból is megtudtuk – úgy látják, hatalmas blama lett volna, ha a CÖF „Védjük meg a paksi bővítést!” jelszó alatt menetel. „Biztos, hogy sokkal kevesebben jöttek volna el, mint bármikor korábban, ezzel Magyarországon nem lehet mozgósítani tömegeket” – mondta a párt kommunikációjára rálátó forrásunk. Paks ugyanis nem ütős téma, legalábbis a Fideszben így látják. Egy közgazdász képviselő szerint olyannyira ez a vélemény, hogy amikor a kérdés szóba került a párt múlt heti frakcióülésén, a Fidesz vezetői azt mondták nekik, direkt jó, ha az ellenzék „belelovalja magát a témába”, mert ez a kormánytól nem visz, az Összefogásnak nem hoz szavazatokat, és „legalább addig sem foglalkoznak mással”.

Hideg? Forró?

Hogy az atomenergia vagy a paksi bővítés hidegen hagyná a magyar közvéleményt, az azért túlzás, de kétségtelen, az ismert felmérésekből a Fidesz akár a fenti következtetésekre is juthatott. (Lásd: Paksi bővítés: jöhet, de ne Moszkvából? című keretes írásunkat.) Persze nem a Fideszről lenne szó, ha nem végeztek volna a témában saját, nem a nyilvánosságnak szánt felméréseket is. (Hogy ezeknek mekkora szerepe van Fidesz működésében, jól jelzi, hogy Schmitt Pál kezét is azután engedte el a párt vezetése, illetve a választási regisztráció bevezetésétől is azután mondott le, hogy az elvégzett közvélemény-kutatások világossá tették: mindkét ügynek, minden választói csoportban negatív a megítélése.) Mint egy, a mostani felméréseket ismerő forrásunk elmondta, a kormánypártiak túlnyomó többsége támogatja a Vlagyimir Putyinnal megkötött szerződést, és még az ellenzéki szimpatizánsoknak is majdnem fele egyetért vele. „Emiatt nem hiszem, hogy az ellenzéknek megérné, ha erősen beleállnának a témába” – mondta forrásunk. Egy, a Fidesz kampányára rálátó informátorunk pedig arról beszélt, „Paksot nem lehet pártpolitikai dimenzióba helyezni, hiszen korábban a mostani ellenzék is támogatta”, így nehéz fogást találni a kormánypártokon.

Paksért nem fognak vonulni

Stiller Ákos

Az ellenzék a jelek szerint ennek ellenére megpróbálkozik a „lehetetlennel”. Igaz, információink szerint az MSZP-ben még nem eldöntött kérdés, mennyire tegyék tartósabban is központi kampánytémává a paksi bővítést. Erről nemrég külön megbeszélést is tartottak a szocialisták kampányának irányítói, és egy résztvevő szerint nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg a vélemények. „Van, aki éppen úgy beszélt, ahogy a Fidesz is hozzááll, mások azonban azzal érveltek, a paksi egyezményt több szempontból is szimbolikussá lehetne tenni a választók szemében” – mondta informátorunk. Mesterházy Attila mindenesetre elég hosszan beszélt a bővítésről a hétvégén a Sportarénában, és azt mondta, ez igazi kvintesszenciája az Orbán-rezsimnek: társadalmilag és gazdaságilag is káros, szabadságharc helyett függésbe taszítja az országot, ráadásul mindent teljes titokban tárgyaltak le. Mesterházy Attila ezért azt mondta, ha hatalomra kerülnek, felülvizsgálják a döntést, és népszavazást írnak ki a bővítésről.

"Kifejezetten arra készülünk, hogy kampánytémává tegyük Paksot, hiszen ez minden szempontból antitézise annak, amit eddig Orbán Viktor mondott, vagy csinált" – mondta ugyanakkor a hvg.hu-nak Karácsony Gergely. A Párbeszéd Magyarországért képviselője szerint „Orbán Viktor a rendszerváltás idején hazaküldte az oroszokat, most behívja őket. Szabadságharcot hirdetett, most évtizedekre függő helyzetbe hozza az országot. Adósságcsökkentést ígért, most minden magyar családot egymillió forinttal adósít el. Rezsicsökkentéssel kampányol, most olyan drága áramot hoz az országnak, ami minden könnyítést megszüntethet”. Karácsony szerint a felmérésekből egyértelműen látszik, hogy az orosz részvételt még azok is elutasítják, akik egyébként nem ellenzik az új blokkok megépítését. „Úgy gondolom, hogy van fogás az ellenzék számára a kormánypártokon Pakssal kapcsolatban, el kell tudjuk magyarázni az embereknek, hogy ez mennyire drága, rossz beruházás. Ráadásul mindent a legnagyobb titokban készítettek elő, és a Fideszt ismerve tudható, hogy hiába ígérnek magas arányban magyar beszállítói részvételt, tudható, hogy Simicska Lajos már ott kopogtat az ajtón, és ezzel sem a magyar kisvállalkozások fognak jól járni”. A képviselő szerint az, hogy a Fidesz nem tekinti veszélyforrásnak a témát, csak azt jelzi, „ugyanazt a hibát készülnek elkövetni, mint amit már többször: nem vesznek tudomást a valóságról, felfuvalkodottak, nem ismerik fel, hogy az emberek képesek levonni a megfelelő következtetéseket. Ugyanez történt Schmitt Pál plágiumügye kapcsán is. Nekünk csak jó, ha így kezelik ezt a témát.”

Az LMP számára „jobb nem is lehetne” a paksi bővítés ügye: zöldpártként, és a két politikai oldallal szemben is karakteresen meghatározhatják magukat. „Gondolom, egy zöldpárttól nem nagy meglepetés, hogy számunkra központi téma lesz Paks ügye” – mondta Szél Bernadett, a párt társelnöke. Az LMP február elsejével óriásplakát-kampányt indít, melynek mondanivalója az lesz, hogy „Magyarországnak választania kell: vagy a hosszú távon olcsóbb, tiszta, fenntartható és az ország függetlenségét elősegítő energiát választja, vagy az atomot”. Mint Szél Bernadett elmondta, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin váratlan megegyezése nélkül is stratégiai témaként tekintettek a paksi bővítésre, a titokban előkészített és minden egyeztetés nélkül megkötött megállapodás csak ráerősít majd a mondanivalójukra. „A kormány és a Fidesz titokban szisztematikusan készítette elő a bővítést: 2011-ben például úgy módosították az atomtörvényt, hogy ne kelljen parlamenti felhatalmazás a beruházás megkezdéséhez, hanem csak az előkészítő munkához, amire pedig még a Gyurcsány–Bajnai-érában mondott igent úgy a Fidesz, mint az MSZP. Vagyis egyértelmű, és ezt Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc és más korábbi MSZP-s politikusok nyilatkozataival is bármikor alá tudjuk támasztani, hogy nagykoalíció van atom-ügyben, hiába magyarázkodnak most az ellenzéki pártok” – mondta Szél Bernadett.