Ab: a nemzetbiztonság szolgálat nem tagadhatja meg belátása szerint a tájékoztatást
Alkotmányos követelményt fogalmazott meg a nemzetbiztonsági törvény kapcsán az Alkotmánybíróság (Ab): kimondta, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője nem tagadhatja meg szabad belátása szerint a tájékoztatást, csak akkor, ha annak teljesítése nemzetbiztonsági érdeket vagy mások jogát sértené, e döntés megalapozottságát pedig bíróság felülvizsgálhatja.
Az Ab keddi határozata javarészt elutasította a Jóri András korábbi adatvédelmi biztos által 2011-ben megfogalmazott, majd 2012-ben Szabó Máté akkori ombudsman által fenntartott indítványt, amely a nemzetbiztonsági törvény egy passzusának megsemmisítésére irányult.
Az Ab határozatának indoklása szerint ugyanis alkotmányos követelmény meghatározásával is biztosítható, hogy a támadott rendelkezés alkalmazása alkotmányossá váljon. A nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozás megalapozottságának bírósági felülvizsgálatával megszűnik az a lehetőség, hogy a közérdekű adatot a nyilvánosság elől korlátlan időre elzárják, mert arra csak addig lesz lehetőség, amíg a védett érdek igazolhatóan, bíróság által ellenőrzötten fennáll.
Az Ab szerint a diszkrecionális - szabad belátáson alapuló - döntési jogkörbe utalt nyilvánosságkorlátozás alkotmányellenes. Az információszabadság lényeges korlátozását valósítja meg az a szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy az információ megismerése elől elzárt adat korlátlan ideig megőrizze titkos minősítését.
Az indoklás hivatkozik az alaptörvényre, amely szerint minden közérdekű adat nyilvános, mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
Közérdekű adatoknak a nyilvánosság előli elzárhatósága, feltétel nélküli, diszkrecionális döntési jogkörbe utalása önmagában sérti az információszabadságot. A közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog nem korlátozhatatlan ugyan, de a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának egyik feltételeként és részeként kitüntetett alkotmányos védelemben részesül. A nyílt, átlátható és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája - fejtette ki az Ab.
A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól "elidegenedett gépezetté" válik, amelynek működése kiszámíthatatlan, előreláthatatlan, kifejezetten veszélyes lehet, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra - érvelt a testület.
Az Ab többségi határozatához Pokol Béla párhuzamos indoklást, Salamon László különvéleményt fűzött.
