Enyhén szólva nem fogadta kitörő öröm az MSZP-ben, hogy a Demokratikus Koalícióval kötendő választási megállapodás eredményeként Gyurcsány Ferenc az ellenzéki szövetség egyik vezetőjeként juthat jövőre parlamenti mandátumhoz. A szocialisták tisztában vannak vele: a volt kormányfő nem titkolt ambíciója, hogy legkésőbb 2018-ra a jelenlegi demokratikus ellenzék vezetője, és ebből a pozícióból négy év múlva Orbán Viktor ellenfele legyen.
„Az a legviccesebb az egészben, hogy lassan már megszámolni sem tudom, hány pártot viszünk be a hátunkon a parlamentbe, akik majd mind azzal akarnak megerősödi 2018-ra, hogy azt mondják: ’ezek a szocik milyen bénák és ostobák’, és ehhez most még jó képet is kell vágnunk” – értékelte egy vezető MSZP-s némileg rezignáltan az MSZP és az Együtt-PM tavaly augusztusban kötött megállapodásának felülvizsgálatát, és a csatlakozási tárgyalások megkezdésének bejelentését a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióval. A szocialisták székházát a szerda kora délutáni bejelentés után enyhén szólva nem vetette szét az öröm a fejleményektől, inkább gondterhelt arcú MSZP-seket lehetett látni.
„Bajnai Gordon bejelentése ugyan nem ért váratlanul minket, mert tény, hogy előre szóltak, de ezután már hiába kértük őket, hogy várjanak még legalább egy kicsit, pár napot, egy hetet, amíg végig tudnánk gondolni, milyen feltételekkel tudjuk bevenni Gyurcsányékat” – folytatta már idézett forrásunk. Szerinte az Együtt-PM sietségét nem az motiválta, hogy „Áder János bármikor kiírhatja a választásokat”, hanem attól tartottak: a szokásos menetrend szerint a hónap közepén publikált közvélemény-kutatások az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció közötti támogatottsági különbség minimálisra szűkülését mutathatják, így még nehezebb helyzetbe kerülnének a nyilvánosság előtt.
"Indulok haza"
Így viszont a családjával éppen Spanyolországban pihenő Gyurcsány Ferenc kicsit hasonló helyzetben jöhetett haza, mint a 2002-es választások előtt Németh Miklós. (Igaz, a rendszerváltás előtti utolsó kormányfő hazaérkezése finoman szólva sem sikerült szerencsésre.) Mert bár a szerdai bejelentésen sem Mesterházy Attila, sem Bajnai Gordon nem akart semmit mondani arról, kaphat-e befutó helyet a közös pártlistán Gyurcsány, abban azért sem az MSZP-ben, sem az Együtt-PM-ben, sem a DK-ban nem kételkednek: a volt kormányfő ott lesz a parlamentben 2014 után.
Ez pedig mind Bajnai Gordon, mind Mesterházy Attila politikai karrierje szempontjából rizikófaktort jelent. Információink szerint belső fórumokon Gyurcsány Ferenc egyértelművé tette, magát tartja Orbán Viktor legpotensebb ellenfelének (mind retorikai, mind politikai képességeit tekintve), és – ha a Fidesz kormányon marad, amire jelenleg a legnagyobb esély mutatkozik – azon fog dolgozni, hogy 2018-ra már csak ő álljon szemben az ellenzék részéről Orbánnal. A hvg.hu-nak adott interjújában erről egyébként úgy fogalmazott Gyurcsány Ferenc: „ha bejutunk, de ellenzékbe kerülünk, akkor frakcióvezető leszek, és megmutatom, hogyan kell Orbánnal szemben kemény politikát csinálni”.
Kívülről is megy?
Gyurcsány Ferenc 2011 október végén több hónapos küzdelem után távozott az MSZP-ből, és azóta önállóan politizál. Addigra már erősen megromlott a viszonya Mesterházy Attilával és a pártvezetéssel, ráadásul – az MSZP elnökének szándékai szerint – a 2014-es választások után azok a politikusok (például Lendvai Ildikó) is visszavonulnak majd, akik még kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoltak a volt kormányfővel. (Az ősszel Lendvai Ildikó volt az első, aki éppen a hvg.hu-nak adott interjújában vetette fel nyilvánosan, hogy az MSZP-nek kezdenie kell valamit Gyurcsánnyal és a DK-val.) A párt mostani vezetésében amúgy nem tombol a Gyurcsány iránti szimpátia (volt olyan elnökségi tag, aki nyomdafestéket nem tűrő szavakkal kommentálta lapunknak a DK bevételét az ellenzéki szövetségbe), ennek ellenére úgy tudjuk, a volt kormányfő hisz abban, hogy négy év alatt kívülről is képes lesz befolyása alá vonni a szocialistákat.
„Eddig is rengeteg segítőkészséget tapasztaltunk Feri részéről, már kezdünk hozzászokni” – mondta egy elnökségi a volt kormányfő nem is nagyon titkolt ambícióival kapcsolatban. Az MSZP vezetését ugyanakkor most „rövidebb távú problémák” foglalkoztatják, nevezetesen az, hogy „miképpen lehetne domesztikálni a kampányban Ferit”, aki az elmúlt hónapokban nem egyszer okozott kellemetlen pillanatokat Mesterházy Attilának. Az október 23-i közös ellenzéki rendezvényen szólította fel például Bajnai Gordonnal a „hátrébb lépésre”, majd a DK hívei kifütyülték az MSZP elnökét. Két héttel korábban pedig egy pécsi fórumon arról beszélt Gyurcsány, hogy „jobb, ha nem is tudják, honnan vándoroltak pénzek az MSZP-hez”.
„Nem tartok attól, hogy Ferenc kezelhetetlen lenne. Nyilvánvaló, hogy eddig azért élezte a feszültséget, mert körön kívül volt. De a 2010-es kampányban is fegyelmezetten viselkedett” – mondta egy, az akkori időszakot Gyurcsánnyal végigdolgozó szocialista. Más azonban attól fél, hiába lesz politikai szövetséges a volt kormányfő, ettől nem fogja majd vissza magát. Az Együtt-PM-el folytatott tárgyalódelegáció egyik tagja – minden bizonnyal ugyanebben a körben zajlik majd az egyeztetés a DK-val is – arról beszélt például lapunknak: Gyurcsány Ferenc már kormányfőként is folyamatosan meglepetéseket okozott saját pártjának. „Nagyon nehéz volt vele együtt dolgozni, mert sosem tudtuk, éppen mire készül” – mondta forrásunk. Konkrét példaként a 2007 őszén meghirdetett „hétpontos tisztasági csomagot” említette: a többek között a pártfinanszírozás rendbetételét célul kitűző terv bőven adott munkát az MSZP szakpolitikusainak, akik azután hosszabb időre tervezték napirenden tartani a meghirdetett intézkedéseket a nyilvánosság előtt (többek között egy népszavazási kampányt is terveztek rászervezni). Ám 2008 elején Gyurcsány, forrásunk szerint az MSZP számára is teljesen váratlanul, előállt elhíresült „tulajdonosi programjával”. (Nem, mintha bármelyik végül is megvalósult volna.)
A fentiekhez képest – egy másik idézett elnökségi tag szerint – szinte gyerekjáték lesz azt megmagyarázni a választóknak, hogy miért borultak össze mégis az eddig „megosztónak”, „megbízhatatlannak” tartott Gyurcsánnyal, aki „több szavazót taszít el, mint amennyit hoz”: „Legfeljebb majd azt mondom, azt akarták, hogy Orbánnal szemben az ördöggel is álljunk össze. Hát, megtettük” – mondta.
Mesterházy Attila azt mondta szerdán, amint lehet, tárgyalóasztalhoz ülnek Gyurcsánnyal. Információink szerint ez csütörtök délután meg is történik: a cél, hogy hétfőig megállapodjanak. A fentiek fényében ez még nem jelent garanciát arra, hogy zökkenőmentesen folyik majd a közös kampány, a neheze az MSZP-nek pedig még csak azután következhet.
