Egyetlen ember próbált segíteni azon a férfin, aki egy 5. emeleti ablakból ugrott ki szombaton a Blaha Lujza téren. A szemtanú azóta is zaklatott, de nem annyira a haláltusa látványa, mint inkább az emberek közömbössége kavarta fel.
Eleinte még lélegzett, de egyre lassabban vette a levegőt az a férfi, aki szombaton kiugrott egy hotel 5. emeleti ablakából a Blaha Lujza téren – mondta az Origónak Ferenczi Gábor, aki egyedüliként próbált segíteni a tragikus sorsú emberen. Ferenczi önként jelentkezett az interjúra, mert – mint mondta – ezzel is szeretne változtatni az emberek mentalitásán. Barna hajú, szakállas, fiatal férfi, aki néha könnyezve, néha káromkodva, kiabálva mesélte el a szombaton történteket.
Ferenczi egy buszon volt éppen, amikor megtörtént a baj. Leugrott a járműről és odarohant. Először nem is hitte el, hogy igazi emberről van szó. "Arccal a betonnak volt, nem tudott lélegezni. Láttam, hogy oldalra kell fordítanom a fejét, lehajoltam hozzá. Azokat a hangokat nem felejtem el" – fogalmazott.
Hasztalan próbált rávenni bárkit is arra, hogy letakarják az aszfalton fekvő meztelen embert, így készülhettek róla azok a méltatlan fotók – mondta.
A test köré egyre nagyobb tömeg gyűlt, ötvenen-százan is összeverődhettek, de az emberek zavartalanul bámultak, beszélgettek, fényképeztek, csak egy volt köztük, aki segíteni próbált, de ő is csak egy papír zsebkendőt tudott felajánlani. Ferenczi olyanra is emlékszik, aki nevetgélt. Az egyik bámészkodó azt vetette, neki oda, hogy "azóta meghalt a csóka, szóval hiábavaló volt".
Az autósok lelassítottak, de tovább is mentek mind, sokan közülük telefonjaikkal rögzítették a látványt. Egyik se kérdezte meg, hogy tud-e valamit segíteni – mondta a szemtanú.
Ő maga is összeesett
Ferenczi szeretné, ha legalább néhányan elgondolkodnának, hogyan kellene egy ilyen helyzetben emberségesen viselkedni. Az internetes reakciókat látva úgy gondolja, nemcsak azokkal van baj, akik ott voltak, hanem mindenkivel. "Nem tudom, hogy ez globális probléma-e, de azt tudom, hogy ez így nem emberi" – mondta.
A segítő férfi megdöbbent a mentők és a rendőrök közömbösségén is. A helyszínen megjelenő rendőr első kérdése az volt, hogy rendőrt hívtak-e már. A halotthoz tartozó nővel is kegyetlenül beszéltek Ferenczi szerint. Az egyik mentőt hiába kérte, hogy kísérje fel a nőt a szállodába, az csak annyit válaszolt: "miért?". Végül neki kellett a roskadozó nőt átkarolni és felkísérni a szállodába. A posztoló rendőr alig akarta őket átengedni a kordonon, ezt már káromkodva kérte ki magának Ferenczi.
Este a történtek hatására annyira kikészült, hogy maga is összeesett. Végül felhívta a mentők ügyeletét, hogy mit kell ilyenkor tenni. Az ügyeletes azt javasolta, hogy igyon valami töményet, és forduljon szakemberhez, mert az átélt élmények sokszor vissza fognak térni.
