A menekültügyi őrzőben több helyiséget felgyújtottak és több ablakot kitörtek ismeretlen személyek, akik az őrzött központ lakói közül kerültek ki. A tüzet eloltották, senki sem sérült meg. A Helsinki Bizottság megfigyelői korábban nem tapasztaltak feszültséget a békéscsabai szálláson, de találkoztak aggasztó jelenségekkel.
Több ablakot kitörtek és három lakószobát felgyújtottak hétfő délután a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) Békéscsabai Menekültügyi Őrzött Befogadó Központjában az ott elhelyezett ismeretlenek – közölte a hivatal hétfőn.
Daragó Réka, a BÁH sajtóreferense a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a lángok több másik helyiségre is átterjedtek, tehát elég komoly tűzeset történt. A füst miatt az épületet ki kellett üríteni, a szállás 192 lakójának elhelyezéséről a BÁH a rendőrséggel együtt igyekszik gondoskodni.
A tűzoltóság hat autóval, 26 tűzoltóval vonult ki a helyszínre. A riasztás délután fél 2 körül érkezett, fél 3 után sikerült elfojtani a tüzet. A tűzoltók légzőkészülékkel és hőkamerával felszerelkezve mentették ki a bentlévőket. A szobák lakhatatlanná váltak – mondta a Beol Békés megyei hírportálnak Tóth Tibor megyei katasztrófavédelmi igazgató.
A békéscsabai intézmény olyan emberek elhelyezésére szolgál, akiknek a menekültügyi eljárása folyamatban van, tehát akikről a menekültügyi hatóság még nem állapította meg, hogy jogosultak-e nemzetközi védelemre – olvasható a BÁH közleményében. Békéscsaba őrzött menekültszállás, tehát onnan – bár nem ítélte el őket bíróság, és nem követtek el bűntényt – nem járhatnak ki az ott elhelyezett migránsok. Ha az eljárás rájuk nézve pozitívan zárul, hosszabb-rövidebb időre szóló státuszt kapnak, és átkerülhetnek egy kevésbé szigorú keretek között működő, nyitott intézménybe. Ha viszont nem találják megalapozottnak a kérelmüket, kitoloncolhatják őket.
A megfigyelők nem tapasztaltak feszültséget a központban
A Helsinki Bizottság szeptemberi jelentése szerint a bizottság megfigyelői nem érzékeltek komoly feszültséget Békéscsabán – ellentétben számos idegenrendészeti őrzött szálláson korábban tapasztaltakkal. A befogadó központban viszonylagos mozgásszabadságot és sportolási lehetőségeket biztosítanak az ott elhelyezetteknek. A menedékkérők számára azonban nem volt világos, pontosan miért is kerültek ők őrizetbe, miközben a velük együtt érkezett más honfitársaikat a debreceni nyitott befogadó állomásra irányították - olvasható a jelentésben. A megfigyelőknek úgy tűnt, hogy a fogva tartott külföldiek nem kaptak eléginformációt, ami frusztrálttá, néhány esetben kiszámíthatatlanná tette őket.
A megfigyelők ottjártakor a fogvatartottak többsége koszovói és pakisztáni állampolgár volt, de volt algériai, tunéziai, szenegáli, szudáni őrizetes is. A befogadóközpontban fogva tartott külföldiek döntő többsége egyedülálló felnőtt férfi volt, kivéve egy koszovói családot három kisgyermekkel és egy szintén koszovói házaspárt.
A szociális munkások angolul nem vagy alig tudtak kommunikálni az őrizetesekkel, és más idegen nyelvet sem beszélnek. Számos őrizetes
erősítette meg, hogy a központ szociális munkásaitól eddig nem kapott érdemi segítséget, támogatást.
