A "nem leszünk gyarmat!" szintű kormányzati megszólalásokon túl azért néha komoly jogi viták is vannak a magyar kormánypártok és Brüsszel között: az Európai Ügyészség ügyében például Budapest elővett egy olyan eszközt, amit még soha nem használt. Az ellopott EU-milliárdokért aggódó bizottság koncepciója igen erős, független ügyészt ültetne a tagállamok fölé, aki konkrétan beleszólna, mi után nyomozzanak, és ki ellen emeljenek vádat. Ez azonban a magyar kormánypártoknak (meg a Jobbiknak és az LMP-nek) nagyon nem tetszik.
„Minden évben legalább 500 millió euró [150 milliárd forint – a szerk.] eltűnik az EU kasszájából, feltehetően csalás következtében” – fest igen sötét képet az uniós források felhasználásáról az Európai Bizottság korábbi közleménye, amely azt hivatott megmagyarázni, miért is van szükség az Európai Ügyészség felállítására. Mivel jelenleg az uniós szerveknek nincs joguk arra, hogy bűnügyi nyomozást folytassanak a tagállamokban, a bizottság még idén nyáron elkészített egy javaslatot a nemzetek felett álló vádhatóság felállítására.
Az EU inside című lap a bolgár előcsatlakozási pénzekkel elkövetett csalásokat hozza fel példának arra, hogy mennyire nincsenek hatékony eszközei az EU-nak, és mennyire nem egységesek a tagállamok az ilyen visszaélések megítélésében. Az úgynevezett SAPARD-ügyben a német résztvevőkre Németországban börtönbüntetést szabtak ki, bolgár partnereiket – akik között volt, aki pénzzel támogatta az elnök választási kampányát – viszont minden vádpont alól felmentették Bulgáriában.
Fütyülünk rá
Egy, a Jogi Fórum által idézett bizottsági felmérés szerint 2006 és 2011 között a tagállamok igen eltérő módon viszonyultak a Brüsszel által feltárt ügyekhez: bizonyos országokban (Finnország, Litvánia) minden átadott ügyben megindult az eljárás, és bírósági döntés is született. Mások (Ausztria, Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Szlovákia és Románia) csak az ügyek közel a felében döntöttek, egyes tagállamokban (Lengyelország, Spanyolország és Magyarország) pedig csak kevés ügy jutott el a bírósági határozatig.
A bizottság nyáron elkészített rendelettervezete nem találja fel a spanyolviaszt, hiszen az EU-szerződésben már szerepel a lehetősége annak, hogy a tagállamok a jelenleg is létező Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségből (Eurojust) létrehozhatják az Európai Ügyészséget, „az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére”. A tervezet szerint az Európai Ügyészség kizárólagos hatáskört kapna az EU pénzét érintő bűncselekmények üldözésére: ez a szervezet felügyelné a nyomozást, és képviselné a vádat is a tagállamok bíróságai előtt.
Bevetjük a csodafegyvert
Épp a kizárólagosság az, ami miatt több tagállamnak nagyon nem tetszik az ötlet. A magyar Országgyűlést például egyáltalán nem győzte meg a csalók által széthordott irgalmatlan összeg emlegetése. A parlament ezért hétfőn a kormánypártok javaslatára, de kétharmadnál is nagyobb többséggel – a Jobbik és az LMP támogató- és az MSZP ellenszavazataival – elfogadott egy olyan határozatot, amivel egy, magyarok által még soha nem alkalmazott eszközt vet be a javaslat elgáncsolására: kezdeményezi a szubszidiaritás elvének vizsgálatát.
A szubszidiaritás az EU egyik leggyakrabban emlegetett varázsszava, erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy mindent azon a szinten – helyi, regionális, nemzeti vagy uniós – kell kezelni, ahol a leghatékonyabban megoldható a feladat. Az EU-szerződésben is kimondott elv alapján csak azokat az ügyeket szabad az EU-s szintre delegálni, amelyek a tagállamok szintjén nem szabályozhatók, például mert átnyúlnak a határokon. A bizottság szempontjából az EU pénzének ellopása egyértelműen ilyen probléma, de ezzel nem mindenki ért egyet.
A szubszidiaritás vizsgálata egy különleges intézmény, amelyben a tagállamok parlamentjei kapnak szerepet (a kormány nem is mondott hivatalos véleményt a határozati javaslat tárgyalásakor). Minden egyes nemzeti parlamentnek két szavazata van (kétkamarás parlament esetén mindkét háznak egy-egy, a 28 tagállamnak összesen 56 szavazata van). A bizottságnak akkor kell átdolgoznia a javaslatot, ha az összes szavazat egyharmadával rendelkező parlamentek kérik ezt. Bizonyos kiemelt ügyekben – az Európai Ügyészség ilyen – elég a szavazatok negyede, vagyis akkor lehet elbuktatni a tervezetet, ha a magyar mellett még hat másik parlament is aggályosnak találja.
Skizofrén ügyészek
Az Európai Ügyészség két szinten működne: az európai ügyész és helyettesei felügyelnék általában a nyomozásokat és a vádképviseletet, míg a gyakorlatban a tagállamokban lévő, úgynevezett delegált európai ügyészek járnának el. A delegált ügyészek a javaslat szerint skizofrén helyzetben lennének: egyrészt kimondanák, hogy európai ügyekben „teljes mértékben függetlenek a nemzeti ügyészségi szervektől”, és csak az európai ügyész utasításait kell követniük, másrészt viszont azt is, hogy „nemzeti ügyészi feladatkörüket is elláthatják”, vagyis nem feltétlenül kerülnek ki a hazai szervezetből.
| Ki lehet európai ügyész? |
| Az európai ügyészt és helyetteseit a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács nevezné ki, de a döntéshez kellene az Európai Parlament hozzájárulása is. Mandátumuk nyolc évre szólna, de csak egyszer lehetne betölteni. „Az európai ügyészt olyan személyek közül választják ki, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség” – írja a tervezet. Konkrét feltétel, hogy meglegyen a képesítésük a „felsőbb bírói tisztségbe történő kinevezéshez”, illetve jelentős ügyészi tapasztalattal rendelkeznek. |
Ez a megoldás szükségszerűen hatásköri összeütközéseket szülhet, például ha a budapesti delegált ügyészt Brüsszelből utasítják, hogy kezdjen nyomozni egy EU-s pályázat ügyében, miközben Polt Péter magyar legfőbb ügyész azt mondja neki, hogy hagyja az ügyet, mert nem történt bűncselekmény. Ilyen esetekre a rendelettervezet azt írná elő, hogy egy konzultációs kör után Brüsszelből utasítást adhatnának a delegált ügyészeknek, hogy európai „feladataikat helyezzék előtérbe”, vagyis ne hallgassanak a helyi főnökeikre.
Az európai ügyész kizárólagos hatásköre azt jelentené, hogy például a néhány hete kirobban MVH-botrány ügyében a magyar ügyészség nem járhatna el, hiszen az elkövetők a gyanú szerint az EU-s földalapú támogatásokat akarták megszerezni valótlan tartalmú igénylésekkel. A nyomozást az Európai Ügyészség budapesti delegált ügyésze irányítaná, tehát nem a Fővárosi Főügyészség döntené el, hogy milyen magas szintig kívánja kiterjeszteni a nyomozást, például vizsgálja-e politikusok érintettségét.
Hörcsik Richárd, a parlament európai ügyek bizottságának fideszes elnöke a határozati javaslat vitájában azt mondta, négy fő problémájuk van a bizottság javaslatával. Az szerintük túlterjeszkedik az EU-szerződésben szereplő felhatalmazáson azzal, hogy kizárólagos jogkört biztosít az Európai Ügyészségnek az uniós pénzek ügyében; a nemzetek feletti európai ügyészség aránytalanul korlátozná a büntetőjog tekintetében a tagállami szuverenitást; semmi nem igazolja, hogy az európai ügyészség eljárása a jelenlegi helyzetnél hatékonyabb lenne, illetve nem egyértelmű, hogy lenne bármi hozzáadott értéke az új modellnek.
Az EU inside korábbi összesítése szerint alapvetően a gazdagabb, nettó befizető országok támogatják az Európai Ügyészség felállításának ötletét, és azok ellenzik, amelyek sok pénzt kapnak a közös büdzséből. Leginkább Luxemburg, Belgium és Franciaország támogatja, Magyarország mellett egyértelműen ellenzi Lengyelország és Csehország, de Szlovénia sem látná szívesen, ha az ügyészségét kívülről utasítanák. Az Európai Ügyészség felállítását a tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk, ami valószínűleg nem fog menni, de ha akad legalább kilenc tagállam, amely egyetért a dologban, akkor maguk is létrehozhatják az új intézményt, amely persze csak náluk működne, Magyarországon például nem.
