Hamarosan az utolsó, 2010 előtt megválasztott tisztségviselő, Szabó Máté ombudsman is távozik posztjáról, ezzel személyzeti értelemben teljessé válik az új rendszer. (Paczolay Péter ugyan az Alkotmánybíróság elnöke maradt, de őt az új rendszerben újra megválasztotta az Országgyűlés – a szerk.) A parlament hétfőn szavaz Szabó Máté utódjáról: Áder János köztársasági elnök Székely Lászlót, az ELTE polgári jogi tanszékének tanárát jelölte, aki az első és a második Orbán-kormány idején is viselt kormányzati tisztséget.

Az alapvető jogok biztosának megválasztása titkos szavazással történik, az eredményes választáshoz kétharmados többség szükséges. Az ombudsman hivatalának az alaptörvény hatályba lépése óta megnőtt a jelentősége, hiszen a hagyományos feladatai túl – mint erről Szabó Máté a hvg.hu-nak adott interjúban is beszélt – az alkotmánybírósági beadványok előszűrője is lett, illetve hamarosan új funkciókkal is bővül. Az egyik ilyen lesz a korrupcióellenes munka koordinálása, az erről szóló törvényt épp kedden kezdi meg tárgyalni a parlament.

Túry Gergely

Nápoly-szindróma

A választás előtt persze a képviselők lefutják a kötelező köröket, például elhangzanak az interpellációk és a kérdések. „Mi ez, ha nem pénzbehajtás?” – kérdezi elsőként a szocialista Harangozó Tamás, valószínűleg valamilyen bírságolási gyakorlatra utalva. Párttársa, Szabó Imre Szabó Imre (korábbi környezetvédelmi miniszter) azért aggódik, hogy „nápolyi állapotok” alakulnak ki a hulladékgazdálkodási rendszer felforgatása miatt, vagyis az utcán marad majd a szemét, mert nem lesz, aki elvigye.

A KDNP-s Tarnai Richárd, mintha Szabó Imrére reflektálna, mivel a kormánypárti öninterpellációk közt azt kérdezi: „Kinek lehet haszna a szemétből?” Ebben a műfajban egyébként néha egészen speciális részérdekek is felbukkannak, Bohács Zsolt fideszes képviselő, egykori kenu-világbajnok például azt kérdezi: „Hogyan mozdítja elő a kormányzat az edzői életpálya tervezhetőségét? Számíthatnak-e nagyobb megbecsülésre a sportolókat felkészítő, a sport ügyét a hátukon vivő edző?” (az utolsó szót nem véletlenül írtuk egyes számban, így szerepel az Országgyűlés honlapján is – a szerk.)

Az ellenzék persze nem az edzőkkel foglalkozik. A jobbikos Ferenczi Gábor a vidékfejlesztési minisztert interpellálja, egyszerre állítva és kérdezve: „Fenyegető jövőkép: humán katasztrófa és tönkrement hazai sertéstartók? Avagy megmenti-e a Kormány a pápai húsgyárat és az ellehetetlenített gazdákat?”. Az állami földbérletek ügyét ezúttal az LMP-s Lengyel Szilvia tarja napirenden „A nagy földrablás, avagy az "eredeti tőkefelhalmozás" magyar módszere?” című interpellációjával.

Gránitalap

Még csak a múlt héten kezdték el tárgyalni, de máris elfogadhatják az alaptörvény ötödik módosítását (ez ami lényegében – Répássy Róbert államtitkár szavaival – a negyedik módosítás részleges korrekciója, főként az EU és más nemzetközi szervezetek nyomására). Eredetileg még csak a módosító indítványokról kellett volna szavazni, de ezek közül a kormány egyiket sem támogatja, ha pedig mindet elutasítja a kormánypárti többség, akkor a házszabály szerint meg lehet ejteni rögtön a zárószavazást is.

hvg.hu

Az alaptörvény-módosításhoz kapcsolódik a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása is, hiszen előbbi egyik eleme éppen az, hogy a jegybankba olvasszák a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). Ehhez egy, ebben a ciklusban már hagyományosnak mondható, 35 oldalas zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtottak be, amely sok egyéb mellett megmenti Szász Károly távozó PSZÁF-elnököt és helyettesét attól, hogy 98 százalékos büntetőadót kelljen fizetnie a végkielégítése után.

Ez az apró módosítás önmagában is sokat elárul a jelenlegi parlamenti többség működéséből: az eredeti előterjesztésben szó sem volt 98 százalékos adóról, a PSZÁF-törvény szerint rájuk ez ugyanis eleve nem vonatkozott volna. Csakhogy a költségvetési bizottság javaslatára még júniusban belekerült a szövegbe, hogy a PSZÁF-törvény vonatkozó rendelkezését nem kell alkalmazni, vagyis Szászéknak fizetniük kell. Most, az utolsó pillanatban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezt mégis törölné, igazi indoklás nélkül.

És még sokminden más

A fentieken túl hétfőn csak egy zárószavazás lesz, a fémkereskedelemről szóló törvényé, amely igen régóta készül: még áprilisban nyújtották be. Valószínűleg az EU-s fórumok véleményére várt a kormány, hiszen a javaslat erősen korlátozza a szabad piacot: Magyarország területén csak külön engedéllyel lehet majd a fémet felvásárolni, raktározni, szállítani és feldolgozni, és még azt is előírják, hogy magánszemélyek a saját telkükön legfeljebb három köbméternyi fémhulladékot halmozhatnak fel.

Szavaznak a képviselők az idei költségvetés legújabb módosításához benyújtott indítványokról. Ezek közül valószínűleg az a legfontosabb, amely külön bértámogatást állapítana meg az úgynevezett konduktív nevelést végző intézményeknek, illetve előírná, hogy három gyermekre juthat egy pedagógus. A múlt szerdán, a költségvetési bizottság által beadott módosító valószínűleg a nagy bajban lévő Pető Intézet gondjain hivatott segíteni, bár ez az indoklásból nem derül ki egyértelműen.

Hétfőn két képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről szavaz a parlament: a korábban fideszes, jelenleg független Balogh József – a gyanú szerint – április végén verte ittas állapotban az élettársát (ő maga azt mondta, a nő valószínűleg a vak komondorukban botlott meg).  A jobbikos Zagyva György Gyulát volt párttársa, a jelenleg független Pősze Lajos jelentette fel, mivel állítólag a Képviselői Irodaházban arcon köpte őt. A mentelmi bizottság mindkét esetben a mentelmi jog felfüggesztését javasolja. Utóbbi esetben ez szokatlan, mivel magánvádas ügyekben nem szokták kiadni a képviselőket.

Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnaponként talál friss híreket és érdekességeket a törvényhozásról.