A kormány célja nem egy élethelyzet, a hajléktalanság büntetése, azonban a hajléktalanság, mint élethelyzet nem ok arra, hogy megnehezítsék a többi, nem hajléktalan ember életét - jelentette ki a Belügyminisztérium (BM) államtitkára a szabálysértési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában szerdán, az Országgyűlésben. Expozéjában az államtitkár azt mondta, hogy éppen ezért a törvényjavaslat az önkormányzatoknak lehetőséget teremt arra, hogy a közterület meghatározott részein - a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében - az életvitelszerű tartózkodást jogellenessé nyilváníthassa.

A törvényjavaslat szerint az első alkalommal csak felszólítással élhet a hatóság. Ugyanakkor ha valaki a rendőrség, a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr vagy a mezőőr felkérése ellenére nem hagyja el a kijelölt területet, az szabálysértést követ el, ez pedig feljelentést von maga után. Súlyosabban minősül a szabálysértés, ha az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül már két alkalommal történt jogerős elmarasztalás ugyanezen szabálysértés miatt. Ebben az esetben a szabálysértés elzárással is büntethető. A törvényjavaslat emellett szintén elzárással büntetné azokat is, akik a tulajdonos hozzájárulása nélkül építményt emelnek. "Fontos kiemelni, hogy a javaslat célja nem a büntetés, hanem az, hogy a jogszabályokat mindenki betartsa" - tette hozzá az államtitkár.

Kontrát Károly kiemelte, hogy a helyi önkormányzatok rendeletalkotási joga korlátozott: az önkormányzat a tiltást csak az alaptörvény által szabott keretek között, egyes, meghatározott területeken és a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében rendelheti el. Szintén fontosnak nevezte, hogy a javaslat szerint nem lehet bármilyen büntetést bármilyen sorrendben kiszabni, hanem először a releváns intézkedések, illetve a közérdekű munka alkalmazásával kell szankcionálni a szabálysértést. A javaslat nem ad lehetőséget helyszíni bírság kiszabására - tette hozzá. 

Kontrát Károly hangsúlyozta azt is: a kormány meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy az ország föl tudjon készülni a télre, és ezért ma Magyarországon több fűtött szálláshely áll rendelkezésre, mint ahány hajléktalan él az országban. Budapesten két év alatt hétszázzal nőtt a férőhelyek száma, komfortosították azokat, gondoskodnak a szállókon a biztonságról és egészségközpontot létesített a kormány. A főváros cégei foglalkoztatást és munkabért is biztosítanak a hajléktalanok számára - tette hozzá. Ismertette: a hajléktalanok ellátására a kormány idén összesen 8,2 milliárd forint normatív támogatást biztosít továbbá - más programok mellett - csaknem 360 millió forint pályázati forrást nyújt több tucat karitatív, civil, egyházi szervezet és önkormányzat segítő tevékenységéhez.