„Egy bank megbízásából figyeltük meg, hetek óta nem ment be dolgozni. Otthon kellett volna feküdnie gipszben, mi pedig felvettük, amint egy csomó irattal besétált egy másik pénzintézetbe. Mivel utánamentünk, és az ügyfeleknek fenntartott előtérben nem volt, majd papírok nélkül jött ki, elég egyértelmű volt a helyzet” – említett egy példát a saját praxisából Jung József, a Leleplez Magánnyomozó Iroda tulajdonosa arra, amikor egy hozzájuk megbízással forduló munkáltató gyanúja beigazolódik.

Mint kiderült, az egyik leggyakoribb motiváció annak a gyanúja, hogy a hivatalosan betegállományban lévő munkavállaló sutyiban más cégnek is dolgozik, esetleg saját zsebre vállal el munkákat, amihez a céges eszközöket használja. „Főleg elektronikai vagy szolgáltató vállalkozások szoktak ilyen típusú megbízást adni. Náluk fordulhat elő, hogy az emberük – miután már jó régen ő jár ki a partnerekhez, és mindenki ismeri – egy idő után ’baráti alapon’ látja el a szervizt. Egy másik esetben több százezer forintos berendezések voltak a már hónapok óta be sem járó alkalmazottnál, de több olyan ügyünk is volt, ahol a táppénzen lévő kolléga már nagyban más cégekhez járkált munkát keresni” – meséli a magánnyomozó.

A magánnyomozók ilyenkor a beosztott nyomába szegődnek, és megpróbálnak bizonyítékot találni arra, hogy nem papírformaszerűen otthon nyomja az ágyat. „Figyeljük a házát, sokszor már így kiderül, hogy otthon dolgozik vagy nincs éppen rosszul. De vettük már fel azt is, ahogy a táppénzen lévő alkalmazott vásárolgatni megy, míg egy másik esetben egy wellness-szállodában találtuk meg a táppénzen lévő személyt, amint a medencében úszkál” – magyarázta Jung József.

Fülöp Máté

Mint mondta, a szakmájában a diszkréció a legfontosabb, ezért a módszerekről mindössze annyit árult el, hogy a filmekben látottakkal ellentétben nem a könnyen kiszúrható fényképezőgéppel dolgoznak, hanem videokamerával. Egyrészt nehéz fotóval pont elkapni a fontos pillanatot, míg egy pár perces felvételből könnyen leszűrhető a lényeg, másrészt a kamerát nem kell szemmagasságba emelni: deréktájon tartva, kifelé fordítható optikával olyan, mintha csak a telefonját nyomkodná valaki. Ráadásul általában párban dolgoznak, egyikük kitakarja a kamerázó nyomozót.

A megbízó szeme és füle

Mivel a megfigyelés folyamatos, általában pár nap alatt eldől, okkal gyanakodott-e a munkáltató. A tapasztalatok szerint az álbetegek egy része néhány napig nem nagyon mozdul ki otthonából, mintha tényleg beteg lenne, de rendszerint azért rövid időn belül találnak valamilyen kompromittáló jelet a csalásra. Ez több mindentől függ, például mennyire jól belátható, ahol a munkavállaló lakik, vagy, hogy a csaló mennyire körültekintő. „Általában 1-4 napig szokott tartani egy ilyen színlelt betegszabadságot leleplező megbízás, egyetlen esetben kellett csak 10 napig folyamatosan figyelni az illetőt ” – mondta Jung József. Így a lebuktatás nagyjából 50-300 ezer forintjába kerül a megbízónak, viszont a magánnyomozó szerint megéri, hiszen ennél jóval többet veszíthet, ha a kolléga a konkurenciának is dolgozik, vagy ha ezzel megússza a csalásért menesztett alkalmazottnak járó fizetést, végkielégítést. Sokan ugyanis akkor íratják ki magukat táppénzre, amikor megneszelik, hogy meg akar szabadulni tőlük a cég.

„Mi a megbízó szeme és füle vagyunk, így olyan, mintha ő kapná rajta az alkalmazottját. De mi csak rögzítjük, átadom a DVD-t, és utána már rajta múlik, hogy mihez kezd vele. A leggyakrabban a cégek megpróbálják elkerülni a komoly veszteségeket: az illető tudomására hozzák, hogy lebukott, és elküldik, de ritkán fordulnak hatósághoz” – mondta Jung József, aki szerint sokszor nehezen szánják rá magukat a vállalatok a magánnyomozó bevetésére ilyen esetekben, de miután bejön, visszatérő megbízókká válnak.

„A magyar ember tényleg rettentően találékony, főleg, ha tudja, hogy esetleg inog a munkahelyi széke. Ilyenkor néha bebizonyosodik az a mondás, hogy egészséges ember nincs, csak nem kellően kivizsgált” – szögezte le kapásból Haiszky Ernő Zoltán magánnyomozó. Őt elsősorban külföldi tulajdonú cégek bízzák meg a betegállománnyal visszaélő alkalmazottjuk lebuktatásával, de az utóbbi időben a magyar vállalkozások is kezdenek rákapni a szolgáltatásra.

Építkezett a nagybeteg

„Van, aki a hosszabb táppénzzel próbálta elérni a törvényileg védett kort, amikor már nem, vagy csak nagyon indokolt esetben küldhetik el, más viszont csak simán otthon lógatta a lábát. Egy ügyvezető megbízónknak már két hete bizonygatta telefonon az egyik, ráadásul vezető pozícióban lévő beosztottja, mennyire rosszul van, de ő érezte, hogy valami nem stimmel a sztorival. Végül kiderült: az embere nem az ágyat nyomta otthon, hanem munkahelyet akart változtatni, és már bejárt dolgozni a konkurenciához, mert ott próbaidőszakot kötöttek ki, mielőtt felveszik. De olyan munkavállalót is buktattunk már le, aki táppénz alatt a házát építette, odamentünk, és láttuk, ahogy a nagybeteg húzza fel a tetőre a cserepet a csigával, mint a kisangyal”.

„Ez főleg a pénzről szól, hiszen jelentős anyagi kárt is okoznak a visszaélők, de az is benne van a dologban, hogy nem illik hülyének nézni a munkaadót. Egy-egy táppénzcsaló lebuktatása és a megfelelő törvényi előírás szerinti felelősségre vonása elgondolkodtatja a többi alkalmazottat” – mondta Haiszky Ernő Zoltán, aki egyetértett azzal, hogy a bizonyíték birtokában a cégek általában házon belül elrendezik az ügyet. „Behívják az érintettet, esetleg megmutatják neki az általunk leadott anyagot, az esetek többségében közös megegyezéssel elválik a munkavállaló és a munkaadó útja. Bíróságra mindenesetre még egyszer sem kellett mennem” – jegyezte meg.

Ráküldheti az OEP-ellenőrt 15 ezerért

„Bár a munka törvénykönyve csak általánosságban rendelkezik munkavállalók feletti ellenőrzésről, más jogszabályok alapján a munkáltatónak lehetősége van utánajárni, valóban beteg-e a munkavállalója” – mondta a hvg.hu-nak Szűcs Bálint, adó- és munkajogi ügyekkel is foglalkozó ügyvéd. Ráadásul nem is kell hozzá rögtön magánnyomozót fogadni, kevesen tudják, de bevett állami eszköz is létezik: lehet kifejezetten kérni az OEP-nél az alkalmazott keresőképtelenségének felülvizsgálatát. Ilyenkor 15 800 forint befizetéséért cserébe az egészségbiztosítás által kijelölt ellenőrző főorvos ellenőrzi a beteg orvosi papírjait, addigi kezelését, állapotát – méghozzá akár a kezelőorvosának jelenlétében, a „tartózkodási helyén”, vagyis az otthonában is. Ha úgy találja, hogy szimuláns, akkor a vonatkozó kormányrendelet szerint javasolhatja a táppénz folyósításának megszüntetését.

Az ügyvéd szerint szerencsésebb lenne részletesen szabályozni az ilyen eseteket, hiszen fontos munkajogi alapelv, hogy a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, egy esetleg színlelt betegség felderítésénél ez viszont óhatatlanul megtörténhet. A magánnyomozónak mindenesetre a törvényeket – így az adatvédelmi szabályokat – betartva kell eljárnia, hogy a megfigyelés jogszerű legyen – mondta Szűcs Bálint. Hogy létező társadalmi problémáról van szó, azt ugyanakkor jól mutatja, hogy 2012-től bekerült a büntető törvénykönyvbe a „társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés”. Így jelenleg akár két év szabadságvesztést kaphat, aki megtévesztéssel vagy valótlan adatok útján szerez tb-juttatást.

A szakmában elvárt titoktartásra hivatkozva egyetlen magánnyomozó sem árult el konkrétumokat megbízóikról vagy a megfigyelt személyekről, így olyat sem találtunk, akit lebuktattak volna. Ugyanakkor meglehetősen könnyen találni az interneten olyan fórumokat, ahol nicknevek mögé rejtőzve okosítják ki egymást az emberek, hogyan „írassák ki magukat” az orvossal, és hogyan kerüljék el a lelepleződést. Ugyanakkor olyan is akadt, aki itt panaszolta el, hogy a főnöke nem vacakolt különféle módszerekkel: pár naponta meglepetésszerűen beállított hozzájuk a betegsége alatt. A profi magánnyomozós megfigyelésre persze nem lehet felkészülni, de a fórumon olvasható tippek alapján egyes munkavállalókat sem kell félteni. Egyikük például tudta, hogy a betegállomány alatt ellenőrzésképpen hívják fel a munkahelyéről, hogy „figyeljék, mi a háttérzaj”. Mint hozzátette, „szerencsére egy csendesebb részén voltam a városnak :-)".