Hétfőn már ne igyon, ha vezet, mert megtapasztalhatja az új büntető törvénykönyv szigorát! A hétfőtől hatályos új kódex teljesen új utakra viszi a drogkérdést, egy spangliért is börtönbe lehet majd kerülni, de félhetnek a gyógyszerhamisítók és a sportolóknak kokszot beszerzők is. Javítóintézetbe kerülhetnek a súlyos bűnöket elkövető 12 évesek. A torrentezők viszont fellélegezhetnek, feltéve, hogy nem pénzért űzik a fájlmegosztást. Hogyan változik a mindennapi élet az új törvénykönyv árnyékában?
"Szigorú, de nem kegyetlen" az új büntető törvénykönyv (Btk.), legalábbis a jogszabály egyik felelőse, Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára szerint. A hosszú előkészítés után, tavaly júniusban elfogadott, július 1-jén hatályba lépő új Btk. Magyarország modernkori történetének negyedik önálló büntetőkódexe, korábban 1878-ban, 1961-ben és 1978-ban fogadtak el hasonlót. Összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat.
Most már tényleg ne igyon, ha vezet!
A hétköznapi életben valószínűleg a részeg sofőrök fognak először szembesülni a törvény szigorával. Aki vasárnap este ült volán mögé úgy, hogy előtte megivott például két pohár bort, az lehet, hogy megússza egy szabálysértési bírsággal és néhány büntetőponttal, de hétfőn hajnalban, az új Btk. hatálybalépése után ugyanezért már büntetőeljárás indul ellene, és mindenképpen bevonják a jogosítványát, hiszen a törvény szerint el kell tiltani a járművezetéstől.
Hétfőtől az számít ittasnak, akinek vérében az alkoholkoncentráció eléri a 0,5 gramm/litert, vagy akinél a szonda megfújása után legalább 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációt mutat a műszer. Korábban megengedőbb volt a szabály, 0,8 ezrelék volt a bűncselekmény alsó határa. A 0,5 ezreléket nem nehéz elérni, egy 80 kilós férfinél akár két sör vagy két pohár bor is elég lehet, bár lehet, hogy ez a mennyiség valakin még nem látszik. A bíróságnak viszont a jövőben már nem kell vizsgálnia, hogy a sofőrre milyen hatással volt az elfogyasztott alkohol, a 0,5 ezrelékes limit objektív.
Az ittas vezetésért kiszabható szabadságvesztés büntetése nem változik, alapesetben – ha nem történik súlyos sérüléssel járó baleset – két évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni. Ha van súlyos sérült, akkor már három évre is emelkedhet a büntetés, ha pedig kettőnél több ember halálát okozza egy részeg sofőr, akkor öttől tíz évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság. A tavaly az M3-as autópályán négy ember halálát okozó szlovák Eva R. esetében tehát mindegy lenne, melyik törvényt alkalmazzák, ugyanaz a büntetési tétel vonatkozik rá.
Újdonság, hogy az új Btk.-ban önálló tényállás lesz a bódult állapotban, tehát drog és erős gyógyszer hatása alatt történő vezetés, amiért ugyanolyan büntetést lehet kiszabni, mint az ittas vezetésért. Viszont abban az esetben, ha valaki úgy vezet, hogy ivott és kábítószert is fogyasztott, akkor két bűncselekmény miatt szabnak ki rá úgynevezett halmazati büntetést. Az sem ússza meg az eljárást, aki nem közúton, hanem csak egy parkolóban kocsikázik részegen, a törvény szerint ugyanis a „közforgalom elől el nem zárt magánúton” is el lehet követni a bűncselekményt.
Új utakon a drogkérdésben
Az ittas vezetők után valószínűleg közvetlenül a drogfogyasztókra csap majd le az új törvény szigora. A hétfőtől hatályos Btk. ugyanis szakít azzal a gyakorlattal, hogy a kábítószer-fogyasztók elkerülhetik a büntetést. A törvényben ugyan elválik egymástól a kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása, de az úgynevezett csekély mennyiség birtoklása vagy fogyasztása is két év szabadságvesztést érhet.
A jelenleg még hatályos törvény szerint „nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart”. Ez a kitétel hétfőtől kikerül a törvényből, vagyis egy szál füves cigiért is megindul a büntetőeljárás. Amennyiben két gramm kokainnál vagy hat gramm THC-t tartalmazó marihuánánál többet találnak nála, még súlyosabb büntetésre számíthat (korábban ez alatt a mennyiség alatt nem bántották a fogyasztót). Változik az úgynevezett elterelés intézménye is, vagyis csak kétévente egyszer lehet az elvonókúrát választani. Aki két éven belül már volt büntetve, vagy egyszer már megígérte, hogy leszokik, az nem ússza meg a felelősségre vonást.
A dizájnerdrogok terjedése miatt külön bűncselekmény lett az „új pszichoaktív anyaggal visszaélés”, vagyis az is kaphat akár három év börtönt, aki a kábítószerek hivatalos listáján nem szereplő anyagot állít elő vagy forgalmaz. Ugyancsak önálló tényállás lesz a gyógyszerhamisítás, így hétfőtől elvileg be kellene zárniuk a fogyasztó vagy potencianövelő csodaszereket árusító webshopoknak. A doppingoló sportolók edzőiknek és orvosaiknak sem csak az érmeket kell majd félteniük, hiszen akár három évet is kaphatnak „teljesítményfokozó szerrel visszaélés” miatt (még többet, ha rendszeresen, nagytételben űzik a tevékenységet, vagy 18 évnél fiatalabbaknak adnak kokszot).
Itt vannak a 12 éves bűnözők
Hétfőtől a gyerekek is jobban teszik, ha kétszer meggondolják, milyen balhéba keverednek bele. Az új Btk. ugyanis szakít azzal a hagyománnyal, hogy a 14 évesnél fiatalabb gyerekek nem büntethetők. A 12 évesnél idősebb gyerekek is felelősségre vonhatók lesznek a súlyos, életellenes bűncselekmények (emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés), illetve a rablás és a kifosztás súlyosabb eseteinek elkövetése esetén, feltéve, hogy „az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással”.
A gyakorlatban könnyen megtörténhet ilyen eset: ha például egy csapat 12-13 éves gyerek erőszakkal vesz el pénzt vagy telefont egy másik gyerektől, az már csoportosan elkövetett rablás, amiért felelősségre lehet vonni őket. Megtörténhet az is, hogy a gyerek hozzácsapódik egy bandához, ami lopni indul, de csoportosan elkövetett rablás, sőt, esetleg emberölés lesz belőle, mikor felfedezik őket, és rátámadnak a házigazdára.
A 12-14 éves gyerekekre az új Btk. szerint nem büntetést, csak úgynevezett intézkedést szabnak ki. Ez elvileg lehet megrovás vagy próbára bocsátás is, de mivel súlyos bűncselekményekről van szó, valószínűbb, hogy a javítóintézeti nevelést rendeli el a bíróság. Ha egy 12 éves gyerek büntethető, akkor felmerül a kérdés, hogy elfogása után előzetes letartóztatásba lehet-e helyezni. Az új Btk. szerint igen: a 14. életévüket be nem töltött fiatalkorúak előzetes letartóztatása legfeljebb egy évig tarthat.
Az új Btk. ugyanakkor több ponton is jobban védi a gyerekeket, mint a korábbi. Külön bűncselekmény lesz a gyerekmunka (három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetve), illetve kiskorú veszélyeztetésének számít majd, ha valaki „züllött életmód folytatására” próbál rábeszélni gyerekeket. „Kóros szenvedélykeltés” néven önálló bűncselekmény lesz, ha valaki kábítószert tukmál egy gyerekre. Ugyanakkor több bűncselekmény (emberölés, testi sértés, rablás, kifosztás, sikkasztás és csalás) esetébe súlyosbító körülmény lesz, ha azt idős, vagy fogyatékos ember sérelmére követik el.
Önvédelem, de nem bosszú
A törvény megszületése során a legnagyobb vita az úgynevezett jogos védelem lehetőségét kísérte. Bár volt olyan javaslat, amely lehetővé tette volna a halált okozó eszközök, például a nagyfeszültségű áram alatt lévő kerítések telepítését, de ezt elvetették. A „jogtalan támadás megelőzése céljából telepített” eszköz továbbra sem lehet alkalmas az élet kioltására, vagyis nem áshat senki a kertje végébe egy három méter mély, kihegyezett karókkal telerakott gödröt, remélve, hogy beleesik az uborkatolvaj.
Különböző, nagy vihart kavart bűnügyek miatt már 2009-ben úgy módosították a még hatályos Btk.-t, hogy a saját vagy mások testi épségét, vagyonát védi, az nem köteles kitérni, hanem szembeszállhat a támadóval, az pedig magára vessen, ha megsérül. Az új Btk. továbbmegy az úton, bizonyos esetekben kimondja: „a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna”. Ezekben az esetekben ijedségre vagy felindulásra sem kell hivatkozni: ha valaki éjjel bejön a lakásba, azt potenciális gyilkosnak kell tekinteni, és baltával vagy konyhakéssel lehet fogadni.
Tavaly írt a hvg.hu egy sarudi kempingtulajdonosról, akit gondatlanságból elkövetett életveszélyes testi sértéssel vádoltak meg miután egy betörővel szemben védekezve, egy baseballütővel eltalálta a támadót, aki korábban egy tőrt vett magához. Ha egy hasonló eset hétfőn történne, akkor már nem kellene a tulajdonosnak két évig bíróságra járnia. Az új Btk. szerint ugyanis éjjel, felfegyverkezett támadóval nézett szembe (igaz, hogy nem a lakásban, de személy elleni támadás fenyegette), így hivatkozhatna arra, hogy az életét védte.
A jogos védelem ugyanakkor továbbra sem lehet a bosszú eszköze. A kertbe bemászó tolvaj ellen csak akkor lehet minden eszközt bevetni, ha fegyver van nála, vagyis a terménylopást továbbra sem lehet életveszélyes eszközökkel megtorolni. Nem ússza meg a felelősségre vonást az sem, aki a már menekülő tolvaj hátába vágja a baltát, hiszen ilyenkor ebben már nincs veszélyben az élete. Utóbbi esetben legfeljebb arra a fordulatra hivatkozhat, hogy „ijedtségből vagy menthető felindulásból” lépte túl az elhárítás szükséges mértékét, és a bíróságon múlik, helyt ad-e ennek.
Mentesség a torrentezőknek
A sok szigor mellett van az új Btk.-ban olyan rendelkezés is, ami kifejezetten sok embert mentesít a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Százezer forintos kár alatt nem bűncselekmény, csak szabálysértés, ha valaki nem fizeti meg az úgynevezett „üreshordozó-díjat”, vagyis olyan üres CD-ket, DVD-ket és memóriakártyákat vásárol kéz alatt, amikről hiányzik a díj megfizetését igazoló matrica. Nagyobb összegek esetén viszont a büntetés lépcsőzetesen emelkedik, az igazán iparszerű csalást öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik.
Nem valósít meg az új kódex szerint bűncselekményt az sem, aki az interneten elérhetővé, letölthetővé tesz például zenét vagy filmeket – feltéve, hogy ebből neki még közvetve sem származik bevétele. A rendelkezés tehát dekriminalizálja a magáncélú fájlmegosztást, feltéve, hogy a megosztó nem kér pénzt a tartalomért, sőt, még Google-hirdetéseket sem helyez el azon az oldalon, ahonnan el lehet érni a letöltési adatokat. Utóbbi ugyanis közvetve mégis hasznot hajtana neki.
Az indoklás szerint ugyanakkor ez a mentesség „értelemszerűen” csak a büntetőjogi felelősségre vonatkozik, „nem befolyásolja az egyéb jogági jogérvényesítés, illetve szankció alkalmazásának lehetőségét”. Magyarul ez annyit jelent: attól még, hogy egy torrentező ellen nem indul büntetőeljárás, egyáltalán nem biztos, hogy a sértett kiadó vagy filmstúdió nem pereli be polgári úton, követelve az elmaradt szerzői jogdíjakat.
