Háborús bűntett miatt emeltek vádat a második világháborúban Kassán kínzásokban közreműködő volt rendőrtiszt ellen. Mivel az eljárás tárgya kiemelt ügy, a bíróságnak három hónapon belül tárgyalnia kell.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett miatt indult bűnügyben kedden vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez dr. Csatáry László Lajos ellen – közölte a Fővárosi Főügyészség.
Mivel háborús bűntett a vád, az ügy kiemelt jelentőségűnek minősül, így a bíróságnak három hónapon belül kell megtartania az első tárgyalást.
A náci háborús bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ - amely felkutatta Csatáryt Budapesten az Utolsó esély művelet keretében - üdvözölte a budapesti vádemelést. Efraim Zuroff, a szervezet igazgatója hangsúlyozta Jeruzsálemben kiadott állásfoglalásában: a vádirat benyújtása "fontos emlékeztető arra, hogy ma is igazságot lehet szolgáltatni a holokauszt áldozataiért". A közlemény szerint a vádemelés "jelentős mérföldkő a II. világháborús történelmével viaskodó Magyarország számára is".
A Simon Wiesenthal Központ adatai szerint Csatárynak a kassai gettó parancsnokaként kulcsszerepe volt abban, hogy körülbelül 300 zsidót Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba deportáltak, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán rendőrparancsnokként részt vett több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében is.
A vádirat
A vádirat szerint a most 98 éves Csatáry László a magyar királyi rendőrség hivatásos állományú tagjaként 1942 őszén az első bécsi döntés értelmében a Magyar Királysághoz visszacsatolt Kassára, a Kassai Rendőrkapitányság állományába került.
Kassa 1944. március 19-i német megszállását követően a városban gettót, majd később a kassai téglagyárban internáló-, illetőleg gyűjtőtábort hoztak létre, ahová a helyi rendőrség és csendőrség közreműködésével 1944. április 5. és 22. napja közötti időben a kassai, illetve Kassa környéki zsidóság túlnyomó részét, közel 12 ezer főt internálták.
A Kassai Rendőrkapitányság vezetője, Horváth György rendőr vezérőrnagy, főkapitány-helyettes 1944. május elején a vádlottat, mint rendőr-segédfogalmazót nevezte ki a téglagyári internáló- és gyűjtőtábor elöljárójának. Csatáry László ilyen minőségében 1944. május hónapban – pontosabban meg nem határozható időben – puszta kézzel, és a nála lévő kutyakorbáccsal rendszeresen, minden különösebb indok nélkül verte, bántalmazta az internáltakat nemre, korra és egészségi állapotra tekintet nélkül.
A téglagyári internáló- és gyűjtőtáborban fogva tartott közel 12 ezer főt 1944. május közepe és június eleje közötti időben, tehervagonokba zsúfolva különböző, a németek által megszállt területeken lévő koncentrációs táborokba – legtöbbjüket Auschwitzba – deportálták, amelyben Csatáry László tevékenyen közreműködött.
Az egyik transzport elindítása előtt 1944. június 2-án a vádlott a deportálandók közé tartozó egyik személy erre vonatkozó, kifejezett kérése ellenére megtiltotta, hogy a kb. 80 fővel telezsúfolt, ablaktalan tehervagonokon az abban tartózkodók amúgy is embertelen körülményeinek megkönnyítése érdekében ablakokat vágjanak.
Csatáry László cselekményeivel szándékosan segítséget nyújtott a Kassáról a németek által megszállt területeken lévő koncentrációs táborokba deportált zsidók sérelmére elkövetett törvénytelen kivégzésekhez és kínzásokhoz is.
A 98 éves Csatáry Lászlót - aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában - tavaly júliusban emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg, őrizetbe vették, házi őrizetbe helyezték, majd ezt lakhelyelhagyási tilalomra enyhítették.
Csatáryt többször kihallgatták a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, ám ő mindvégig tagadta a bűncselekmények elkövetését.
