Az egyik tanulmánynak a kisföldalatti "luxusmetróvá" történő pozicionálása, míg a másiknak a Libegő, a Sikló és a Fogaskerekű vasút népszerűsítése volt a tárgya.

A vádirat szerint a főpolgármesteri hivatalban egykor Hagyó Miklós elsőrendű vádlott mellett dolgozó és egyben az MSZP III. kerületi szervezetének elnöki tisztét is betöltő ember mutatta be a tanút R. Miklós nyolcadrendű vádlottnak. A tanú a vád időszakában a szocialista párt kerületi elnökségének volt a tagja, egyben a Soda Reklám Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nek az ügyvezetője és tulajdonosa.

R. Miklós nyolcadrendű vádlott a vádirat szerint "fiktív feladatokat kreált" a Soda Kft. részére, majd az elkészült "tanulmányokért" két részletben 18 millió forintot utaltatott át.

Homonnai János ügyész kérdéseire válaszolva a tanú elmondta: a nyolcadrendű vádlott hívta fel arra a figyelmét, hogy "a kisföldalatti nem igazán gazdaságosan dolgozik", és azt kérdezte tőle, tudna-e valamit tenni. A tanú meglehetősen arrogánsan válaszolt az ügyész kérdéseire. 

Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a tanulmány két oldalát tárta a tanú elé, de ő azt állította, hogy semmire sem emlékszik, s többször is azt mondta: nem az volt a feladatuk, hogy a tanulmányokban leírt ötletek megvalósíthatóságát megvizsgálják. "Nekünk ez nem dolgunk, uram" - mondta az ügyész kérdésére. A tanulmánnyal kapcsolatban arra emlékezett, hogy a BKV Zrt.-nél elégedettek voltak vele. "R. úr mindenképpen" - fűzte hozzá.

A tanú a vádban szereplő másik szerződés részleteire sem emlékezett, azt sem tudta, hogy volt-e versenyeztetés, mielőtt megbízást kapott. Az ügyész felvetésére, miszerint a tanulmány jó két hónappal korábban készült el, mint a szerződés, azt mondta: "valóban volt valami probléma a szerződéssel, később jött ki".

Antal Attila harmadrendű vádlott, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatója azt az észrevételt tette: "egyfajta ötletelés volt az anyag elkészíttetése". A tanulmányan a turizmusban rejlő értékek vannak benne - fűzte hozzá.

R. Miklós nyolcadrendű vádlott, aki 2008-ban lett vezérigazgató-helyettes, fontosnak nevezte a tanulmányt. Indoklása szerint azért nem használtak fel a közlekedési vállalatnál, mert a távozása után "nem volt szempont a reform, nem volt szempont semmi".

V. Ágnes tizedrendű vádlott nyomozati vallomását ismertette a bíróság, ebben az áll, hogy "a tanulmány gyenge, ennek ellenére aláírásra kötelezték".

A keddi tárgyaláson meghallgatott másik tanút, a Suvet Research Piac- és Média és Társadalomkutató Kft. tulajdonosát a cég és a BKV közötti szerződésekről kérdezték. Az egyik szerződés a 14-18 év közötti fiatalok felé irányuló, a közlekedési vállalat bliccelés elleni kampánykommunikációját megalapozó kutatást, a másik a fiatalok bliccelési kampányához kapcsolódó közvélemény-kutatási tevékenységet tartalmazta.

A tanú szerint a szerződésben foglaltakat teljesítették, de további sorsáról nem tudott semmit. A vádirat szerint a szükségtelen szolgáltatást és az indokolatlan teljesítést - amelynek eredményét semmilyen módon nem hasznosították a cégnél -, valamint a kétszer bruttó 1,8 millió forint kifizetését R. Miklós nyolcadrendű vádlott igazolta.

A bíróság ismertette azokat a megállapításokat, amelyeket a BKV Zrt. belső ellenőrzése dokumentált a szerződések utólagos vizsgálata során. E szerint a két hét alatt elvégzett kutatások nem a BKV Zrt. érdekeit szolgálták, "színlelt szerződésnek" lehet tekinteni őket.

Antal Attila harmadrendű vádlott észrevételében hangsúlyozta: a szerződések megkötésének "gondolatmenete" nyilvánvaló. Véleménye szerint a bliccelés elleni hatásos kampány milliárdos nagyságrendű többletbevételt jelentett a BKV Zrt.-nek.

A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1 milliárd 490 millió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A bizonyítási eljárás csütörtökön további tanúk meghallgatásával folytatódik.