2013. május. 28. 11:32 MTI Utolsó frissítés: 2013. május. 28. 11:57 Itthon

Pozitív visszaigazolást lát az Eurostat-jelentésben a Fidesz

A Fidesz szóvivője szerint az energiaárakról közzétett Eurostat-jelentés visszaigazolja a magyar kormány intézkedéseinek helyességét.

A 2010-es kormányváltás óta megtett lépések komoly szociális biztonságot jelentettek a családoknak, de az embereknek mindennél nagyobb szükségük volt a rezsicsökkentés elindítására is, mert "a Gyurcsány-Bajnai-kormányok szélsőséges gazdaságpolitikájának köszönhetően olyan teher nyomta már a magyar családok vállát, amely elviselhetetlen volt" - értékelte Zsigó Róbert keddi budapesti sajtótájékoztatóján az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közölt adatait.

Az EU-tagállamok energiaárainak változásáról szóló jelentés 2012 második félévét hasonlítja össze az azt megelőző év hasonló időszakával, kimutatva, hogy az unióban a lakossági földgáz ára átlagosan 10 százalékkal, az áram ára pedig mintegy 7 százalékkal emelkedett a tavalyi második félévben - részletezte a szóvivő.

Rámutatott, hogy a dokumentum még a magyarországi rezsicsökkentés előtt készült, de visszaigazolja a kabinet korábbi intézkedéseit is - így az ármoratóriumot és a központi ármegállapítást -, hiszen Magyarország azon három ország egyike, ahol csökkent az áram ára, és a gázdíjakban is az uniós átlag alatt maradtunk.

Zsigó Róbert felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a jelentés szerint Magyarország még mindig az öt legdrágább ország között van a lakosság vásárlóerejét és a rezsiköltségeket összehasonlítva. Ezért nagyon fontos a rezsicsökkentés - hangsúlyozta.

A Fidesz szóvivője egyúttal érthetetlennek nevezte, hogy a baloldal hogyan viselkedik a rezsicsökkentés ügyében. Szavai szerint Bajnai Gordon volt miniszterelnök rendszeresen kigúnyolja, több baloldali politikus pedig Brüsszelben támadja az intézkedést. Végül megerősítette, hogy a következő fűtési szezontól újabb áram-, távhő- és gázárcsökkentés várható.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.