Vörösiszap-per: ellentmondó vallomásokat tettek a szemtanúk
Eltérően emlékeztek vissza a 2010. október 4-én, az iszapömlés napján történtekre a gát tetején dolgozó szemtanúk, akik közül többen egymásnak és saját, a nyomozás során tett vallomásuknak is ellentmondó nyilatkozatokat tettek szerdán a vörösiszap-katasztrófa miatt indított büntetőper tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken.
A Szabó Györgyi vezette háromtagú büntetőtanács szerdán hat, az átszakadt X-es tározó melletti IX-es kazetta tetején dolgozó munkást - csőszerelőket és egy darukezelőt - hallgatott meg tanúként, részben egymás jelenlétében. Az eltérő vallomásuk miatt a tanukat szembesítettek egymással, illetve egymás jelenlétében hallgatta meg őket a bíróság.
Az egyik csőszerelő szerint a gátszakadás helyétől 400 méterre dolgoztak, kollégája 200 méterre becsülte a távolságot, míg egy másik munkás szerint pár méterre lehettek. Eltérően emlékeztek az időpontokra is: az egyik tanú azt vallotta, hogy a X-es tározó gátja biztosan déli 12 óra után szakadt át, mivel délben rendszeresen bevette a gyógyszerét. Ketten is jelezték, hogy nem hordanak órát. Az a tanú, aki a nyomozás során dél és 12.30 közé tette a gátfal kiszakadásának idejét, a tárgyaláson már nem tudta megbecsülni, hány óra lehetett.
Nem egyezett a tanúk vallomása a helyszínen megjelent vádlottakról sem. Egyikük a nyomozati vallomásával ellentétben a tárgyaláson azt mondta, hogy a gátszakadás után a nyolcadrendű L. László és a tizenharmadrendű W. Ferenc vádlottakkal találkozott. Később Fejes Péter ügyész kérdésére azt mondta: nem emlékszik, hogy a hatodrendű vádlott P. Ferencet vagy a tizenharmadrendű vádlott W. Ferencet látta-e akkor. Eltérő válaszokat adtak arra a bírói kérdésre is, hogy miért nem értesítették a hatóságokat, miközben ilyen esetben ez minden magyar állampolgárnak kötelessége. Az iszapömlés szemtanúi a tárgyaláson a tanácsvezető kérésére térképen megjelölték a gátszakadás helyét. A tanúk vallomása mindössze arról egyezett, hogy aznap erősen fújt a szél.
Bánáti János, az elsőrendű vádlott B. Zoltán védője a tárgyaláson kijelentette: az eljárás tisztességtelen, mert a tanúk kihallgatásakor nem biztosították részükre a védekezés jogát, és a meghallgatásukra közel három évvel a történtek után került sor. Az ügyész szerint a védői kijelentésnek legfeljebb egy tudományos ülésen van helye, mivel a teremben ülők jogalkalmazók.
Két tanú is azt mondta, hogy nem olvasta el a kihallgatásáról készített jegyzőkönyvet, mielőtt aláírta azt. A tárgyaláson egy-egy tanút átlagosan másfél órán át kérdeztek a katasztrófa napján történtekről.
A Mal Zrt. ajkai telephelyén lévő X-es számú vörösiszap-kazettánál 2010. október 4-én bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 emberrel szemben, a tárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött. A per csütörtökön folytatódik.