Rendőrök és büntetés-végrehajtási dolgozó mellett ügyészek és neves ügyvédek is érintettek lehetnek a múlt héten kipattant nyelvvizsgacsalási botrányban – értesült a hvg.hu. Úgy tudjuk, akár több száz vagy akár ezer gyanúsítottja lehet az ügynek. A Pest Megyei Ügyészség szóvivője egyelőre csak arról számolt be, hogy százötvenen érintettek. Magyarországon évtizedek óta jó üzlet a nyelvvizsga-hamisítás, minden tizedik bizonyítvány hamis.
A nyelvvizsgacsalási botrány kipattanása banális volt: a szervezők már annyira bátrak voltak, hogy nem csak az interneten hirdették szolgáltatásukat, hanem szórólapon is, amelyen olcsó, gyors és biztos módot ígértek a nyelvvizsgát megszerezni vágyók számára – értesült igazságügyi forrásokból a hvg.hu. Egy ilyen, a Keleti pályaudvar környékén osztogatott reklámanyag alapján szereztek inormációkat a nyomozók, s ez alapján indult el a büntetőeljárás. Még a szórólapot osztogató férfit is bilincsben vitték el, tudomásunk szerint a férfit azzal gyanúsítják, hogy hét éve szerez ügyfeleket a nyelviskoláknak.
A múlt héten azzal gyanúsították meg két Pest megyei és egy budapesti nyelviskola dolgozóit, hogy bűnszervezetben követték el a csalásokat. A Pest Vidéki Nyomozó Ügyészség vesztegetés, befolyással üzérkedés és okirat-hamisítás gyanújával nyomoz. Négy gyanúsított előzetes letartóztatásba került, rajtuk kívül négyen házi őrizetben vannak, további 39 gyanúsított pedig – mint azt a hvg.hu ügyészségi forrásból megtudta – szabadlábon védekezhet.
Mint korábban megírtuk, a nyomozó hatóság gyanúja szerint az érintettek pénzért adtak el írásbeli feladatsorokat és elintézték azt is, hogy akik fizettek, azok átmenjenek a szóbeli vizsgán. Az előre megszerzett írásbeli feladatsorokat kitöltve adták el a jelentkezőiknek, a szóbeli vizsgát pedig úgy intézték el, hogy a velük együttműködő vizsgáztató érdemi teljesítmény nélkül vagy minimális tudással engedte át azt, aki fizetett ezért. A középfokú komplex nyelvvizsgáért 300-350 ezer, a felsőfokúért 500-550 ezer forintot kértek.
Pancser közvetítő miatt buktak le
A Magyarországon "bevett" csalásnak egyébként az eddigi tapasztalatok szerint két formája létezik. Egyik a „piacon vásárolt” okmány, a másik az, ami valódi ugyan, csakhogy a vizsgát nem a tulajdonosa tette le, hanem helyette valaki más. A legújabb nyelvvizsgaügy ennél már sokkal profibb módon folyt: formailag minden rendben ment, mert a diákokat előre felkészítették a vizsgáztatók és a szóbelin nem vártak tőlük nagy teljesítményt. Mindez a vizsgázóknak fejenként több százezer forintba került.
Információink szerint a mintegy ötven gyanúsítotton kívül – akiknél már házkutatást is tartottak, és akik többsége beismerő vallomást tett –, további száz érintettje már van is az ügynek. Értesüléseink alapján ugyanis a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség (PNYÜ) munkatársainak egy olyan lista került a birtokukba, amelyen névvel, telefonszámmal, illetve a nyelvvizsga típusa alapján pontosan vezették, hogy kik fizettek a nyelvvizsgáért, sőt azt is nyilvántartották, hogy ki volt a közvetítő, aki az „ügyfeleket” beszervezte.
A Pest Megyei Főügyészség szóvivője, Kállai Gábor a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, 150 érintettje van jelenleg a büntetőeljárásnak, amely a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) nyomozása alapján indult el. Miután az NVSZ munkatársai felgöngyölítették az utóbbi háromnegyed év nyelvvizsgacsalásait, tőlük vette át a vizsgálatot a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség. „Azért hozzájuk tartozik az eljárás, mert az érintettek között büntetés-végrehajtási dolgozó és rendőrök is vannak.”
A szóvivő által említett rendőrök és a bv-s, akinek munkaviszonyát már megszüntették, a főiskolai vagy egyetemi diplomával általában valamilyen vezetői, középvezetői pozícióban lehettek. Információink szerint az igazságszolgáltatás más területén dolgozókhoz – ügyvédekhez és ügyészekhez – is eljuthatnak a nyomozó ügyészek, olyanokhoz, akik nem csak nyelvvizsgavásárlóként, hanem közvetítőként is közreműködtek. Amennyiben valakiről kiderül, hogy hamis nyelvvizsga alapján kapott munkáltatójától nyelvvizsgapótlékot, azzal visszafizettethetik a csalás révén szerzett pluszpénzt. Emellett az illetőnek számolnia kell azzal, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt büntetést kaphat és érvényteleníthetik a bizonyítványát.
Kállai Gábor szerint ha bűnösségük bebizonyosodik, akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre is számíthatnak. „Négy gyanúsított esetében azért döntött a bíróság az előzetes letartóztatás elrendeléséről, mert náluk fennáll a szökés, elrejtőzés, valamint az eljárás meghiúsításának és a bűnismétlésnek a veszélye is” – közölte a szóvivő. Kállai megjegyezte, a nyelvvizsgát vásárló egyetemista, főiskolás esetében az okirat-hamisítás miatt kiszabható büntetési tétel maximuma három év szabadságvesztés. „A tudomásunkra jutott érintettek már nem számíthatnak enyhítésre, de akik önként jelentkeznek a hatóságnál, azoknak az ügyében ez alkalmazható” – tette hozzá Kállai Gábor. A büntetőeljárás elsőrendű gyanúsítottjának, P. Andrásnak a védője, Gál András a hvg.hu-nak azt mondta, hogy mivel a sokszereplős, több évre visszamenő büntetőeljárás kezdeti fázisban van, egyelőre nem kíván az ügyben nyilatkozni.
Visszatérő kísérlet
A nyelvvizsgabiznisz egyébként nem egyedi, több éve írtunk arról, hogy diplomát vagy érettségi bizonyítványt gyártott és árult egy jól szervezett hálózat. Akkor szerkesztőségünknek egy fiatalember elmondta, négyszázezer forintért nem csak egy néhány hét alatt elkészített diplomát kaphat kézhez, hanem – a lebukást minél inkább kerülendő – még a tablóra is rákerülhet. A diplomagyártók akkor szintén hirdetések révén szereztek maguknak ügyeleket. A hirdetésekben megadott email-címek csak nagyon rövid ideig éltek, hogy minél nehezebben akadjon rá az okirat-hamisítók nyomára a hatóság.
Hogy milyen mértékű a probléma, néhány évvel ezelőtt az oktatásszervezéssel foglalkozó Oktatási Hivatal (OH) akkori elnöke is jelezte a HVG-nek. Bakonyi László akkor azt mondta félévente legkevesebb tíz alkalommal kényszerül feljelentést tenni nyelvvizsga-hamisítás gyanúja miatt, illetve Magyarországon minden tizedik nyelvvizsga-bizonyítvány hamis. Szerinte „hamisítanak mindent” – a világnyelvek ismeretét igazoló okmányokon kívül – kínai, eszperantó, lovári cigány papírokat is, mondta Bakonyi.
Tavaly a Blikk számolt be arról, hogy valódi, de ki nem érdemelt nyelvvizsgaokmányokat szerezhettek többen is a Budapesti Corvinus Egyetemen 300 ezer forint ellenében. 2010 és 2011 között négy nyelvvizsgáztató és egy közvetítő segített, hogy olyanok is szerezzenek nyelvvizsga-bizonyítványt, akik a követelményeknek egyáltalán nem feleltek meg. Később az egyetem viszaközpontja közölte, hogy a nyelvvizsgacsalás nem náluk történt, az egyetem csak helyszínt biztosít két nyelvvizsgaközpont szóbeli és írásbeli vizsgáihoz.
A 2002-es nyíregyházi nyelvvizsgabotrányban több közszereplő is érintett volt: rendőrök mellett vezető beosztásban dolgozó személy, önkormányzati képviselő, egyetemi oktató helyett két főiskolai hallgató ment el nyelvvizsgázni alkalmanként 40-150 ezer forintért. Az egy évig tartó vizsgálat után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ügyészség harminc gyanúsított ellen nyújtott be vádiratot a bírósághoz. A botrány kirobbanását követően Mező Ferenc fideszes debreceni önkormányzati képviselő lemondott képviselői mandátumáról, és párttagságát is felfüggesztette. Az egykori politikust 2003-ban 60 ezer forint pénzbírságra büntette a Nyíregyházi Városi Bíróság, emellett a közgyűlésből és a Debreceni Egyetemen betöltött tanári állásából is távoznia kellett.
Kötelező lesz a nyelvvizsga |
Évente 1000-1500 hallgató nyelvvizsgájának hiányát kell „orvosolni” – számolt be erről egy évvel ezelőtt az Eduline-nak Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatási igazgatója. Megemlítette, az egyetemen végző hallgatók közül az alapképzéseken és régi főiskolai-egyetemi képzéseken tanulók 20-24 százaléka nem tudja átvenni végbizonyítványát nyelvvizsga hiányában. Az országos átlag pedig 30-40 százalék körül van. A jelenlegi szabályozás szerint alapképzésben szerzett felsőfokú oklevél csak akkor adható ki, ha a hallgató egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Ez alól mentesülnek azok a diákok, akik legalább 40 évesen kezdték meg felsőfokú tanulmányaikat, és záróvizsgájuk legkésőbb a 2015/16-os tanévben lesz. Azok számára viszont, akiknek már csak a nyelvvizsga-bizonyítvány hiányzik az oklevél kiadásához és a záróvizsga óta eltelt 3 évben nem sikerült államilag elismert középfokú nyelvvizsgát szerezniük, lehetőségük van a felsőoktatási intézmény által szervezett belső nyelvvizsgán igazolni nyelvtudásukat. Erre legutoljára idén, azaz a 2012/13-as tanév tavaszán záróvizsgázóknak lesz lehetőségük. |