Itt a nyári időszámítás: van-e értelme?
Megkezdődött a nyári időszámítás, hajnali 2 órakor kellett 3 órára állítani az órákat. Az átállás a kimutatások szerint 1-4 százalékos megtakarítást jelent az energiafogyasztásban.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szerint az óraátállítással megközelítőleg az ország egy napi fogyasztásának megfelelő villamos energia spórolható meg. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak - jellemzően reggel 7 és este 10 óra között - minél inkább közelítsen a természetes nappali világosság idejéhez.
Magyarországon 1980 óta működik a rendszer, a mindenkori fogyasztási adatok alapján a tavaszi óraátállítás után 1-4 százalékkal (1000-5000 MWh) csökken a fogyasztás, az októberi visszaállítás pedig nem okoz többletfogyasztást, így éves szinten 100-120 GWh-val kevesebbet fogyaszt az ország.
Elsőként az Egyesült Államokban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták, 1958 és 1979 között a rendszer szünetelt, majd 1980-ban vezették be újra. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna 2011-ben megszüntette az óraátállításokat.
A nyári-téli időszámítást jelenleg kormányrendelet szabályozza, amelyet az unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.