Még alig csitultak el a negyedik alaptörvény-módosítás keltette hullámok, máris itt az ötödik: a Fidesz gránitalapba vési, hogy tilos a horogkereszt vagy a vörös csillag használata. Bár az Alkotmánybíróság korábban azt mondta: figyelemmel kell lenni arra, ki milyen céllal használja a jelképeket, a kormánypártok nem mennének bele parttalan vitákba. A Fideszben azt remélik, ez lesz az utolsó alkalom, hogy hozzányúlnak az alaptörvényhez.
A Fidesz vezetőinek tervei szerint az ötödik, az önkényuralmi jelképek használatának büntethetőségéről szóló alaptörvény-módosítás lesz az utolsó alkalom ebben a ciklusban. Egy vezető kormánypárti politikus szerint a jövő héten kerülhet a parlament elé az alaptörvény, illetve a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása, amelyre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság (Ab) februárban megsemmisítette a Btk. önkényuralmi jelképeket tiltó rendelkezését.
A fideszes politikus elsősorban érzelmi okokkal magyarázta, hogy a kormánypártok ragaszkodnak a jelképek betiltásához: a vörös csillag és a sarló-kalapács a kommunizmus áldozatai és leszármazottaik, a horogkereszt vagy a nyilaskereszt pedig a hazai zsidóság számára elfogadhatatlan jelkép. A tiltásnak ugyanakkor van politikai vonatkozása is: a Magyarországot a szélsőjobboldal miatt érő kritikákra a kormány így joggal mondhatja, hogy nem tűri ezeket az eszméket, és lám, büntetőjogi eszközökkel is fellép ellenük.
Az Ab határozata szerint az önkényuralmi jelképek betiltása a politikai véleménynyilvánítás korlátozása, de lehet helye, különösen azért, mert használatuk sértheti az áldozatokat. A testület szerint azonban a Btk.-ban korábban túlságosan tágan határozták meg a büntetendő magatartások körét: az indoklás szerint vizsgálni kellene a jelképek használatának célját, az elkövetés módját vagy annak hatását. Ennek hiányában „olyan magatartások is büntetendőnek minősülnek, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítása aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát”.
Kissé leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy lehet helye a büntetésnek, ha valaki horogkereszttel sétál be a zsinagógába, vagy vörös csillaggal zavarja meg az 1956-os megemlékezést, de önmagában egy sarló-kalapácsos kitűző vagy akár egy SS-rúna viselése még nem feltétlenül kellene, hogy büntethető legyen. A Fidesz ugyanakkor várhatóan nem fontolja meg az Ab ajánlását, és a tiltás általános lesz. A már idézett kormánypárti politikus szerint parttalan vitákhoz vezetne, ha különbséget tennének a jelképhasználat módjai közt.
Az alaptörvény-módosítás szükségessége egyébként már közvetlenül az Ab döntése után megfogalmazódott, de végül nem került bele a nagy vihart kiváltó negyedik módosító csomagba. A kormánypárti forrás szerint elvileg megtehették volna, hogy egy módosító indítvánnyal beemelik ezt is, de nem akarták, hogy az Alkotmánybíróság fogódzkodót találjon az alaptörvény-módosításon, és egy eljárási szabálytalanság miatt megsemmisítse azt.
| Védelem a csodaszarvasnak |
| A Jobbik kedden immár másodszor nyújtotta be azt az alaptörvény-módosító javaslatot, amellyel alkotmányos védelmet adna egy sor, a párt szerint védendő nemzeti szimbólumnak. A javaslat szerint "Magyarország kiemelt védelemben részesíti történelmi jelképeit és nemzeti értékeit, így címerét, zászlaját, himnuszát, a Szózatot, a székely himnuszt, a székely zászlót, az árpádsávot, a Szent Koronát, a koronázási ékszereket (az országalmát, a jogart, a kardot, a palástot), a Szent Jobbot, a turult, a csodaszarvast, a Boldogasszony anyánk kezdetű éneket és a rovásírást." |
