A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet szerint az Alaptörvény negyedik módosítását a köztársasági elnök nem írhatja alá, mert az összeegyeztethetetlen lenne alkotmányos kötelezettségeivel. Ha úgy véli, nem vétózhat, akkor viszont mondjon le, javasolják a jogvédők, egy Ádernek címzett levélben emlékeztetve arra, hogy az államfő az alaptörvény-módosítás parlamenti vitája során egy kukkot sem szólt, pedig kötelessége lett volna.
A köztársasági elnöknek a demokratikus államszervezet működésének védelmében a negyedik alkotmánymódosításról vagy előzetes normakontrollt kell kérnie az Alkotmánybíróságtól, vagy ha erre nem lát lehetőséget, le kell mondania a tisztségéről - írják a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet civil szervezetek, akik az államfő döntése megkönnyítése érdekében levélküldésre ösztönzik "az öntudatos honpolgárokat".
"A köztársasági elnök legfontosabb alkotmányos kötelezettsége, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése fölött. A demokrácia nem egyenlő a többség uralmával. A demokrácia attól demokrácia, hogy garantálja és intézményekkel védi a politikai közösség valamennyi tagjának jogait, melyek az egyenlő emberi méltóságból következnek" - emlékeztet közleményében a három jogvédő szervezet, úgy folytatva: az államfőnek mással nem helyettesíthető, fékező és ellensúlyozó szerepe van az alkotmányos demokrácia védelmében és e kötelességével összeegyeztethetetlen a tegnap elfogadott negyedik alaptörvény-módosítás aláírása, az Alaptörvény tegnap elfogadott negyedik módosítása ugyanis frontális támadás a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere és a mindenkit megillető emberi jogok ellen.
A TASZ, a Helsinki Bizottság és az EKINT szerint a javaslat elfogadása után az elnöknek két elfogadható választása maradt: az egyik az, hogy a nyilvánosság előtt felszólal az Alaptörvény módosítása ellen, és normakontrollra küldi azt az Alkotmánybíróságnak; ez a választása alátámasztható az Alaptörvény és nemzetközi jogi normák értelmezésével, valamint az Alkotmánybíróság legutóbbi fajsúlyos döntéseivel. A másik lehetősége pedig az, írják, hogy ha úgy ítéli meg, hogy nincs jogosítványa a vétóra, akkor lemond a tisztségéről, mert aláírásával nem járulhat hozzá egy autoriter rezsim kiépítéséhez.
A három szervezet arra kér minden magyar honpolgárt, hogy az általuk megfogalmazott levelet a saját nevében is küldje el annak érdekében, hogy az államfő álljon ki az emberek alapvető jogaiért, és vétózza meg az Alaptörvény negyedik módosítását. A levél arra emlkékezteti Ádert, hogy meg sem szólalt a módosító javaslat tárgyalása során, miközben ez kötelessége lett volna. Ezen kívül tételesen, tíz pontban felsorolják, hogy miként rombolja tovább az alkotmányosság alapjait az alaptörvény újabb módosítása.
