2013. február. 28. 15:54 MTI Utolsó frissítés: 2013. február. 28. 15:54 Itthon

Szabó Máté: destabilizálja az alkotmányt a negyedik alaptörvény-módosítás

Destabilzálja az alkotmányt a parlament előtt folyamatban lévő negyedik alaptörvény-módosítás, például a hajléktalanok kriminalizálásával és a hallgatók röghöz kötésével - mondta Szabó Máté alapjogi biztos a hivatalában tartott sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

Az ombudsman szerint a küszöbönálló alaptörvény-módosítás számos aktuális konfliktust akar lezárni olyan megoldással, amely többek között az általános jogelvekkel, például az uniós jogrenddel való összhang kérdését vetheti fel, és azt eredményezheti, hogy ez az alkotmány rövidebb életű lesz, mint az előző.

Szabó Máté szerdán nyílt levélben kérte a köztársasági elnököt, fontolja meg, hogy aláírja-e az Alaptörvény - "az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyeztető" - negyedik módosítását. Az ombudsman szerint a civil és állami jogvédők sokat tehetnek általában az alkotmányos, emberi jogok terén, de a jogrend legalapvetőbb építőköveinek hézagmentes illeszkedéséért az államfő tehet a legtöbbet.

A csütörtöki sajtótájékoztató témája volt az ombudsman 2012-es Válság vesztesei - a paragrafusok fogságában elnevezésű projektjének lezárása. Ennek során vizsgálták többek között az eleve kiszolgáltatott társadalmi csoportok - hajléktalanok, munkanélküliek, rokkantak, idősek - helyzetének a gazdasági válság miatt bekövetkező további romlását.

Ők a válság bűnbakjai - mondta Szabó Máté, aki szerint e téren rossz irányba halad a jogalkotás, amit jól példáz, hogy szankcionálnák az utcán élőket. "Furcsa alkotmány az, ami a hajléktalanságot fogja kriminalizálni, nem pedig a lakhatást szabályozni" - fűzte hozzá az alapvető jogok biztosa.

A vizsgálatok szerint a súlyosbodó gazdasági problémák és a szűkülő forrásokért zajló küzdelem miatt éleződnek a konfliktusok, erősödik az előítéletesség, gyengül a társadalmi kohézió és a szolidaritás, az állami szerepvállalás visszaszorul, és ezt a szociális intézkedéseket kriminalizáló, szankcionáló szemlélet váltja fel.

"Nyilvánvaló, hogy a komplex problémakezelést felváltó tüneti kezelés, állami türelmetlenség komoly veszélyeket rejt magában" - olvasható az ombudsman vizsgálatának eredményeit összegző kiadványban, amely szerint a gazdasági válság társadalmi, morális válsággá nőtte ki magát.

"Súlyos és a jövőben csak hatalmas áldozatok árán orvosolható probléma, ha újabb és újabb szakadékok támadnak a társadalmi többség és egyes, eleve gyengébb érdekérvényesítő képességű, nemegyszer eleve több hátránnyal is küzdő csoportok (...) között" - olvasható az ombudsman kiadványában, amely kitér arra is, hogy a válság elhúzódása, továbbgyűrűzése már nemcsak a tipikusan veszélyeztetett társadalmi csoportoknál aggasztó, hanem például a nagycsaládosok, a hiteltörlesztés miatt eladósodottak vagy csökkent jövedelműek körében is állami segítségnyújtást tesz szükségessé.

A másik, a büntetés-végrehajtás (bv) ombudsmani vizsgálatáról szóló kiadvány azt rögzíti például, hogy a válság hatására szűkülnek a fogvatartottak munkáltatási lehetőségei, de javult az ételek minősége és mennyisége (a személyzet is többnyire azt fogyasztja, amit a fogvatartottak), ugyanakkor alultervezett a nevelői és felügyelői létszám, a börtönökben pedig évi 7-8 öngyilkosság történik. A biztos az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben és a tököli bv-kórházban uralkodó állapotok miatt sürgette az új büntetés-végrehajtási egészségügyi központ létrehozását.

Szabó Máté a bv-vizsgálattal kapcsolatban megemlítette, hogy a korábbiaktól eltérően ezúttal nem találtak környezetvédelmi jellegű visszásságokat.

Csóti András, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetője a sajtótájékoztatón megköszönte az ombudsman érdeklődését. Elmondta, hogy tavaly folytatták az egyenrangú, partneri viszonyon alapuló közös munkát, amelynek során nem hallgatták el a hibákat, ugyanakkor végre nemcsak az egy-egy fogvatartottra jutó négyzetméterek, köbméterek terén meglévő lemaradásról volt szó, hanem a jó gyakorlat is megerősítést nyert. Ilyen például a fogvatartott nők és gyermekei részére elindított meseterápia vagy a fiatalkorú elítéltek körében a vakvezetőkutya-kiképzés, amely a kölcsönös szocializációról is szól.

Az ombudsman kiemelte: a Nyugat-Európában központi kérdésnek számító idegenrendészet, menekültügy szempontjából Magyarország sajátos helyzetben van, hiszen az unió nyugati fele azt várja, hogy "ne engedjük tovább" a migránsokat, akiknek egyébként eszük ágában sincs itt maradni.

Szabó Máté elmondta: elődeihez képest új ombudsmani szerepfelfogást igyekszik megvalósítani, amelynek az a lényege, hogy nem annyira reagál egyes problémákra, mint inkább proaktív módon elébe megy és széles összefüggéseiben vizsgálja őket, "bevilágít egy-egy sötét sarokba". A következő ombudsmani vizsgálat, amely a gyűlöletbeszéd kezelésével kapcsolatos fordulatot kíván előkészíteni, sem a büntetésre, hanem a hatékony megelőzés módszereinek feltárására helyezi a hangsúlyt - mondta az ombudsman.

Hirdetés