Az ország érdeke a nemzet múltjának feltárása, mégpedig úgy, hogy a korabeli dokumentumokat kellő forráskritikával kezelik - mondta Boross Péter volt miniszterelnök A XIX-XX. századi magyar állam nemzetbiztonsági szervezetei című gyűjteményes kötet bemutatóján szerdán Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen.
Nyilvánvalónak nevezte, hogy a kommunizmus időszakában a koncepciós perek jegyzőkönyveiben a vádlottaktól erőszakkal kikényszerített mondatok szerepeltek, amelyeket felhasználhattak ellenük a bírósági eljárás során. Kitért arra: a Kádár-korszakban sokszor célszerűtlen, értelmetlen feladatokkal foglalkoztak az állambiztonsági szervek dolgozói, akik nem egyszer alkalmatlanok voltak azok ellátására.
A volt kormányfő rámutatott: a nemzetbiztonsági tevékenység nélkülözhetetlen az ország számára - ami szerinte bármely korban nagyon fontos volt -, a politikus azonban nem titkosszolga, "nem érdeklődhet a módszerek és eljárások iránt", s az ezekről szerzett ismereteit "nem is viheti magával ismeretanyagként".
A könyv nagy tanulsággal szolgálhat mindenki számára a nemzetbiztonság történetéből - állapította meg. (A 350 oldalas kötet a 2012. október 27-én a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság által szervezett tudományos konferencia előadásait tartalmazza.)
Boross Péter emlékeztetett arra: az 1991-es moszkvai puccsban Krucskov, a szovjet titkosszolgálat, a KGB elnöke is részt vett, de az elbukott, ami azt mutatja, hogy "a szolgálatokat nem szabad abban a hitben tartani, hogy tőlük függ az ország sorsa", ugyanakkor el kell ismerni, hogy nagyon sok függ tőlük az ország biztonsága szempontjából.
Úgy fogalmazott: a titkosszolgálati szervezetnek van múltja, ezért "van miből merítenie", s a történelemnek ezt a részét "kellő intelligenciával mindenképpen az oktatási rendszerbe kell építeni". A könyv azt a tudatot erősíti, hogy "mi már voltunk akkor is", amikor a titkosszolgálatok működtek, ami pedig hozzájárul "a történelmi hitvallás lényegéhez".
Boross Péter kiemelte: "egészségesen úgy működhet bármely szolgálat, ha dolgozik az országnak", ugyanakkor tudni kell, hogy melyek azok az információk, amelyeket "szűrve kell átadni" esetlegesen egy másik országnak. Utalt arra, hogy a magyar szolgálatok ismeretanyagai iránt érdeklődőket a rendszerváltás után sokszor vissza kellett utasítani, "ami nem volt egyszerű dolog", de akkor is tartották magukat ahhoz az elvhez, hogy csak más országokkal közös érdekeltségű információkat lehet kiadni az országból - jegyezte meg.
Parádi József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nyugalmazott tanára hangsúlyozta: a nemzetbiztonsági szervek nem működhetnek nemzet- és hivatástudat nélkül, ennek megfelelően kell kezelni ezt a kérdéskört.
