„Tudom, Vejkey képviselő úr, ne nézzen így rám, mert tudom, hogy nem ön az igazán kompetens, feltehetően Kubatov Gábort kéne erről megkérdezni, de ő nincs itt, és nem ő jegyzi a törvényjavaslatot” – mondta hétfőn este a parlamentben Schiffer András LMP-s (a frakció megszűnése miatt hivatalosan független) képviselő a kereszténydemokrata Vejkey Imrének, aki a választási törvény legújabb módosításának benyújtója. Vejkey szerzőségének megkérdőjelezésével több ellenzéki honatya is élcelődött, a képviselő faarccal állta a poénokat.

Vejkey Imre még február 8-án nyújtotta be – valószínűleg valóban nem saját ötlete alapján született – törvényjavaslatát, amelynek lényege mindössze egyetlen mondat: e szerint csak a következő, 2014-es parlamenti választások után kellene alkalmazni azt a szabályt, hogy szavazás előtti évben már nem szabad a választókerületek határaihoz nyúlni. Ez azt is jelenti, hogy 2013-ban, a korábban törvénybe foglalt tilalom ellenére még lenne lehetőség a körzethatárok átszabására.

Beépített fék van a rendszerben

A kormánypárti többség még 2011 decemberében fogadta el az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt, amelynek melléklete tartalmazza a 106 új választókerület beosztását (korábban egy 1989-es minisztertanácsi rendelet szabta meg a körzethatárokat, amelyekhez annak ellenére nem nyúltak 22 évig, hogy kétszeres különbségek alakultak ki a lakosságszám tekintetében). Ezeket a határokat már ekkor amiatt kritizálta az ellenzék, hogy azokat állítólag a Fidesz érdekeire szabták.

Az országgyűlési egyéni választókerületek (106) területi beosztása

Geox

Tavaly év végén azonban a választási eljárási törvény elfogadásával ezeket a körzethatárokat több ponton – Pécs, Kecskemét, Szeged, Győr, Székesfehérvár és Debrecen esetében – módosították. Az indoklás szerint csak utcanévváltozások, és kisebb pontosítások miatt volt erre szükség, a fideszes Vas Imre a múlt heti vitában egyenesen azt állította, hogy „nem volt olyan választókörzet, amelynek a létszámát vagy a választók számát 200-300 főnél többel módosította volna” a törvény. Ehhez képest például Debrecenben egy egész lakótelepet helyeztek át egyik választókerületből a másikba.

A választási eljárási törvény – benne a körzethatárok módosításával – azonban nem lépett hatályba, mert Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte, a testület pedig több ponton alkotmányellenesnek találta. A parlament ugyan elfogadhatja újra, de választókerületi határok változását elvileg ki kellene belőle venni, hiszen a 2011-es, az országgyűlési választásokról szóló törvény előírja, hogy a választásokat megelőző évben (vagyis 2013-ban) már nem lehet változtatni a körzeteken.

"Fogják a Kubatov-szoftvert"

A parlament előtt lévő törvényjavaslatot jegyző Vejkey Imre a múlt heti általános vitában azt mondta: az Ab „kiöntötte a fürdővízzel együtt” a választókerületek „fontos módosításait” is, ezért van szükség a változtatásra. A fideszes Szakács Imre pedig az ellenzéki képviselők felé fordulva azt bizonygatta: „ennyiről szól az egész. Minden további spekuláció”. Az ellenzéki képviselők persze ezt nem hitték el. Ahogy a jobbikos Dúró Dóra fogalmazott: „az ember nehezen tudja eldönteni, hogy most tettetik a hülyét, vagy minket néznek hülyének; gyanítom, hogy inkább a másodikról van szó”.

Kong az ürességtől a terem egy vitanapon - képünk illusztráció

MTI / Illyés Tibor

A leggyakrabban a vitában Kubatov Gábort, a Fidesz pártigazgatóját emlegették, aki ma már maga sem titkolja – bár nem tartja törvénytelennek –, hogy pártja adatbázisokban gyűjti a szimpatizánsok nevét és elérhetőségét, hogy a választások idején személyes megkereséssel buzdítsa szavazásra őket. Az ellenzék már 2011-ben is élt a gyanúperrel, hogy az új választókerületek politikai megfontolások alapján, az úgynevezett Kubatov-listák alapján alakulnak, és attól tartanak, hogy a korlátozás eltörlésére azért van szükség, hogy néhány hónappal a választás előtt finomra hangolják a rendszert.

„Arról van szó, hogy önök esetleg 2014 tavaszán fogják a Kubatov-szoftvert, megnézik, hogy milyen lakossági mozgások vannak, és még gyorsan a választások előtt akarják átszabni az egyéni választókerületi körzeteket?” – mondta a múlt héten Schiffer. A szocialista Lamperth Mónika pedig úgy fogalmazott: „Nem hisszük el, hogy nem fogják megcsinálni. Nem hisszük el! Mert eddig mindig minden egyes alkalommal, amikor hozzányúltak a választási törvényhez (…) semmi mást nem néztek, csak a Fidesz hatalmi érdekeit, oszt' jó napot, ahogyan az önök vezére szokta aposztrofálni az ilyenfajta elkötelezettséget.”

Vas Imre múzsája

Az ellenzéki képviselők több, nagyon hasonló módosító indítványt nyújtottak be Vejkey törvényjavaslatához, amelyek lényege, hogy határidőt szabna a választókerületek átszabásának. Lamperth javaslata szerint a Vejkey-féle törvény hatálybalépése lenne a végső határidő – tehát annak néhány hetes halogatásával meg lehetne újra szavazni a választási eljárási törvényt – míg Dúró Dóra és Gaudi-Nagy Tamás pedig két módosítót is beadtak: az egyik alapján május 31., a másikban június 30. lenne a választókerületek átszabásának határideje.

A kormánypárti képviselők hétfőn, az alkotmányügyi bizottságban egyik javaslatot sem támogatták, ahogy a kormány sem értett egyet egyik megoldással sem. A fideszes Vas Imre azonban ez után benyújtott egy úgynevezett kapcsolódó módosító javaslatot, amiben 2013. június 30-át jelölné meg végső határidőnek, vagyis lényegében az egyik jobbikos javaslatot nyújtotta be újra. „Én örülök, hogy elnyerte tetszését a feleségem módosító javaslata, no de azért, ha javasolhatom, más múzsát válasszon” – ironizált a helyzeten Novák Előd, Dúró szintén képviselő férje.

„Én úgy gondolom, hogy Vas Imre kollégám kapcsolódó módosító javaslata kiválóan meg fogja oldani azokat a problémákat is, amelyeket önök felvetettek” – mondta a hétfői vita végén Vejkey, aki néhány órával korábban még nem támogatta a nagyon hasonló ellenzéki javaslatot. A jobbikos Apáti István ugyanakkor már meglebegtette, hogy még akkor sem bíznak a kormányban, ha a jövő héten megszavazzák a Vas-féle módosítást, hiszen „alapos okuk van feltételezni”, hogy a Fidesz „egy hosszú salátatörvényben egy orvul becsempészett sunyi módosítóval” bármikor eltörölheti a június 30-i határidőt is.