1942. szeptember 30. Szerda

Ma délelőtt ismét „látogatást” kaptunk. Az állomást akarták eltalálni, de mind a hat bomba mezőre esett. Az egyik repeszdarab egy távírópóznát talált el s csaknem kettéfűrészelte.

Egy rata öt-hat bombát visz egyszerre – többet nem tud – s azokat egyszerre szokta leejteni. Szerencsére több kilométernyi magasságban szállnak, célozni nemigen tudnak, sőt azt hiszem tájékozódni is nehezen, így csak különös pechnek tulajdonítható, ha egy katonai célpontot eltalálnak.

A tegnapi támadásnak is két polgári áldozata volt, ezenkívül, mint halljuk, néhány tehén, ló és liba pusztult el. Ha rendszeresítik a légitámadásokat, nem lesz arany életünk.

***

Október 3. Szombat

Ma átéltem az ittlétem óta eddigi legsúlyosabb bombázást. A rata először füstöt eresztett ki, pontosan a fejünk fölött, akkor már éreztük, hogy valami készül.

Éppen borotválkoztam, mindenki szaladt kifelé, részben az újonnan ásott „légvédelmi” árokba, részben a mezőre. Én tréfálkoztam, nem tudom, mi a szabály, mit kell ilyenkor csinálni, ha az ember pont borotválkozik. Még éppen volt időm befejezni, s már hallom, hogy jön vissza a gép. Én is szaladok le, hát már harsog is a csomag.

"szomorú temetés az olyan"

Fortepan

Egy-két másodpercig remek jó érzés, nem pont-e az én fejemre fog-e esni, majd hatalmas robbanás; a légnyomás nagyot lök rajtam (mégiscsak jobb lefeküdni a robbanás előtt), s már látjuk is felszállni a füstöt valahol a város közepe felől.

Ki is mentünk megnézni a bombázás hatását. Egy házat teljesen tönkretett a bomba, a sebesülteket már kötözték, mire odaértünk, rossz volt nézni és hallgatni a síró gyerekeket és asszonyokat.

***

Október 13. Kedd

A mai nap szomorú szenzációja: a vasútvonalat Dimitrijewtől északra az éj folyamán több, mint 180 helyen robbantották fel; a partizánok az őrséget több helyen megtámadták, három emberünk elesett. Nem tudom, hogy ez a 180 robbantás Lokotig, vagy pedig azon is túl, Brianszk felé történt-e; mindenesetre jórészt a mi közelünkben.

Ma éjjel 12-2-ig járőrszolgálatban vagyok. Minden kedden ad  a 132. oszlop járőrszolgálatot 3x2 főt, de eddig még nem került rám sor. A járőr összesen 5-6 emberből áll; rajtunk kívül két német és két milicista a tagjai. A két magyar főt minden nap felváltva adják az itteni alakulatok.

***

Október 17. Szombat

A járőrszolgálat minden izgalom nélkül zajlott le, egy német tiszthelyettes volt velünk, aki meglehetősen különbözött a német katonáktól, kiket eddig megismertem. Harci lelkesedése inkább a magyar, mint a német katonákéhoz volt hasonlatos. Kiderült, hogy bécsi volt az illető. Sok mindent megértettem…

hvg.hu

A vasút elleni partizántámadásnak egy halottja és három sebesültje volt. A hősi halottat szerdán temettük el a dimitrijewi katonatemetőben. Nagyon szomorú temetés az olyan, melyen senki sincs jelen, aki az elköltözötthöz közel áll.

Az események miatt különböző riadóelőkészületek vannak folyamatban, az Ortskommandatur rendelkezései szerint ötféle riadó lehetséges: légi riadó, riadó tűz esetén, ejtőernyős támadás esetén, riadó Dimitrijew község védelmére annak megtámadása esetén, végül gyors elvonulás esetén.

Németh Jenő három napig Kiewben volt, azért ment, hogy áthelyezését kérje, valami lovagias ügyből kifolyólag került kellemetlen helyzetbe. Nagyon sajnálom távozását, mert jó barát és bajtárs volt; egy rendes emberrel kevesebb lesz az oszlopnál. Mostani kiewi útja alkalmából nagy szívességet tett nekem,

Sakk-könyvek vásárlására kértem meg, tekintettel arra, hogy az orosz sakk-könyvek otthon nagy ritkaság-számba mennek. Ötven kötetet hozott a részemre, azt mondja, minden sakk-könyvet megvett, ami Kiewben kapható.

Október 20. Kedd

A vasárnap Dépold vezérőrnagy szemléjének jegyében zajlott le. Nálunk nem talált kifogásolni valót, sőt nagyon meg volt elégedve téli előkészületeinkkel, viszont általában kifogásolta a katonátlan magatartást, amit helyőrségünk rangidős tisztje, Balázs százados, az Elló parancsnoka nekünk is továbbított. Úgy, hogy megint egy kis testedzésre van kilátásunk.

Dépold vezérőrnagy látogatása után úgy néz ki a helyzet, hogy a telet itt fogjuk tölteni. Ő megerősítette ugyan azokat a híreket, mely szerint a keleti megszálló csoportot a maga teljes egészében leváltják vagy legalábbis kicserélik a nyugatival, de ez oly hosszú időt vesz igénybe, hogy lehet, áprilisban is itt leszünk még.

Sidló Bandi közölte velem, hogy sakklevelezésemet be kell szüntetnem, rejtjeles leveleket nem szabad írni. Megérdeklődte a dolgot felső helyen, ahol ilyen irányban világosították fel.

***

Október 23. Péntek

Az orosz tanulás nagyon nehezen megy, a sok éjjeli szolgálat miatt ritkán van elég tiszta fejem hozzá, márpedig erőltetni nem akarom. Feladványokat is csak tiszta fejjel tudok csinálni, így tegnapelőtt arra gondoltam, hogy még tavaly nyáron Erdélyben elkezdett könyvemet – melyet katonai bevonulásom miatt abbahagytam – fogom folytatni.

Elhullott honvédségi ló a fronton - Tél Tábornok közeleg

Konok Tamás

A könyvben a sakkjátékról általában, annak mindenféle formájáról és megnyilvánulásáról, az emberhez való viszonyáról, a sakknak a mindennapi életben való megnyilvánulási formáiról írok.

A hideg már kezd nagyon kellemetlenné válni éjjel, éjszaka a hordókban annyira megfagyott a víz, hogy csak délben engedett fel a napsugarak hatására.

***

Október 26. Hétfő

Németh Jenő várja a leváltását. Sokat beszélgettünk az itteni helyzetről és meg kell állapítanom, hogy nagyon áldatlan állapotok vannak jelen. A legénység is egyre elégedetlenebb a felvételezés körül tapasztalható visszaélések miatt. De lehet-e valamit tenni ott, ahol a fejnek nincs a legminimálisabb erkölcsi érzéke?

Engem ez a dolog sokkal jobban bánt, mint a vezetőség és a legénység körében egyaránt tapasztalható személyi intrikák, melyek már-már oda fajulnak, hogy lehet mondani, mindenki mindenkinek ellensége.

Nem izgat, hogy két szakaszvezető úgy fúr hátulról, ahogy csak tud, míg szemtől-szembe a legkedvesebbek; sőt még megnyugtatólag hat rám, hogy tudok arról, hogy származásom kérdését nem egyszer vetették már fel, anélkül, hogy ennek eddig bármi káros következményét éreztem volna. Merem remélni, hogy Zorkóczy hadnagy sem tervez ellenem semmi aktív lépést, annak ellenére, hogy hordja a nyilas gyűrűt.

hvg.hu

Félek a helyzettől Jenő távozása után. Tudom, ő volt az, aki a felmerült vitákat azzal vezette mindig le, hogy ott volt a pótkeret parancsnokságon, ott dolgozott és tudja, hogy a származási kérdéseket milyen szigorúan bírálták felül. Ha tehát én itt vagyok, akkor biztos is, hogy itt a helyem. Személyi intrikákba nem fogok beleavatkozni, de mindent el fogok követni azért, ha a visszaélésekről meggyőződöm, azokat megszüntessem.

Nem életcélom a katonaság, a legcsekélyebb ambícióim sincsenek ezen a téren. Pedig mint katona is azt kell látnom,  hogy vannak emberek, akik katonásdit akarnak itt játszani s amellett nem is tudják, mi az a katonaság. Minduntalan tapasztalok helytelen intézkedéseket, eljárásokat és senki sem veszi észre, hogy az előírásoknak nem felelnek meg.

***

Október 26. Hétfő

Parancsnokunk Buzay szakaszvezetőt és Volszkyt, a felvételezőt kihallgatásra rendelte, hogy parancsa ellenére, miért nem jelentették be a németeknek, hogy libákat vettünk s két ízben az szolgált ebédünkül.

Nagyon nagy botrány volt ugyanis az egyik beszerzési úton szerzett libák miatt, melyekből Zorkóczy hadnagy ajándékba (!) küldött kettőt a németeknek; talán azért, hogy a szabálytalan eljárást hallgatólag vegyék tudomásul. A németek a libákat visszaküldték s Zorkóczy nagy fejmosást kapott Balás századostól. A dolgot csak úgy lehetett eliminálni, hogy a libákat bejelentjük, mint szabályszerűen vételezett élelmet, viszont ennek megfelelően két napig nem kaptunk húst.

Három szempontból is helytelenül jártak el. Buzay a kihallgatáson azt jelentette, hogy a libák bejelentésére parancsot adott, Volszky pedig azt, hogy a parancsot végre is hajtotta. A vita tehát ténykérdés körül forog, vajon tudnak-e a németek a libákról vagy sem. Az első hiba ott volt, hogy a dolog egyáltalában nem tartozik a kihallgatásra. A második, hogy ha szakaszvezetőt kihallgatnak, az nem történhetik a rendfokozat nélküliek előtt. A harmadik hiba: ha a kihallgatáson rendelt egyének is vannak, azoknak nem rendfokozat szerint, hanem ellenkező sorrendben kell felállniok, a szakaszvezetőnek tehát a sor végén kellett volna állnia.

Nem lényeges dolgok, hadműveleti területen vagyunk, csupa idősebb tartalékos (kevés kivétellel), nem harcolunk, de akkor ne akarják egyesek folyton a nagy katonát adni!

***

Október 28. Szerda

Állítólag a partizánok november elejére támadást terveznek; felső parancsra a legénység lóhalálban futóárkokat ás, amit bunkerok felállítása fog követni.

***

November 4. Szerda

Egész Dimitrijew XI. 7-ét várja, mely nap a szovjet felállításának 25-ik évfordulója. Lóhalálban folyik a ”belső védelmi vonal” kiépítése, mely nem egyéb egy hosszú ároknál; ha nem támad az ellenség nagy túlsúllyal, jó futó és lövészároknak egyaránt. Alighanem megint lesz riadópróba. Titkos hadosztályparancs jött, hogy holnap déltől, 8-án délig fokozott éberség és készenlét legyen.

(folytatása következik)

A Háborús napló első részét itt, a második részét itt olvashatja, a doni katasztrófa 70 évfordulójával kapcsolatos cikkeinket pedig itt.