Lehet semlegességgel írni egy tömeggyilkosról is, példázza könyvében Thomas Harding, aki két, németként született fiatal gyökeresen eltérő, majd egy végpontban találkozó drámai életútját követi végig.
Az 1874. november 30-án született, jeles ősökkel dicsekvő angol arisztokratát halálakor a Népszabadság „a huszadik század első felének legjelentősebb és legkövetkezetesebb imperialista” politikusaként búcsúztatta. Ez igaz is. Liberális, konzervatív, imperialista, antifasiszta és antikommunista politikus volt. Az antiszemitizmust elítélő antiszemita. A bolsevik birodalom antibolsevista szövetségese. Hosszú katonai és politikai pályája során egy sor magas pozícióban, a világ számos pontján, sokféle ügyben vitt vezető szerepet. Mindenek fölött a náci birodalom legyűrésében. Küldetésének tudta megmenteni a világot a nácizmustól és a kommunizmustól és megóvni az angol gyarmatbirodalmat a széteséstől. Volt még újságíró, szépíró, történész, festő, szeszkazán és ötgyerekes családapa.
Kate Winslet főszereplésével film készült a modellből lett haditudósító, Lee Miller életéről, aki a frontról és a koncentrációs táborokról is tudósított, odanézett, amikor mindenki más elkapta a tekintetét.
Kevesen tudják, hogy a ma 92 éves televíziós ikon, Vitray Tamás holokauszttúlélő, egyik nagymamáján kívül minden közeli rokonát elvesztette a vészkorszakban. 12 évesen árva gyermekként sodródva, a nyilasok elől rejtőzve, pincékben bujkálva menekült meg. Mi a kapcsolat a felnőtt döntéseket hozó gyerek és a későbbi médiasztár között? Milyen képességeket hasznosított bujkálás közben? Van-e rokonság Kisneufeld és a Sorstalanság Köves Gyurija között? Hogyan tudósít hányattatásairól Vitray Kiképzés című memoárjában?
A korabeli lapok is megírták, hogy Khloyber Oszkár lovag 1933-ban leütött és kirabolt egy öreg pénzbeszedőt, majd miután elfogták, előadta, hogy nem tudja, mi történt.
Téli olimpia a Radnai-havasokban, Székelyföld villamosítása, bábaképzés. Ablonczy Balázs történészt kérdeztük Visszatért Erdély című könyve kapcsán nacionalizmusról, modernizációról.
1944. július 20-án, éppen 80 évvel ezelőtt Brandt ezredes kicsit arrébb rúgta Claus von Stauffenberg gróf aktatáskáját. Ezért nem ölte meg a benne lapuló bomba Adolf Hitlert. Ezért tartott tovább a háború, ezért halt meg pár millióval több ember és pusztult el még jó néhány város. Nincsenek egyértelmű életek. A mártírok között is kevés a bűntelen. Stauffenberg gróf sem volt az.
A nyugati hatalmak – élükön Anglia – hiszékenysége, érdektelensége, rossz helyzetértékelése és a hatalmas vérveszteséggel lezárult első világháború után egy újabb elkerülésének a vágya mind ahhoz vezetett, hogy Hitler minden határt átlépjen – átvitt értelemben és a valóságban is. Erre a történelmi helyzetre is utalt újraválasztása előtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, amikor a Putyin orosz elnöknél is járt Orbán Viktor “békemisszióját” bírálta. Megbékítési politikának nevezte azt, azzal a kifejezéssel – appeasement –, amellyel Neville Chamberlain brit miniszterelnök végzetesnek bizonyult 1938-as próbálkozását illetik Hitlerrel. Az EU és Orbán jelenlegi konfliktusa miatt újraközöljük két évvel ezelőtti cikkünket Chamberlain kudarcáról.
Sorozatunk rendhagyó részében a normandiai partraszállás 80. évfordulójára való tekintettel kilépünk a magyar történelem keretei közül és a második világháború legendás német hadvezérét mutatjuk be. Ki volt Erwin Rommel? Zseniális hadvezér vagy „csupán” a második világháború legjobb hadosztályparancsnoka? Német mintakatona vagy náciellenes összeesküvő, esetleg ezek egyike sem, hanem csak törtető karrierista? Alábbi írásunkban egyebek között ezeket a kérdéseket is körbejárjuk.
Hogy érhette a németeket ennyire készületlenül a normandiai támadás, amikor pontosan tudták, hogy 1944 nyarán kísérletet fognak tenni rá a szövetségesek? Milyen ellentétek feszültek egymásnak a német hadvezetésen belül a partraszállás elleni védelemmel kapcsolatosan? Milyen erőforrásokkal rendelkeztek a szövetségesek tervének megakadályozásához? Van-e felelőse a vereségnek?