Az Ab pénteki határozatában megállapította, az Országgyűlés túllépett jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak. Az Ab ezért a kifogásolt rendelkezéseket - köztük az előzetes választási regisztrációra vonatkozókat - e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

Jakab András szerint az Ab azt állapította meg, hogy az átmeneti rendelkezések nem felelnek meg azoknak az eljárási követelményeknek, amelyeket az alaptörvény előír. Arra mutatott rá, hogy az alaptörvény kifejezetten csak átmeneti jellegű rendelkezések megalkotására adott felhatalmazást.

Közölte, az Ab "nyitva hagyta" ugyanakkor azt a kérdést, elfogadhatók lennének-e a most megsemmisített rendelkezések, ha azokat "egyenként átemelnék" az alaptörvénybe.

Értékelése szerint az Ab nagyon fontos és "üdvözlendő" határozatot hozott, mert ezzel az alkotmányosság alapeszméjét erősítette meg. Ez akkor is így van, ha az indokolás egyes, a döntés lényegi részét nem érintő kérdéseit másképpen látja. "Ha úgy tetszik, az Ab az alaptörvényt a mostani és a mindenkori alkotmányozóval szemben védte meg" - fogalmazott.

Kitért arra is, véleménye szerint a jogalkotó nem egy esetben az átmeneti rendelkezésekben rejtette el azokat a szabályokat, amelyeket "problematikusnak ítélt az alaptörvényben elhelyezni". Olyan szabályokról van szó, amelyek "számos helyen lerontották az alaptörvénybeli, a nemzetközi normáknak egyébként nagyjából megfelelő alapjogi katalógust". Ez a döntés erről szól, az Ab az alaptörvény védelmében lépett fel - mondta.