Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke és Lázár András, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (PHDSZSZ) elnöke egyaránt arra mutatott rá, hogy a közoktatásban és a közmédiában tapasztalt átalakítások miatt érik a sztrájk lehetősége.    

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szerint jövőre sok ezren válhatnak létszámfelettivé az önkormányzati hivatalok átalakítása, valamint a helyhatóságok forráshiánya miatt.    

Galló Istvánné közölte: a pedagógus-sztrájkbizottság felállításának elsődleges célja az volt, hogy tárgyalásra kényszerítsék a kormányt, miután az elmúlt több mint két évben nem működött az érdekegyeztetés rendszere az oktatási ágazatban. Így azok a témák kerültek elő a tárgyalásokon – elsősorban a foglalkoztatás, a munkavállalói jogok – amelyeket szerinte a vonatkozó jogszabályok előkészítésekor kellett volna megvitatni.    

A szakszervezeti vezető továbbra is kidolgozatlannak és átgondolatlannak tartja a közoktatás átalakítását, az szerinte lehetőséget ad a korlátlan központi beavatkozásra, a kézi vezérlésre. Hozzáfűzte, a balatonalmádi eset – az információk szerint egy iskola felmérést kívánt készíteni arról, diákjai hogyan viszonyulnak a felsőoktatással kapcsolatos kormányzati döntéshez – is azt bizonyítja: az intézmények a központi akarat végrehajtóivá válnak.
   

Galló Istvánné kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetésből nem olvasható ki: valóban betartja-e a kormány azokat az ígéreteket, amelyeket a tárgyalások során tett, és amelyek elsődleges célja a pedagógusállások megtartása. Hangsúlyozta: mivel sokan még arra sem látnak garanciát, hogy január elején időben hozzájutnak a fizetésükhöz, a sztrájklehetőség még nem múlt el.    

Lázár András szerint szinte ugyanazok a tendenciák érvényesülnek a közszféra minden területén, mint a közmédiában: politikai cél, hogy el kell távolítani mindenkit, aki nem pártkatona, és gazdasági cél, hogy mivel jelentősen csökkentik a foglalkoztatottak számára, kívülről, "különböző érdekeltségű cégektől" rendeljék meg az anyagokat. A szakszervezet emögött a korrupció lehetőségét látja, és azt a szándékot, hogy "az állami büdzséből külső cégekhez szivárogjanak a források".    

A PHDSZSZ elnöke beszámolt arról: vita van a közmédia sztrájkbizottsága, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) között arról, meg kell-e egyezni az elégséges szolgáltatásról. Lázár András úgy véli: az MTVA nem közszolgálati intézmény, csupán ezen intézmények számára gyárt anyagokat, műsorokat, így elégséges szolgáltatást sem kell nyújtania. Hozzátette: ha nem lesz megállapodás a kérdésben, a sztrájkbizottság bírósághoz fordul. Kérdésre válaszolva elmondta: a sztrájk lebonyolításáról még folynak az egyeztetések az érdekképviseletek között, de úgy látja, képesek lesznek észrevehetően megtartani azt.
   

Boros Péterné a járási hivatalok kialakításával kapcsolatban azt mondta: a kistelepüléseken a hivatalok megszűnése vagy jelentős megkurtítása miatt válhatnak sokan létszámfelettivé, míg például a megyei jogú városokban vagy a fővárosi kerületekben a forráshiány miatt várható elbocsátás. Úgy véli: utóbbi problémával márciusban, áprilisban szembesülnek majd az érintett intézmények. Boros Péterné a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a SZEF fizetős taglétszáma bőven meghaladja valamennyi politika párt taglétszámát.

Varga László, a SZEF elnöke szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács nem alkalmas az érdemi érdekegyeztetésre, mivel "a kormány nem akar értelmes funkciót adni neki", így a szakszervezetek nem lehetnek részesei, alakítói a folyamatoknak, csupán szemlélői. Bírálta a kormányt a jelenleg folytatott egyeztetési gyakorlata miatt, és kijelentette: "nem lehet bérdolgokról értelmetlenül, az Idősügyi Tanácson kinyilatkoztatásokat tenni", vagy romkocsmákban, egy kiválasztott körrel tárgyalni a felsőoktatásról.

Fehér József, a SZEF alelnöke és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ügyvivője arra mutatott rá, hogy a közszolgálati átlagkereset Magyarországon jelenleg nettó 137 ezer forint, vagyis 500 euró alatt van, így kevesebb mint a fele például a görögországinak. Fehér József is hangot adott annak, hogy mivel a kormányzat minden bérnövelési kezdeményezésükre nemet mondott, ezért az érdekérvényesítés más eszközét fogják keresni.