A javaslatot Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője terjesztette a testület elé Gyöngyösi Márton hétfői parlamenti felszólalására reagálva, amelyben a jobbikos politikus annak felmérését szorgalmazta, hogy az Országgyűlésben és a kormányban "hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára".

A vitában Molnár Gyula MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy a közgyűlésnek mint köztestületnek reagálnia kell az Országgyűlésben elhangzottakra, amelyek elfogadhatatlan cselekményeket idéztek fel. Hozzátette: Budapesten nem tud olyan helyet, ahol ne lenne nyoma az antiszemita gondolkodásmóddal kapcsolatos eseményeknek.

Losonczy Pál, a Jobbik frakcióvezetője jelezte: Gyöngyösi Márton félreérthetően fogalmazott a parlamentben, ami miatt már többször elnézést kért. Bírálta ugyanakkor, hogy az MSZP nem kért elnézést mások mellett 1956-ért, az eszme sok millió áldozatáért. A jobbikos politikus szerint a szocialistáknak a fővárosiaktól is bocsánatot kell kérniük az elmúlt 20 évért, az "eltűnt 100 milliárdokért". A Jobbik módosító javaslatot nyújtott be, amelyben azt indítványozta, hogy a testület ne tegyen különbséget áldozat és áldozat, gyilkos és gyilkos között. Ez a javaslat végül nem kapott támogatást.

Pokorni Zoltán fideszes képviselő a vita lezárására szólított fel, szavai szerint a diskurzus nem tesz jót a közgyűlés tekintélyének, és árt a fővárosnak. Így vélte Tarlós István főpolgármester is, aki szerint "nem kell a hangulatot mérgezni" a vitával.

Kaltenbach Jenő, az LMP frakcióvezetője azt képviselte, a történteket nem lehet szó nélkül hagyni.

Az állásfoglalást 28 igen, 3 jobbikos nem szavazattal fogadták el a képviselők, az LMP-s Hanzély Ákos és a szocialista Horváth Csaba nem szavazott.