Több cigány papot akar látni a Szentszék
Székely János, a cigánypasztoráció koordinálásával megbízott katolikus püspök felhívta a figyelmet arra, hogy az Apostoli Szentszék azt szorgalmazza: a romák közül lehetőség szerint minél több embert be kell vonni a papi szolgálatba.
A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet hétfői budapesti konferenciáján a püspök kiemelte: ma már minden magyarországi papi szemináriumban tanulnak cigánypasztorációt a növendékek. Székely János A roma kisebbség társadalmi integrációjának segítése című rendezvényen tartott előadást. Elmondta: evangelizációs csoportjaikat igyekeznek úgy kialakítani, hogy a romák és a többségi társadalom tagjai egyaránt részt vegyenek benne.
A püspök a Magyar Katolikus Egyház cigánypasztorációs programjáról elmondta: annak három pillére az oktatás, a munkahelyteremtés és "az emberi szív". Utóbbi azt jelenti, hogy a közösségeken belül az egymáshoz való hozzáállást igyekeznek javítani. Azt mondta, hogy meg kell ismertetni a katolikus iskolákban a diákokkal a cigányság történetét, a roma kultúrát, verseiket, zenéjüket, táncaikat. Jelezte, hogy az egyházi roma szakkollégiumokban a magyar és a roma "kettős identitást" erősítik, mert a kettő "nincs egymás ellen". Emlékeztetett arra is, hogy a világon először Magyarországon adtak ki cigány (lovári) nyelvű Bibliát néhány éve.
A baromfi- és vetőmagprogramjukkal a munkahelyteremtésben is segítenek, a roma embereknek adott javak felhasználását pedig folyamatosan figyelemmel kísérik, mondta, ezenkívül részt vesznek a cigánytelepek felújításában, továbbá kórházi felvilágosító programokban is. Programjaik segítségével nagy társadalmi szakadékokat is át tudnak hidalni - mondta, példaként hozva fel, hogy egy alkalommal spontán módon egy magyargárdista fiatalt sikerrel hívtak meg egy roma rendezvényre, ahol végül együtt táncoltak.
Székely János szólt arról is, hogy a mintegy 800 ezres cigányság több mint 80 százaléka legfeljebb 8 osztályt végzett, az Európai Unióban viszont Magyarország az elsők között található az egyetemre, főiskolára járó roma hallgatók arányát tekintve. Közölte: a cigányság első írásos említése a magyar történelemben 1416-ból, Brassóból való. A magyarok és a cigányság között kezdetben szinte semmi feszültség nem volt, remekül beilleszkedtek, sokan közülük fegyverkovácsok voltak. Mátyás király 1476-ban a nagyszebeni cigányságot szolgálatukért cserébe felmentette adókötelezettségük alól, Nyugat-Európában ugyanakkor "borzalmas cigányüldözések törtek ki" a középkorban - ismertette.
Kitért arra, hogy a vészkorszakban a roma embereket is üldözték, a Veszprém megyei Tüskeváron pedig egy nem roma ember méltatlankodott a cigányság elhurcolása miatt, mire őt is beállították a halálmenetbe és meggyilkolták. Sok köztisztviselő is igyekezett halogatni a roma kisebbséggel szembeni intézkedéseket a holokauszt idején - jegyezte meg.
A hétfői konferenciát kedden és szerdán elméleti–gyakorlati képzés követi, amelyen egyebek között a roma gyermekekkel való foglalkozás pedagógiai módszereit, a művészetek szerepét a roma kisebbség nevelésében, valamint a roma gyermekek tanórán kívüli nevelésének kérdését tekintik át.