Hoffmann Rózsa nyilvánosságra hozta csütörtök este terveit, amely szerint az eddigi három helyett, négyszintű nyelvizsgarendszer bevezetését szorgalmazza. Kérdéses, mennyire veheti hasznát a jövőben egy szakmunkás annak a nyelvvizsgának, ami még az alapfokú nyelvtudásnál is gyengébb szintet igazol, mint az az oktatási kormányzat terveiben szerepel. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökhelyettese szerint nehéz magasabb szintet elvárni egy mai szakiskolástól, a semminél pedig az A2-es is jobb.
Csütörtök este kiadott közleményében hozta nyilvánosságra az oktatási államtitkárság a nyelvoktatási stratégiájának néhány elemét. Eszerint a 6. osztálytól kezdve kétévente szintfelmérőkön ellenőriznék a tanulók nyelvtudását. Emellett ahogy arról korábban az Eduline.hu beszámolt, új nyelvvizsgaszintet vezetne be. Az államtitkárság álláspontja szerint "a magyar nyelvvizsga rendszert célszerű az Európa Tanács Nyelvi Intézete által kidolgozott Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjeihez közelíteni. Ennek megfelelően az "alap- közép-, felsőfok" helyett a KER rendszer szerinti - a tényleges nyelvtudást pontosabban meghatározó, nemzetközileg elfogadott - négy szintet javasolja bevezetni: A2 szint (=alapszint), B1 szint (=küszöbszint), B2 szint (=középszint), C1 szint (=haladó szint)".
A nyelvvizsgákánál jelenleg is megjelölik a KER-szinteket: a B1 az alap, a B2 a közép, a C1 a felsőfokú nyelvvizsgáknak felel meg. Ezért az újdonság az lenne, hogy nyelvvizsgát adnának annak is, aki az alapfokú vizsgaszintet sem éri el. Ez az úgynevezett A2-es szintű nyelvvizsga, amikor az illető „megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak, például nagyon alapvető személyes, valamint családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik”. Az oktatási államititkárság nem titkolja, ezt a nyelvvizsgatípust a szakmunkásoknak szánja.
Ez van
A magyar szakmunkások öt százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet úgy, hogy az tényleges segítséget jelentsen a munkájában – mondta a hvg.hu-nak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnöke, hozzátéve, hogy pontos statisztikák nincsenek, saját tapasztalatai alapján becsülte meg az arányt. Bihall István szerint ezért lehet jó az oktatási államtitkárság nyelvoktatási stratégiai tervezetében szereplő elképzelés egy új nyelvvizsga szint bevezetésére.
Bihall István szerint ez a szint is elegendő lehet arra, hogy valaki a munkájához szükséges legalapvetőbb kifejezésekkel tisztában legyen, ha esetleg nem magyar főnöke, kollégái vannak, velük alapszinten képes legyen kommunikálni. „Elég csak arra gondolni, hogy háromszázezren dolgoznak német érdekeltségű cégeknél Magyarországon. Nekik egy ilyen nyelvvizsga, egy ilyen szintű, valóban megszerzett tudás jól jöhet” – mondta. Szerinte ez lehet a reális szint egy hátrányos helyzetű családból érkezett tanuló számára a szakiskola végére. Arra a felvetésünkre, hogy legalább az alapfokúig nem kellene-e valakinek a heti két nyelvórával eljutnia, Bihall István azt mondta, németből például már alapfokon is elég komoly nyelvtani követelmények vannak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője szerint általános tapasztalat, hogy nem feltétlen az ismer jól egy idegen nyelvet, akinek erről papírja van. Abban Mendrey László is „egészen biztos”, hogy nem lehet hatékonyan megtanulni egy nyelvet akkor, ha azt heti 1-2 órában tanítják a szakiskolákban, márpedig a jövőben ezekben az intézményekben ennyi idő jutna a közismereti tantárgyakra. Ugyanakkor szerinte „nyelvvizsga-fetisiszta a magyar oktatáspolitika, márpedig nem a vizsgaközpontúság garantálja a minőséget.
Mi lesz aztán?
Mendrey szerint az elképzeléssel az a baj, hogy a hallgató nehezen tudja majd bárhol máshol hasznosítani azt a szűk szókincset, amivel egy A2-es szinten rendelkezhet. „Ha van egy diák, aki cipésznek tanul, s éppen csak annyit tanítanak neki idegen nyelvből, amennyi ahhoz a szakmához külföldön elég, akkor bajban lesz, ha netán pár év múlva – esetleg éppen a változó piac miatt - váltani akar és mondjuk asztalosként akar tovább dolgozni” – mondott egy példát. Bihall István erre a felvetésre viszont úgy reagált, hogy „ezt hívják élethosszig tartó tanulásnak: ha valaki más szakmát tanul, át kell képeznie magát, ebbe akár bizonyos szintű nyelvtanulás is belefér”. Az elnökhelyettes ugyanakkor hangsúlyozta, a nyelvi képzésnek fontos szerepet kell játszania a szakiskolákban.
A PDSZ szerint ugyanakkor az iskolák falain kívül is van arra lehetőség, hogy az embereket idegen nyelvek elsajátítására motiváljuk. Példaként említette azokat a skandináv országokat, ahol a külföldi filmek eredeti nyelven, feliratozva mennek a mozikban és a televíziókban. „Ha Magyarországon is ez lenne az általános gyakorlat, akkor lehet ugyan, hogy így csökkenne a szinkronszínészként dolgozók bevétele, de a társadalmi haszna nagyobb volna” – mondta. Ezen a véleményen volt egy lapunk által megkérdezett nyelvtanár is. A Pécsett német nyelvet tanító Nagy Erzsébet szerint az internet használatával érezhetően javult a diákok idegen-nyelv tudása, ráadásul a világhálón nagyon sok oktatási anyag is elérhető ingyenesen.