Mintegy százmilliárd forint került vissza a költségvetésbe korrupciós ügyek felderítésével a jelenlegi kormány idején - mondta Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten, a Korrupció és elszámoltatás című vitafórumon.

A Jövőképp-Fiatalok Magyarországért Egyesület rendezvényén Budai Gyula azt közölte: a százmilliárdos tételhez jelentősen hozzájárult, hogy a Péti Nitrogénműveknek korrupt módon folyósított 23,5 milliárd forintos hitelt sikerült visszaszerezni. Ezenkívül említett egy 6,5 milliárd forintos sikerrel zárult ügyet, továbbá kitért arra: az influenza elleni védőoltást is gyártó Omninvest cég 2,5 milliárdos állami támogatást kapott, de azt nem arra használták, amire szólt, ezért kamatostul visszafizettették velük az összeget a költségvetésbe.

Budai Gyula megemlítette: 2010 novembere és 2012 augusztusa között 1442 ügyben vizsgálódtak, 110 nyilvános vizsgálati jelentést készítettek, és 61 büntető feljelentés született, ezek egy részét a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal tették meg, illetve az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is élt ezzel a jogával. Jelenleg 30 ügyben zajlik nyomozás és hét ügyben indult bírósági eljárás - jegyezte meg.

Úgy vélte, "másodlagos kérdés, hogy a volt miniszterelnök ellen indult-e eljárás". Hozzátette: a jobboldali választópolgárok egy része lassúnak tartja ugyan az elszámoltatást, azonban minimum négy év, mire jogerős döntés születik. A 2010 utáni elszámoltatás eredményének nevezte, hogy folyik a Hagyó-per és a sukorói telekcsere ügyében indított per.

Papcsák Ferenc volt elszámoltatási kormánybiztos, Zugló fideszes polgármestere kiemelte: nem mindegy, hogy milyen érdekcsoportok határozzák meg a társadalmi, gazdasági életet. Az egyik legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a szocialista kormányzás nyolc éve alatt "az állam a spekulatív tőke foglyává vált". Példaként hozta fel erre, hogy a magyar társadalmat eladósították a svájci frank alapú hitelek folyósításával, s ezzel bizonyos tőkés csoportok érdekeit szolgálták.

Az átláthatóság terén történt előrelépésként értékelte a közbeszerzési törvény módosítását, mert szerinte ma már nem történhet meg, hogy úgy nyerjenek cégek tendert, hogy nem lehet tudni, kik annak tulajdonosai. Ugyancsak pozitívumnak mondta, hogy az alaptörvényben rögzítették, milyen mértékben lehet az államot eladósítani.

Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója közölte: kutatásaik szerint a politikai és üzleti elit csoportjainak összefonódásából adódó korrupciós kockázatok továbbra is magasak Magyarországon. Úgy fogalmazott: a fékek és egyensúlyok rendszere jelentősen gyengült az ellenzék jelenlegi számaránya és az antikorrupciós intézmények hiánya, valamint a független intézmények politikai befolyásolása miatt.

Azt mondta, arra a következtetésre jutottak, hogy "a jogalkotás kiszámíthatatlan és átláthatatlan módon zajlik", mert az utóbbi négy évben nőtt az egyéni képviselői indítványok száma, ami a társadalmi egyeztetést szorítja vissza. Hozzátette: emiatt "Magyarországon az állam egyes érdekcsoportok foglyává vált", ezért olyan átfogó korrupcióellenes politikára van szükség, amely elsősorban a politikai elit működésének átláthatóságát célozza.

Hack Péter büntetőjogász, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) docense elmondta: kutatásaik alapján arra jutottak, hogy csökkenteni kell a független intézmények politikai befolyásoltságát, szigorúbb pártfinanszírozásra van szükség, a vagyonnyilatkozati rendszert hatékonyabbá kell tenni, meg kell erősíteni az ÁSZ hatáskörét és az etikai kódexeknek is nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk. Korrupció tekintetében az európai középmezőny alsóbb részén foglal helyet Magyarország - tette hozzá.