Nem új pártot alapítunk tehát, hanem összefogást, ahová szövetségbe hívunk mindenkit, akikkel a céljaink összekötnek - így jelentette be Bajnai Gordon október 23-án, hogy várják a csatlakozókat az Együtt 2014 elnevezésű választói mozgalmhoz. Sokáig nem is kellett várnia, Kuncze Gábor két nappal később már bejelentette, hogy az általa vezetett Szabadelvű Polgári Egyesület is csatlakozna. Szintén csatlakozási szándékát jelezte egy másik egykori SZDSZ-es képviselő, az Ungár Klára vezette Szabad Emberek Magyarországért Liberális Párt is. Bajnai Gordon zászlóbontásáról meleg szavakkal számolt be Gyurcsány Ferenc is, és várható, hogy a jövőben még számos – több-kevesebb támogatottsággal bíró – szervezet jelzi csatlakozási szándékát.

Kérdés persze, hogy bebocsáttatást nyernek-e az önjelölt együttműködők jövő nyárig, amikorra fel akarják állítani a teljes szervezetet. Az alapítók ugyanis, mint azt a Szolidaritás elnöke a hvg.hu-nak elmondta, konszenzussal döntenek minden esetben arról, hogy kiket fogadnak el partnerként, vagy éppen kit kérnek fel ők maguk az együttműködésre. (Ezen kívül várhatóan lesz majd valamifajta támogatói státusz is, de ennek részleteiről még nem sokat tudni.) A Szolidaritás, a Milla, valamint a Haza és Haladás vezetői péntek délelőtt írják alá az együttműködési megállapodást a sajtó jelenlétében, ez a dokumentum tartalmazza a legfontosabb alapelveket, valamint „az elvi, közpolitikai alapokat”.

Kunczének nehéz lesz

Utóbbiakról egyelőre sem Kónya Péter, sem az összefogás más tagjai nem akartak részleteket elárulni. A Szolidaritás vezetője annyit mondott, hogy az első csatlakozások novemberben történhetnek meg, a továbbiak „a tél elején várhatóak”.

Ugyanakkor a korábbi nyilatkozatokból – például Juhász Péter elmúlt húsz évet kritizáló mondataiból – nyilvánvalónak látszik, hogy egyáltalán nem lesz automatikus Kuncze Gábor, vagy más, az elmúlt kormányokban vezető szerepet vállalt politikusok csatlakozási szándékának elfogadása. Ebben az esetben például a konszenzus valószínűsége eléggé kicsinek látszik. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy az LMP lehet az első olyan politikai erő, amelyik felkérést kap az Együtt 2014-től a csatlakozásra.

Kérdés, ki áll a tömegek élére

Túry Gergely

A párt esetleges reakciójáról egyelőre nincsenek konkrétumok, Schiffer András a hvg.hu-nak október 1-jén adott interjújában azt mondta: „Ha a kérdés arra irányul, hogy 2014-ben az LMP tagja lehet-e egy olyan kormányzati szövetségnek, amelyet az elmúlt 20 év bármelyik miniszterelnöke vezet – ide értve Bajnai Gordont is –, akkor az én válaszom erre: egyértelműen nem. Nem tudnám elképzelni az LMP-t sem egy Orbán-, sem egy Bajnai-kormányban”.

Ezzel kapcsolatban információink szerint koránt sincs akkora törés az LMP-ben, mint azt korábban sejteni lehetett: Bajnai Gordont miniszterelnök-jelöltként nemcsak Schiffer András és támogatói nem látnák szívesen, hanem a párt másik szárnya sem. Ugyanakkor, ha a volt kormányfő helyett listavezetőként egy, „a csalódott jobboldali szavazók számára is vállalható” személyiség állna, a párt különösebb belső viták nélkül állhatna be az Együtt 2014-be.

Karácsony Gergely, az LMP képviselője erről azt mondta csütörtök reggel a köztévében, hogy ő az LMP részvételét akkor látja „legitimnek vagy igazolhatónak egy ilyen típusú együttműködésben, ha az LMP lesz a híd, ami összeköti a magyarországi balközepet a magyarországi jobbközép olyan potenciális szervezeteivel (...), akik meg tudják szólítani azokat a szavazókat, akik nélkül egyébként az Orbán-kormányt nem lehet leváltani".

Kitért arra is, hogy az LMP valóban a Bajnai-kormány ellenzékeként jött létre 2009-ben, "de ugyanakkor azt is mellé kell tennünk, hogy mi történt az elmúlt két és fél évben". Azt is mondta, hogy amit Bajnai Gordon fejlesztési miniszterként tett, az a "teljes antitézise" annak, amit az LMP gondol a világról, tehát tartami értelemben biztosan nem lenne problémáktól mentes az együttműködés, de "beszélgetni azért talán érdemes lesz róla".

Addig is jön a három szervezet vezetőinek országjárása: ebben már csak azért is kiemelt szerepet kaphat a Szolidaritás, mert egyelőre ők rendelkeznek a legkiterjedtebb aktivistahálózattal, márpedig a cél egy ütőképes szervezet létrehozása a regisztrációs kampányra, jövő nyár végére-ősz elejére. „Úgy gondolom, karakterénél fogva mindhárom szervezet más-más társadalmi csoportokat tud megszólítani inkább: mi ebben a szereposztásban a nyugdíjasokat, a rendvédelmi dolgozókat, a munkanélkülieket, fogyatékosokat érhetjük el a leginkább” – mondta a hvg.hu-nak Kónya Péter.