Orbán: nem fogadjuk el, hogy idegenek kormányozzanak minket
Szent ünnepnek nevezte október 23-át a Kossuth téren elhangzott beszédében Orbán Viktor, aki az 1956-os retorziókkal kapcsolatban felidézte a 2006-os eseményeket is. Szerinte az európai élet "tengelytörést" szenvedett, Magyarország pedig nem fogadja el, hogy idegenek kormányozzák, kettős mércét alkalmazzanak vele szemben és hogy az Európai Unió bármelyik intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal.
Az október 23-i állami ünnepségen Orbán Viktort hatalmas taps fogadta a Kossuth téri színpadon, a tömeg azt skandálta, "Viktor, Viktor!". A Kossuth tér már Orbán beszéde előtt megtelt, az ünnepségre megérkezett a Békemenet is, amelyben a Belügyminisztérium becslése szerint több mint 150 ezren vonultak.
A kormányfő a Magyar Becsületrend első átadott érmének megemlítésével kezdte. Az első kitüntetett a 100 éves Tamás Aladárné, Ilonka néni felvidéki tanítónő volt, aki "visszavette" a magyar állampolgárságot. Ilonka néni szintén Orbán mellett állt a színpadon, azt mondta, nem tudta, miért kapott kitüntetést. Hozzátette, üzenetet hozott felvidéki sorstársaitól, akikkel együtt harcolnak az igazukért.
"Ez az ünnep szent, mert a magyarok szabadságért hullott vére megszentelte" - mondta a szót visszavéve Orbán, aki szerint ilyenkor, október 23-án itt van velünk minden magyar. "Összegyülekezünk, hogy hálával emlékezzünk" a hősökre és mártírokra, akik szembeszálltak az idegen elnyomókkal - tette hozzá.
Emlékezzünk arra a keserves útra is, amely a magyarokat elvezette a szabadságharchoz - mondta Orbán, aki a háború utáni éveket, illetve a kommunista elnyomás éveit idézte fel. "Szégyennek és bűnnek minősítették, ha valaki polgár" - tette hozzá a kormányfő, aki szerint "tapintható" volt az elnyomás.
"A forradalom leverőinek törekvései nem tűntek el a közéletből" Orbán szerint. Felidézte a 2006-os eseményeket is, szerinte a brutalitásban akkor élen járókat kitüntették. Szavait a Kossuth téren összegyűltek hangos fújolás fogadta.
"Kiderült, hogy a nyugati világ gazdasága nem a saját lábán áll" - mondta a kormányfő már a 2008-as válság kezdetéről. "Ma már egy iskolás is tudja, mi a különbség a szocializmus és a pénz világa között" - tette hozzá. Hazugságra, dogmákra, megtévesztésre szerinte ugyanis nem lehet gazdaságot és államot építeni.
"Bár szeretnénk a tengelytörést szenvedett európai életet visszaállítani, tudjuk, oda már nincs visszaút" - mondta a kormányfő, aki szerint a válság megrostálja a nemzeteket. Eldönti, "ki gályázik reménytelenül az adósságtengeren", és ki érhet partot szabadságát visszanyerve. Európa Orbán szerint még nem tudja, hová álljon, balra vagy jobbra fordítsák-e a kormánykereket.
Orbán szerint az elmúlt két évben a "válság szélviharában" is képesek voltak faragni az adósságból, a pénzvilág ellenében is sikerült kimenteni több százezer devizahiteles családot az adósságcsapdából, és a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is meg tudták védeni a nyugdíjakat és a béreket, emelték a minimálbért, csökkentették a családok adóterheit, valamint sikerült segély helyett munkát adni 200 ezer embernek.
"És ha kitartunk, képesek leszünk megnyitni a kifizetődő munka és a nagyobb megbecsülés távlatát a bérből és fizetésből élők előtt is, és képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek az idegen földön szerencsét próbáló fiataljaink is" - fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva: nem azt üzenik a fiataloknak, hogy "el lehet innen menni", hanem, hogy "haza lehet ide jönni". "Mindenkit visszavárunk" - jelentette ki.
Brüsszelben Orbán szerint szép számmal vannak, akik a pénz- és bankkapitalizmusba akarnak életet lehelni, a spekulánsok világát akarják feltámasztani, és az emberekre hagyni a terheket. "Ezt nem fogadhatjuk el" - mondta a kormányfő. Orbán szerint elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de azt nem, hogy mások mondják meg, mit tehetünk és mit nem a saját hazánkban. Nem fogadjuk el, hogy valamilyen "kifinomult módszerrel" idegenek kormányozzanak bennünket - tette hozzá. Elfogadjuk az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét, de kettős mércét nem.
Elfogadjuk és teljesítjük azokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország vállalt, de nem fogadjuk el, hogy a szocialista kormányok miatt Magyarországot büntessék. Elfogadjuk, hogy az európai intézményeket megilleti a tisztelet, de nem fogadjuk el, hogy az EU bármelyik intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal - mondta még a kormányfő. A tömeg nagy tapssal fogadta szavait.
"A hegy valóban magas, de van út a tetejére" - mondta a miniszterelnök. Az '56-os forradalmat az akkori bérből és fizetésből élők "csinálták", nem törődtek bele a sorsukba - idézte fel. "Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint ami nekik volt, akkor hegyeket tudunk megmozgatni" - tette hozzá, és az ünneplőknek azt kívánta, legyenek bárhol, október 23-a mindig emlékeztesse őket, annyira élünk csak, mint amennyire Magyarország él. "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" - zárta a beszédet, amelyet hangos üdvrivalgás fogadott a téren.
Az október 23-i eseményekről a folyamatos tudósításunkat itt olvashatja!