Nem félnek a diákok az őket többéves hazai munkavállalásra kötelező hallgatói szerződésektől – írta a Magyar Nemzet az általa megkérdezett felsőoktatási intézmények adataira hivatkozva.

A lap pénteki számában az Eötvös Loránd Tudományegyetem illetékese arról számolt be, hogy a több mint 5 ezer alap- és mesterszakra felvett diák közül csaknem mindenki aláírta a megállapodást, karonként egy-két fő utasította el a feltételekhez kötött támogatást. A társadalomtudományi, a tanító- és óvóképző karon mindenki vállalta a feltételeket. Az esti és levelező szakokon nagyobb a szórás, az informatikai karon például 32-en utasították vissza a szerződést.

A Színház és Filmművészeti Főiskolán mind a 46 beiratkozó aláírta a szerződést.

A győri Széchenyi István Egyetemen is hasonló a helyzet, az 1700 beiratkozó ösztöndíjas mindegyike aláírta a szerződést.

Az egri Eszterházy Károly Főiskolán az 1319 állami ösztöndíjas hallgatóból eddig 1142-en szerződtek, de ez a szám változhat, mert még nem ért véget a beiratkozási időszak.

A Pécsi Tudományegyetemen – ugyancsak a beiratkozási időszak vége előtti adat szerint – a több mint 4 ezer új belépő 83 százaléka már döntött a szerződés elfogadásáról.

Az ösztöndíjszerződésben szereplő két fő feltétel, hogy az ösztöndíjas legalább a képzési idő másfélszerese alatt megszerzi a diplomát, illetve a végzést követő 20 éven belül a képzési idő kétszeresére Magyarországon vállal munkát. Az első feltétel nem teljesítése esetén az ösztöndíj felét, a másik esetében annak teljes összegét kell visszafizetni az államnak.

Az Európai Bizottság ugyanakkor nemrég ismét levélben hívta fel a magyar kormány figyelmét arra, hogy a munkaerő szabad áramlásának elvét, így uniós jogszabályt sérthet a felsőoktatási hallgatói szerződések rendszere.