A választási eljárásról szóló törvény javaslata alkotmánymódosítást is tartalmaz, annak érdekében, hogy az előzetes választási regisztráció biztosan átmenjen az Alkotmánybíróság szűrőjén. Hosszabb lehet a kampány, megszűnik a kopogtatócédula is, és jóval könnyebb lesz elindulni, mint eddig bármelyik szavazáson. A határon túliak levélben voksolnak majd, a Budapesten tanuló egyetemisták pedig 2014-ben is sorban állhatnak.
Egyéni képviselői indítványként nyújtotta be kedden a parlamentnek a választási eljárásról szóló törvény tervezetét a fideszes Lázár János, Kósa Lajos és Vejkey Imre. Annak érdekében, hogy az előzetes regisztráció alkotmányos legyen – vagyis az Alkotmánybíróság ne semmisíthesse meg a törvényt – Lázár János módosítaná az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, belefoglalva, hogy „sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti”. Mint ismert, korábban többen – így maga Sólyom László korábbi köztársasági elnök is – arra figyelmeztettek, hogy a regisztráció nemzetközi szerződéseket és alaptörvényt is sérthet. Orbán Viktor és több Fidesz-vezető emiatt már hetekkel ezelőtt bejelentette: a törvényjavaslat elfogadása után mindenképpen normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól.
Az alkotmánymódosítás rendelkezne arról is, hogy az országos népszavazás akkor érvényes, ha a választásra jogosult – vagyis a névjegyzékbe feliratkozott – polgárok több mint fele érvényesen szavazott. Az alaptörvény jelenleg úgy rendelkezik, hogy az összes választópolgár több mint felének részvétele szükséges a népszavazás érvényességéhez, de a regisztrációval csökkenni fog a jogosultak száma.
A kedden benyújtott törvénytervezet nem szól a kampányfinanszírozásról. Lázár János egy két héttel ezelőtt egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, ezt egy módosító indítvánnyal illesztik majd be a törvény szövegébe a javaslat parlamenti vitája alatt. Lázár szerint a Fidesz tervei között szerepel, hogy nem a pártoknak, jelölő szervezeteknek járna az állami támogatás, hanem a jelölteknek, akik akár 2-3 millió forintot is kaphatnának, ha teljesítik az indulás előfeltételeit.
Több jelöltet is ajánlhatunk
A választást a törvényjavaslat szerint mindig vasárnap kell megtartani. Ez eddig csak szokás volt, nem írta elő jogszabály. A szavazás nem eshet munkaszüneti napra, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. A választást a szavazás napja előtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal kell kitűzni. Ez a korábbinál hosszabb kampányt jelent, hiszen jelenleg – a 2010 nyarán elfogadott módosítás alapján – 60 nappal a választás előtt kell kitűzni a szavazást. Lázár János korábban azt mondta, rövidebb, 30 napos kampányt szeretnének – a jelenlegi szabályok szerint a kampány akkor kezdődik, amikor a köztársasági elnök bejelenti a választások napját –, de a mostani törvénytervezet egyáltalán nem határozza meg a kampány fogalmát.
Megszűnik a kopogtatócédula (hivatalos nevén ajánlószelvény), helyét az úgynevezett ajánlóív veszi át, amelyen lényegében aláírásokat kell gyűjteni olyan polgároktól, akik feliratkoztak az adott választókerület névjegyzékébe. Újdonság, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. A törvényjavaslat módosítaná az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt, amely eredetileg ezer ajánlást írt elő egy képviselőjelölt számára (a régi törvény 750 ajánlószelvényt írt elő). A módosítás szerint elég lesz kétszáz aláírás is, vagyis jóval könnyebb lesz elindulni.
Az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 34. napon kell bejelenteni. Az ajánlás a formai követelmények – személyi azonosító, anyja neve és saját kezű aláírás – mellett akkor érvényes, ha az adott választópolgár a szavazást megelőző 45. és 34. nap közt „bármely időpontban” szerepelt a választókerület névjegyzékében, vagyis lényegében 11 nap lesz az ajánlások összegyűjtésére. A jelöltállítást segíti, hogy a választási iroda kérelemre átadja a jelöltnek vagy a pártnak a választókerület névjegyzékében szereplő polgárok név- és lakcímadatait.
Így néz majd ki a regisztráció
A jövőben csak az a választópolgár (azaz aki betöltötte a 18. életévét, és nincs eltiltva jogának gyakorlásától) szavazhatna, aki kéri a névjegyzékbe való felvételét. (A még hatályos régi törvény szerint az állam hivatalból, automatikusan vezette a választópolgárok nyilvántartását.) A 17. életévüket betöltők is kérhetik a felvételüket, tekintettel arra, hogy a szavazáskor már választásra jogosultak lehetnek. A regisztráció szükségességéről a választások megszervezéséért felelős iroda – melyet a tervezet Országos Választási Irodáról átkeresztelt Nemzeti Választási Központra – levélben tájékoztatja a választókat.
Ezt négyévente lehet majd megtenni szeptember 1-től a következő év április 30-ig (az első feliratkozási szezon 2013 szeptemberében, a következő 2017 őszén kezdődik majd). Illetve ha a következő évben országgyűlési vagy önkormányzati választások lesznek, akkor a választásokat megelőző 15. napig tart a szezon. A héten vita alakult ki kormánypárti és ellenzéki politikusok között, hogy mi lesz azon választópolgárokkal, akik nem regisztrálnak a megadott időszakban, mert mondjuk az országgyűlési voksoláson nem kívánnak részt venni, viszont idővel meggondolják magukat, és a későbbi önkormányzati választásokon részt vennének.
Az LMP-s Karácsony Gergely szerint a regisztrációt elmulasztókat nemcsak az országos, hanem az európai parlamenti és helyhatósági választásokból is kizárnák. A kedden benyújtott törvénytervezet ezzel kapcsolatban egy bonyolult meghatározást ad: a regisztrációs időszak választási évben a választásokat megelőző 15. napig tart, igaz, ennek feltétele, hogy legkésőbb június 30-ig meg kell tartani minden szavazást. Az európai parlamenti választásokat hagyományosan júniusban tartják, 2019-től pedig ehhez igazítják majd az önkormányzati voksolást is. (Arról, hogy 2014-ben mi lesz, keretes írásunkban olvashat.) Tehát a regisztrációs szezon és a választások időben közel lesznek egymáshoz.
Aki a két regisztrációs szezon közti időszakban válik választópolgárrá – mert határon túli magyarként állampolgárságot szerez, letöltve börtönbüntetését visszakapja szavazati jogát, időközben betölti 18. életévét -, bármikor kérheti a névjegyzékbe való felvételét.
| Aki kimarad, az lemarad? |
Az új alaptörvény tavaly december 30-án elfogadott átmeneti rendelkezései értelmében az önkormányzati ciklus meghosszabbodik, 2014-től ötévenként kell választani. Az átmeneti rendelkezések szerint 2014-ben még októberben lesz általános önkormányzati választás, a későbbiekben (2019-től) viszont az önkormányzati választás egybeesik majd az európai parlamenti képviselők választásával, amit hagyományosan júniusban tartanak.
A választási eljárási törvény kedden benyújtott javaslata szerint a következő, 2014-es önkormányzati választáson még a régi, 1997-es választási eljárási törvényt kell alkalmazni – ami nem ismeri az önkéntes regisztráció fogalmát –, hacsak addig a parlament el nem fogadja az új önkormányzati választási törvényt. Ebben dönthetnek úgy is, hogy az önkormányzati választások előtt ismét lehetővé teszik a regisztrációt, de az sem zárható ki, hogy a korábban összeállított névjegyzéket fogják használni, így valóban sokan kimaradhatnak, mert évekkel korábban nem regisztráltak. Lázárék javaslata tehát egyelőre átlép azon a kérdésen, hogy milyen névjegyzék alapján szavazhatnak a választók a 2014. októberi, vagy a rá következő önkormányzati választásokon.
Viszont évekre kizárhatják magukat a választásokból azok, akik a megadott feliratkozási időszakban, a rendes választásokat megelőző szezonban nem regisztrálnak. A törvénytervezet indoklásából kiderül, hogy akik a rendes választást megelőző 15. napig nem iratkoznak fel, a következő 3 évben (így például 2014 és 2017 között) mind az időközi választásokból (amikor egy képviselő kiesik), mind az előrehozott voksolásból (például, ha a parlament feloszlatja önmagát) kiszorulnak. |
A Magyarországon élők választhatnak: személyesen, az illetékes jegyzőnél kérik a felvételüket, vagy egy rövid időszakban – szeptember 1. és 15. között – levélben regisztrálnak a jegyzőnél. Elektronikus formában is lesz lehetőség regisztrálni az ügyfélkapun keresztül a teljes feliratkozási szezonban. Ha valakinek változik a lakcíme, azt az állam látni fogja, és a módosításokat automatikusan felvezeti a névjegyzékbe.
Akik külföldön élnek (határon túli magyarok, esetleg külföldön dolgoznak) levélben és az ügyfélkapun keresztül jelentkezhetnek majd be a választásokra. Nekik meg kell adniuk a hivatalnak, hogy hol érik utol őket, hogy a választási dokumentációt postázni tudja majd nekik az állam. A névjegyzékbe nemcsak jelentkezni lehet, hanem töröltethetik is magukat a választók: ezt bármikor, regisztrációs szezonon kívül is megtehetik.
| A kisebbségek vallomása |
Aki meg akarja vallani nemzetiségét, egy hazai kisebbséghez való tartozását, jeleznie kell a hivatalnak, hogy nemcsak a nemzetiségi önkormányzati választásokon akar kisebbségi hovatartozása szerint voksolni, hanem így fog szavazni az országgyűlési választásokon is. A tavaly decemberben elfogadott választási törvény ugyanis kedvezményes mandátumot biztosít a kisebbségeknek a parlamentben, illetve létrehozta az Országgyűlésben a nemzetiségi szószóló intézményét. Aki rájuk akar voksolni, annak meg kell vallania nemzetiségét, viszont pártlistára már nem szavazhat, csak a kisebbségi listára, illetve az egyéni képviselőjelöltek valamelyikére. |
Szoros határidő
Arra viszont figyelniük kell a levélben jelentkezőknek, hogy a levelüknek a megadott határidőn belül kell megérkeznie. Ez különösen az itthon élők dolgát nehezíti, hiszen nekik csak 15 napjuk van arra, hogy a levelüket úgy küldjék be, hogy azt még a határidő lejárta előtt megkapja a postától a jegyző vagy a választási iroda (tehát a levél beérkezése számít majd, nem a feladás dátuma).
Aki a választásokat megelőző 58. napig regisztrál, annak a helyi választási iroda egy vaskos paksamétát küld majd: mikor lesz a szavazás, az illető melyik szavazókörben adhatja le a voksát, továbbá tájékoztatják a választás legfontosabb szabályairól.
A választópolgár a regisztrációval hozzájárulását adhatja ahhoz is, hogy a pártok aktivistái személyesen felkeressék, neki levelet küldjenek, illetve telefonon felhívják.
| Újabb, 9 évre bebetonozott intézmény |
A fideszes képviselők által benyújtott tervezet újabb intézményt betonozna be választási ciklusokon átívelő módon. Az Országos Választási Bizottság helyébe kerülő, a választások tisztaságát felügyelő Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hét tagját és három póttagját a javaslat szerint 9 évre választaná a parlament, ráadásul kétharmados többséggel.
A korábbi, még hatályos törvény szerint elég volt a feles többség, ráadásul a jogszabály 2010-es – Fidesz által szorgalmazott – módosítása szerint minden egyes (országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti) választás előtt újraválasztották a testület tagjait, az új tervezet szerint pedig az alsóbb szintű, területi, helyi bizottságokat ciklusonként választják meg. Amennyiben az NVB mandátumának lejárat után a parlament nem tudja megválasztani a 10 tagot, akkor a régi NVB a helyén marad.
A hatályos törvény kiköti, hogy a tagokat a parlamenti pártok javaslatait kikérve kell jelölni – ez a rész a mostani tervezetből már kimaradt. Igaz, a bizottság függetlenségét erősítheti, hogy a tagokat már nem a belügyminiszter, hanem a köztársasági elnök fogja jelölni. Az NVB-be a választott 10 tagon felül egy-egy tagot küldhetnek a parlamenti pártok, és további egy-egy tagot azok a pártok, melyek a választásokon országos listát tudnak állítani. A választások szervezéséért felelős Nemzeti Választási Központ – jelenleg Országos Választási Iroda – önálló szervezetté alakul át, vezetőjét szintén 9 évre nevezi ki a köztársasági elnök. Eddig a belügyminiszter nevezte meg az OVI elnökét és határozatlan időre kapta a megbízatását. |
Levélben vagy nagykövetségen
A Magyarországon lakóhellyel rendelkező, de külföldön tartózkodó polgárok számára két út van a szavazásra: levélben vagy a külképviseleten szavazhatnak. A korábbi szabályok szerint a külképviseleti szavazás egy héttel a magyarországi előtt volt, amit az Alkotmánybíróság is kifogásolt, hiszen előfordulhatott, hogy valaki pont úgy utazott, hogy egyik helyen sem tudott szavazni.
Ez megszűnik, a szavazás a külképviseleteken is a választás napján lesz, illetve az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt egy nappal korábban. A szavazást általában helyi idő szerint 7 és 19 óra közt kell lebonyolítani. Kivételt jelent például Nagy-Britannia vagy Írország (-1 óra a közép-európai időhöz képest), ahol magyar idő szerinti 19 óráig be kell fejezni a szavazást, hogy ne lehessen a hazai urnazárás után voksolni.
Akinek nincs magyarországi lakcíme (mert például határon túli magyar állampolgár), annak a törvényjavaslat értelmében levélben kell szavaznia, vagyis nem lesz sorban állás a csíkszeredai konzulátus előtt. A lakóhellyel rendelkező, de épp külföldön tartózkodók a külképviseleti szavazás alternatívájaként választhatják a levélben szavazást. Ha valaki postai úton kéri a választáshoz szükséges csomagot, akkor legkésőbb a szavazás előtti 15. napig kell jelentkeznie. Ha személyesen veszi át, akkor ráér a választást megelőző 3. napon jelentkezni.
A szavazólapot tartalmazó borítéknak legkésőbb a szavazást megelőző napon éjfélig be kell érkeznie az adott választási irodába, vagy 15 napon belül le kell adni bármelyik külképviseleten, ahol egyébként szavazni is lehet. A határon túli magyarok számára még egy út áll nyitva: a magyarországi szavazás idején, vagyis a szavazás napján 7-től 19 óráig leadhatja a borítékot bármely egyéni választókerületi választási irodában.
Akadálymentesítés |
A kormánypártok korábbi bejelentésének megfelelően a tervezetben több olyan újdonság is van, amely a mozgássérültek, hallás- és látássérültek, illetve az értelmi sérültek szavazását könnyíti meg. A látássérültek kérhetik, hogy nekik Braille-írással készült értesítőt, illetve könnyített formában megírt tájékoztató anyagot küldjenek, illetve a szavazáshoz Braille-írással ellátott szavazósablont biztosítsanak. A tervezet kiköti, hogy minden településen minden választókerületben legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell. Ugyanakkor továbbra is lehet mozgóurnát kérni: a kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. A szavazás napján a választások tisztaságára figyelő, szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki az urnát a szavazópolgár lakására. |
A voksturizmus megszűnik, a sorban állás nem
A korábbi fideszes nyilatkozatokkal szemben nem szűnik meg az úgynevezett átjelentkezés, vagyis szavazhat az is, aki a szavazás napján Magyarországon van ugyan, de nem a saját lakóhelyén tartózkodik. Az érintetteknek a lakóhelyük szerinti választási irodától kell kérniük, hogy töröljék őket a helyi névjegyzékből, és vegyék fel a tartózkodási helyének névjegyzékébe.
Változás, hogy az átjelentkezéssel szavazó polgár az eredeti lakcíme szerinti egyéni jelöltekre szavazhat, nem az aktuális tartózkodási helyén indulókra. Ezzel értelmetlenné válik az úgynevezett voksturizmus, amivel korábban gyakran vádolták egymást a pártok, hiszen nem lehet majd szavazókat importálni azokba választókerületekbe, ahol szoros eredmény várható.
Fennmarad viszont a 2010-es választásokon egyes budapesti szavazóhelyiségekben éjszakába nyúló sorban állást okozó rendelkezés: az otthonuktól távol szavazók számára ki kell jelölni egy külön szavazókört, hogy ott adják le a szavazatukat. Tovább bonyolítja a rendszert, hogy az átjelentkezettek voksait lezárt borítékban el kell juttatni a lakóhelyük szerint illetékes választási irodának, vagyis akár napokig utazhatnak majd szavazatok az ország települései közt.
Kamu törvényjavaslatot adott be Szanyi az előzetes regisztrációról
Török Gábor: akár gellert is kaphat az előzetes regisztráció terve
Navracsics megnézetné az Alkotmánybírósággal a választási regisztrációt
"Jobbra lejt" az előzetes választói regisztráció
Regisztráció: a Fidesz eredménytelenül csábítja az LMP-t
