Megelőző csapás a bekeményíteni akaró EU-ra és IMF-re, vagy a Békemenet mintájára kialakított kommunikációs offenzíva a saját tábor összetartására, bátorítására – ezt a két forgatókönyvet valószínűsítik kormányzati és fideszes források Orbán Viktor elmúlt napokban tett, keménykedő bejelentéseiről. A pártelnök a kiszivárogtatástól tartva sem a Fidesz vezetésével, sem a kormánnyal nem egyeztette terveit, csakis stábjára és Rogán Antalra támaszkodva indított verbális támadást a nemzetközi szervezetek ellen.
Szűk körű stáb döntött úgy, hogy új kommunikációs offenzívát indítanak IMF-ügyben, melybe sem a Fidesz elnökségét, sem a kormányt nem avatta be a miniszterelnök-pártelnök, legfeljebb a frakcióvezető, Rogán Antal tudhatott róla – értékelte egybehangzóan több kormányzati és kormánypárti forrás a hvg.hu-nak a sárvári tanácskozásról kiszivárogtatott állítólagos követeléslista, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben a bekeményítést kilátásba helyező Orbán-videó, illetve a hétfői parlamenti kormányfői beszéd közti időszakot.
Az azeri baltás gyilkos kiadása után kialakult politikai vitákat a Magyar Nemzet múlt szerdai cikke szorította háttérbe. A napilap a kormánypárti frakciószövetség sárvári tanácskozásáról kiszivárgott információkra hivatkozva azt írta, a miniszterelnök beszámolt az IMF feltételeiről, amely ezek szerint többek között a nyugdíjak csökkentését, a nyugdíjkorhatár emelését, a családi pótlék csökkentését, a személyi jövedelemadó emelését, a privatizációt, az utazási kedvezmények csökkentését, valamint bürokrácialeépítést, általános ingatlanadót, a bankadó eltörlését és a bankszféra pénzjuttatását kérte volna a kabinettől. Még aznap délután a miniszterelnök közzétett egy videót a Facebook-oldalán, ahol azt állította, hogy valóban ezek az IMF és az EU követelményei, de „a frakcióülés arra az álláspontra helyezkedett – én személyesen is ezzel a véleménnyel értek egyet –, hogy ezen az áron, így nem”.
A következő napokban Orbán Viktor folytatta kommunikációs offenzíváját. Pénteken interjút adott a Kossuth Rádiónak, ahol ugyan arról beszélt, hogy végül mégis meg fognak állapodni a Nemzetközi Valutaalappal, de továbbra is fenntartotta: az IMF és az EU korábbi feltételei vállalhatatlanok. A kormányfő szerint a frakciószövetségnek bemutatott dokumentumban „nemcsak 10 pont volt ott, hanem volt ott vagy 30 is”, az eddig kiszivárgott esetleges feltételek tárgyalási pozíciónak tekintők, de azok alapján biztosan nem lesz megállapodás. Ugyanerről beszélt magukat jobboldalinak való értelmiségiek hétvégi találkozóján, Kötcsén. Hétfőn a parlamentben pedig azt hangsúlyozta, hogy megszorításokhoz vezető IMF-megállapodásra nem hajlandó, és a frakció is ezért utasította el az „IMF javaslatait” a múlt héten.
„Tudhat valamit”
Azt a legtöbb a hvg.hu által megkérdezett kormányzati és fideszes forrás is úgy véli, hogy egy megtervezett, előre kidolgozott politikai stratégia, terv húzódik meg a miniszterelnök megszólalásai mögött, ám abban eltér a véleményük, hogy ezzel Orbánnak mi a célja.
A legtöbben úgy vélik, a kormányfő vélhetően megtudott valamit az IMF-egyeztetésre nagy ráhatással lévő EU tárgyalási stratégiájáról, információkat szerezhetett arról, hogy az Európai Bizottság ismét „bekeményít” (a BruxInfo szerdán számolt be arról, hogy szeptember végén újabb kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen), ezért az Európai Központi Bank piacokat megnyugtató kötvényvásárlási bejelentését kihasználva elébe ment a vitának. Az így vélekedők úgy gondolják, még ha el is túlozta a miniszterelnök az IMF követeléseit, valós listáról számolt be.
Egy, a Miniszterelnökségen folyó munkára rálátó forrás szerint Orbán még a tárgyalások ősz végéig elhúzódását sem tartja kockázatosnak, mert Magyarország egyelőre képes megújítani a lejáró államadósságát és visszafizetni hiteleit, a közös uniós válságkezelési program megszületése esetén pedig akár szükségtelenné is válhat az IMF-hitelkeret. „Ez alapvetően bizalom kérdése: ha a befektetők azt látják, hogy az EU rendben van, akkor minket is másképp kezelnek” – fogalmazott a forrás. Ugyanakkor elismerte, ez a tárgyalási stratégia kockázatos, mert Orbán mindent egy lapra tesz fel – a nemzetközi és uniós gazdasági helyzet pedig egyik napról a másikra megváltozhat –, de úgy vélte, az elmúlt két évben többször így tárgyalt, és „nem jött ki rosszul belőle”.
Zavaró Gyurcsány-hasonlat
Szerdán viszont az Index nyilvánosságra hozott egy olyan listát, amiről a hírportál azt írta, hogy a Magyarországnak küldött IMF-levél része, és amelyben sem ingatlanadó, sem nyugdíjcsökkentés nem szerepelt. Pénteken Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti irodavezetője pedig azt közölte, hogy „jelentős pontatlanságok vannak a sajtóban megjelent állítólagos feltételekkel kapcsolatban". Még aznap az Index és az Origo közölte az EU augusztus végi feltételeit is, melyben szintén nem voltak ilyen szigorú elvárások.
Forrásaink szerint ennek a vélt stratégiának az is része, hogy az IMF – és a jóval szigorúbb EU – többnyire „sablonokból” dolgozik, rendszerint ugyanazokkal a megoldásokkal áll elő mindegyik országban, Orbán pedig határozottan jelezni akarta – miként egy miniszterelnökségi forrás fogalmazott –, hogy a magyarországi lehetőségekhez igazodó közös programot dolgozzanak ki. „Még ha nem is volt szó nyugdíjcsökkentésről, az IMF többnyire statisztikákkal jön, hogy a térségben a GDP-hez mérten ennyit meg ennyit költenek nyugdíjakra, szociális juttatásokra és a mi számaink túl magasak” – mondta egy magas rangú, az IMF-tárgyalásokra is rálátó kormányzati forrás. Ugyanerről beszélt Rogán Antal is a pénteki sárvári sajtótájékoztatóján, ahol azt mondta, nem tudja, milyen dokumentumokból dolgozott Orbán, de azt tudja a tárgyalások alapján, hogy amikor az IMF a célzott szociális juttatások csökkentését emlegeti, akkor visszakérdezés után azt szokták hallani, hogy ez a családi pótlékot jelenti.
Egy másik, magas rangú kormányzati forrás szerint a miniszterelnököt az is zavarja, hogy az IMF és az EU illetékeseinek kijelentései ellenére – melyek szerint Magyarországnak nem egy 2008-as típusú hitelre, hanem egy készenléti hitelkeretre van csak szüksége – úgy tárgyalnak a kabinettel, mint a Gyurcsány-kormánnyal négy évvel ezelőtt, amikor csőd közeli helyzetben volt az ország. Erre Orbán tett is utalást a hétfői parlamenti beszédében, amint Rogán is többször kijelentette az utóbbi napokban adott interjúiban, hogy az azért volt „rossz megállapodás”, mert gazdasági recessziót váltott ki. (A vezető kormánypárti politikusok a napokban tett nyilatkozataikban rendszerint felemlegetik Gyurcsány utódjának, Bajnai Gordonnak a nevét is, hangsúlyozva, hogy miniszterként részese volt a 2008-as hitelszerződés kidolgozásában.)
„Járulékos veszteségek”
„Rossz megállapodás, jó megállapodás: ez a fekete-fehér leegyszerűsítés Habony Árpád stílusjegye” – beszélt egy magas rangú, neve elhallgatását kérő kormányzati forrás arról, hogy a múlt hét szerdán indult kommunikációs offenzíva mögött a miniszterelnök kommunikációs tanácsadóját sejti.
Ezzel több forrásunk is egyetértett, egybehangzó véleményük szerint Habony nagy híve a dinamikus, offenzív, „háborús” politikának. Állítólag a kommunikációs főtanácsadó gyakran beszél arról, hogy az ebből adódó következetlenség, az ellentmondások, csak az értelmiségnek, a közgazdászoknak, gazdasági újságíróknak tűnnek fel, márpedig a politikának nem nekik kell megfelelnie, mert a Fidesz-tábor azt akarja hallani, hogy a kormány a helyén van és küzd. Az egyik befolyásos fideszes politikus azt mondta a hvg.hu-nak, a miniszterelnök stábja biztos számított arra, hogy az online média gyorsan előkeríti az IMF és az EU levelét, de ezt – ahogy forrásunk fogalmazott – „járulékos veszteségnek” tudhatták be, amin a saját álláspont finomítottabb előadásával „túl lehet lendíteni” a közbeszédet.
Még a Habonnyal kritikus forrásaink is úgy látták, a hétfői parlamenti vitában, az ellenzéki szónokokkal csatázva, Orbán már jól szerepelt: szerintük, míg az azeri-ügyben végig defenzívában volt, most már ismét ő diktálja a tempót. Az egyik kormányzati forrásunk szerint ez a kommunikációs stratégia kifejezetten a párt szavazóinak szólt, őket akarta lelkesíteni. Példaként a januári kormánypárti tüntetést, a Békemenetet említette, amely célkitűzése szerint a kabinetet akarta megvédeni „a nemzetközi támadásokkal szemben”. „Ha egy sor kérdésben végül engedni kényszerül a kormány, majd elő lehet venni 2-3 kivételt, azt hangsúlyozva, hogy a tárgyalódelegáció mégis beadta a derekát” – mondta a forrásunk.
Akik Habonyt vélik a kommunikációs stratégia mögött, arra hívták fel a hvg.hu figyelmét, hogy a főtanácsadó volt felesége, Kaminski Fanny a felelős Orbán Viktor Facebook-oldaláért, szervezi a miniszterelnök-pártelnök egyes sajtómegjelenéseit, illetve Rogán Antal kinevezését követően a képviselőcsoport médiaügyeinek egy részét – elsősorban a frakcióvezető megjelenéseit – intézi. Mind Habony, mind Kaminski jelen voltak a sárvári tanácskozáson. (Kaminski Fanny portréját itt olvashatja.)
Bár Rogán a frakcióülés előtti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy tájékoztatást kér a képviselőcsoport az IMF-tárgyalásokról, információink szerint a miniszterelnök rövid, háromnegyed órás felvezető előadásában végül nem került szóba (Orbán az európai válságkezelésről beszélt). Már a képviselői kérdéseknél tartottak, amikor forrásaink szerint Rogán a költségvetésről beszélve azt javasolta, Orbán ismertesse a tárgyalások állását. Az egyik forrásunk szerint ekkor a pártelnök egy angol nyelvű dokumentumot vett maga elé, amiből több olyan tételt is felolvasott, amit másnap a Magyar Nemzet közölt, ráadásul úgy, mintha csak erről szólt volna a vita. Egy másik, az ülésen részt vett kormányzati politikus szerint Orbán hangsúlyozta, az IMF-fel való egyeztetéseken nem pont így hangzottak el, de hozzátette, „ez a lényege”. Rogán egy nappal az ülés előtt interjút adott a napilapnak, majd a Facebook-videót leszámítva ő vitte az ügy kommunikációját: Lázár csütörtökön a regisztrációról tartott sajtótájékoztatót, Varga Mihály pedig lemondta egy délutánra időzített tájékoztatóját.
Szupertitkos terv
Ennek ellenére a fideszes forrásaink többsége csak reménykedik benne, hogy a kommunikációs stratégia sikerrel jár, mert a részletekbe még a kormány tagjait és a Fidesz elnökségét sem vonták be. Ezt többen azzal magyarázták, hogy az utóbbi időben szinte minden zárt ajtók mögött tartott beszéd, meghozott döntés kiszivárgott a sajtóba, így a stáb most óvatosabb volt, inkább nem bíztak meg senkiben.
Információink szerint a sárvári tanácskozást megelőző kormányülésen nem került elő az IMF-tárgyalások ügye. Miként nem volt téma a frakcióülés előtti elnökségi tanácskozáson sem, pedig a fideszes vezetőség több mint öt órán keresztül tárgyalt, ám nem a hitelszerződésről, hanem az új választási eljárási törvénytervezetet és a tervezett előzetes regisztrációt elemezték ki. Vezető fideszes források szerint korábban főleg az elnökség vitatta meg a politikai helyzetet, a követendő, hónapokon átívelő stratégiákat. Ilyen vita előzte meg Schmitt Pál köztársasági elnöki jelölését 2010-ben: akkor Kövér László választmányi elnök hosszasan érvelt a jelölt megválasztása ellen, számba véve minden következményt. Szintén ilyen tanácskozás előzte meg Kósa Lajos államcsőd-veszélyre vonatkozó nyilatkozatát a 2010-es választások után, ahol a Fidesz vezetői azt elemezték, hogy a lakosság már azt hiszi, az ország túllendült a válságon, nincs veszélyérzetük, ami túl nagy elvárásokat támaszt az új kormánnyal szemben. De szintén az elnökség vitatta meg az új alkotmány koncepcióját, az igazságügyi és a választási törvényjavaslatokat és a többi sarkalatos törvényt, azt elemezve, hogy ezeknek milyen hosszú távú hatásuk lehet a Fideszre.
A szerdai Orbán-videó – illetve annak utóélete – nemcsak a Fidesz vezetőit, a kormánytagokat, hanem a képviselőket is meglepte. Többen azt mondták a hvg.hu-nak, hogy a szerdai frakcióülésen nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget az ügynek: a miniszterelnök korábban is beszélt arról, hogy az IMF-fel és az EU-val nem könnyű megállapodni, a kormány gazdaságpolitikáját velük elfogadtatni. Ráadásul Sárváron a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó képviselők azt mondták, az elmondottakat úgy értelmezték, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak ez a szokásos hozzáállása a tárgyalásokhoz, más országokkal szemben is ilyen feltételeket támasztott. Amikor megjelent a videó, akkor forrásaink szerint sokan elkezdtek netezni, az okostelefonjukon nézték, mit is jelentett be Orbán. A miniszterelnök ráadásul a csütörtöki videós üzenetében arról beszélt, hogy felhatalmazást kapott a frakciószövetségtől „egy alternatív tárgyalási javaslat” kialakítására. Rogán viszont pénteken már azt mondta, csütörtök késő délután – tehát a videó megjelenése után – adott erre felhatalmazást a Fidesz és a KDNP.
Megszólalt az IMF: pontatlan a sajtóban megjelent lista
Orbánéknál van a labda - Kovács Árpád az IMF-tárgyalásokról
Giró-Szász: senki sem vitatja, hogy az IMF feltételei között van a bankadó megszüntetése
A hét, amikor felsült Orbán terve az IMF lejáratására
