"Jelentős pontatlanságokat" tartalmaznak a sajtóban megjelent információk arról, hogy milyen ajánlásai vannak a nemzetközi hitelezőknek a magyar hatóságok számára - közölte Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti irodavezetője a Magyar Nemzetben megjelent kölcsönfeltételekről szóló kérdésére válaszolva pénteken.
Az IMF budapesti irodavezetője szerint az IMF és az Európai Bizottság - amint azt a júliusi látogatásuk végén is bejelentették - számos olyan gazdaságpolitikai lépésről tárgyalt a hatóságokkal, amelyek segítségével fenn lehet tartani a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást, és amelyek alkalmasak egy markánsabb kilábalás megalapozásához. Ezen lépések általános irányát az IMF és a bizottság egy július végi közleményben ismertette, és a hatóságoknak egy részletesebb levelet nyújtottak át - tette hozzá.
"Jelentős pontatlanságok vannak abban, amit egyes médiumok ennek a levélnek a tartalmaként írtak meg" - fogalmazott Iryna Ivaschenko.
A Magyar Nemzetben megjelent lista a nyugdíjak, a családi pótlék, az utazási kedvezmények csökkentése mellett a bürokrácia leépítéséről, személyi jövedelemadó-emelésről, általános, értékalapú ingatlanadó bevezetéséről fogalmazott meg követeléseket. Emellett az önkormányzatok kiadásainak csökkentését, bankadó eltörlését, a bankszféra erősítésére szolgáló pénzjuttatást, valamint privatizációt is tartalmazott.
Az már az Európai Bizottság pénteki sajtótájékoztatóján is kiderült, hogy a csütörtökön kikerült IMF-lista pontatlan, annak tartalma nem tükrözi a valóságot. Olivier Bailly bizottsági szóvivő szerint létezik egy olyan dokumentum, mely a magyar hiteltárgyalásokról szól, abban azonban csak a magyar makrogazdasági helyzetképről esik szó, és az EB-EKB-IMF javaslatai szerepelnek. Bővebb információt erről a szóvivő nem kívánt nyújtani. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy ők elküldték levelüket a magyar kormánynak, és most hazánk térfelén pattog a labda a válaszadással.
A hvg.hu elemzőket és Valutaalap-szakértőket kérdezve már tegnap arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg nem valós követeléslistát hozott le a lap, és hogy feltehetőleg előre felépített kommunikációs kampányról lehet szó, ami a kormány tárgyalási pozíciójának változását, illetve kijelölését alapozza meg.
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: lesz megállapodás a magyar kormány és az IMF, valamint az Európai Unió között, de nem azon feltételek alapján, amelyek csütörtökön napvilágot láttak; a kabinet ezért a következő hét-tíz napban alternatív IMF/EU-tárgyalási pozíciót dolgoz ki.
A kormányfő közölte: csütörtökön az EU tárgyalt Magyarország helyzetéről, az IMF/EU-tárgyalódelegáció uniós része pedig átadott egy jelentést a közösség pénzügyi és gazdasági bizottságának a magyar tárgyalásokról. Ennek a dokumentumnak van egy nagyon fontos pozitív megállapítása: elismeri, hogy Magyarországnak elővigyázatossági megállapodásra van szüksége, nem pedig pénzre - fejtette ki.
Ami a tavaly novemberben kezdődött EU/IMF és a magyar kormány közötti tárgyalásokat illeti, még mindig nagyon az út elején tartunk – hiába beszélt őszi megállapodásról például Orbán Viktor is. Egy-egy IMF-hitelprogramig vezető utat több szakaszra lehet bontani, s ezek közül gyakorlatilag még csak az első meneten vagyunk túl: azon, hogy a hitelt felvenni kívánó tagország (Magyarország) hivatalosan, írásban is jelezte, segítségre van szüksége, azaz: hitelprogramot szeretne kidolgozni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.