A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) átszervezését, mint azt a Belügyminisztérium és a rendőrség vezetői is beharangozták, a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal folytatják. Egyelőre csak annyit tudni, hogy az új struktúrát szeptember közepéig alakítják ki, és ekkor jelentik be a vezetőcseréket is, a központban és a kerületi kapitányságokon egyaránt.

Értesüléseink szerint a változások fő elve a központosítás, hogy a "kiemelt ügyekre legyen elegendő ember és idő". Így a kisebb súlyú bűncselekmények felderítését a kerületi kapitányságok végeznék. Úgy tudjuk, a "kiszervezett" egységek között vannak a zseblopási, a betörési, valamint a trükkös lopásokkal foglalkozó osztályok. Az itt dolgozók fizetése emiatt több tízezer forinttal is csökkenthet. Kérdéseinkre az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata csak annyit válaszolt, hogy "szeptember 30-ával döntenek a szükséges átszervezésekről, és annak megtörténtéig minden ezzel kapcsolatos információ csak találgatás", de "az állomány minden érintett tagjának képzettségének, végzettségének és képességének megfelelő beosztást ajánlanak fel".

Volt bűnügyi régiós rendszer

Érdekes, hogy három évvel ezelőtt éppen ezeket, a lakosságot legjobban irritáló ügyeket gondolták kiemelten kezelendőnek: a Budapesten ismertté vált összes bűntett kétharmadát kitevő három bűncselekmény-fajta – a rablások, a betörések és az autólopások – felderítésére olyan speciális egységeket hoztak létre, amelyek több kerületet átfogó bűnügyi régiókban tevékenykedtek. Budapest öt bűnügyi régióra osztásától is ugyanazt várták akkor, mint most a rendőri és belügy vezetési: a bűncselekmények számának csökkenését, valamint a rendőrség felderítési eredményességének javulását.

Ezt a régiós rendszert amúgy 2010-ben az új budapesti rendőrfőkapitány, Tóth Tamás megszüntette. Budapest főrendőre a hvg.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta, hogy bizonyos területeken változtatásokra van szükség. Mint magyarázta, ez kell ahhoz, hogy "csökkenjen a testület túlzott bürokratizmusa, biztosítsák a vezetői utánpótlást, illetve hogy a különböző szervezeti egységek leterheltségét egy szintre hozzák". Mindehhez azt ígérte, hogy az állomány minden tagját "teljesítménye alapján értékeli majd".

Stiller Ákos

A BRFK-n és a kapitányságokon az elmúlt időszakban egymást követték az ellenőrzések. Ezekből Tóth Tamás következtetéseket is levonhatott és javítani próbálhatott a helyzeten, hiszen két év alatt több olyan kapitányt cserélt le, köztük több olyat, akit korábban ő maga nevezett ki. Magához a szervezethez azonban egyelőre nem nyúltak, az első komoly változás augusztus elején történt, amikor a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztályát megszüntették. Ezt a döntés a hírek szerint egyébként nem is a főkapitány, hanem a belügyből vezetése szorgalmazta.

Megszüntetett Szervezett Bűnözés Elleni Osztály

A minisztérium hivatalos nyilatkozataiban a "rendőrségi szervezetek és azok vezetőinek teljesítményértékelése eredményeként meghozott lépésről" beszélt, ezzel indokolva a változtatás szükségességét. Miután az egységnél dolgozókat egyik napról a másikra Pest megyei városok kapitányságaira helyezték át, az állományban a lépést úgy értékelték, hogy kimondatlanul is "megbüntették" az SZBEO munkatársait, amiért nem nyomoztak az "éjszaka császárával", V. Lászlóval szemben. Ügyében négy – köztük három vezető beosztású – rendőr is gyanúsított, mégpedig vesztegetéssel. Az egyébként eddig a hivatalos nyilatkozatokban nem hangzott el, hogy indult-e vizsgálat amiatt rendőrökkel szemben, mert nem jártak el V. László érdekeltségeivel kapcsolatos ügyekben.

Lapunknak a belügy teljesítményértékeléséről rendőrök úgy vélekedtek, hogy alapvetően a statisztikákon és az ügyszámforgalom adatain alapult, ami félrevezető lehet egy speciális egység és egy kerület rendőri eredményességének összehasonlításában. Ráadásul nem reális egy fővárosi kapitányság vagy egy kisváros munkájának értékelésében sem.

A sor végén

Az átszervezés hullámai nem álltak meg a BRFK központi szervezeti egységeinél, hanem elérik a kerületi kapitányságokat is. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a teljesítményértékelések után a legrosszabb húsz helyre soroltak között tizenegy fővárosi kapitányság található. Ezeknek vezetői valószínűleg nem maradhatnak majd a helyükön. A belügytől kértük, hogy adják ki a húszas-listát, de nem kaptuk meg. Mindenesetre a kapitánycserék szinte folyamatosak voltak a kerületekben az elmúlt két évben.

Finszter Géza kriminológus szerint koncepciótlan a gyakori kapitánycsere és normális körülmények között az nem járható út, ha gyakran cserélgetik a rendőri vezetőket, így a budapesti kerületek parancsnokait. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára azt mondta korábban lapunknak, hogy a gyakori vezetőváltások a szakmai munka rovására mennek. Egy volt rendőri parancsnok az újabb vezetőváltás hírét úgy kommentálta, hogy az 50-70 vagy 130 ezer állampolgár biztonságáért felelős poszt komoly megbízásnak számított, ám súlytalanná válik a beosztás, ha a kapitányt néhány havonta le lehet cserélni.

Pozitívumok és negatívumok

A hvg.hu által megkérdezett volt és jelenlegi rendőrök a várható átszervezésekről azt mondták, önmagában helyes az a törekvés, hogy „a központi osztályok tényleg csak a kiemelt ügyekkel foglalkozzanak nagy hozzáértéssel". A központi egységek több operatív munkát is tudnak végezni, jobban koordinálhatják a kerületeket. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az átszervezésekkel bérköltséget takarítanak meg. A központosítás azonban forrásaink szerint hátránnyal is jár, ha a központi egységekbe nem szakmai szempontok szerint válogatják ki az állományt, hanem "szeretem" alapon.

Stiller Ákos

A megkérdezettek a hátrányok közé sorolták azt is, hogy sokkal több akta lesz a kerületeknél, emiatt elsikkadhatnak a bűncselekmények, illetve gyengébb lesz a felderítés. „A jobban terhelt kerültekből pedig az emberek menekülnek majd a kisebb leterheltségűekbe. Főleg, hogy arra senki nem számít, hogy ez az átszervezés technikai fejlesztéssel is fog járni.”

A megyei kapitányságok sem maradnak ki a sorból, a városi kapitányságok ügyeletein dolgozók egy részét ugyanis a megyeszékhelyre vezénylik be. Ennek a célja az lehet, hogy az ügyeleteket egy központi bevetés-irányító egységbe vonják össze, majd onnan irányíthatják a megye összes járőrét. A lépést értékelő forrásaink szerint gond lehet, ha a központban lévő ügyeletes nem rendelkezik majd olyan hely- és személyismerettel, mint a helyi rendőr. Ugyanakkor az összevonás miatt felszabaduló ügyeleteseket "ki lehet terelni az utcára járőrnek"; ez megyeszékhelyenként négy-hat rendőrrel jelenthet többet. A városi kapitányságok állományának csökkenése ugyanakkor egyértelműen negatív hatással jár helyben.