A köztársasági elnök határozata a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényre hivatkozik, amely szerint a "szolgálatra méltatlan az, aki magatartásával a Honvédség működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti.

Oláh János egyike azoknak a vesztegetéssel vádolt tábornokoknak, akiknek a pere a Kaposvári Törvényszéken folyik.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatósága gazdasági alosztályának vezetésével 2001-ben megbízott dandártábornokot a vesztegetési ügy kirobbantójának és egyik kulcsszereplőjének tartják. A bíróságon nem tett vallomást, de gyanúsítotti kihallgatásán azt vallotta, hogy 2002 és 2009 között egy-egy cégtől több tízmillió forintot kaptak a HM vezető beosztású tisztjei, s a pénzből alkalmanként kisebb-nagyobb összeget továbbadtak a beosztottaknak.

Vallomásában a pénzen osztozók között említette Lévai István Attila dandártábornokot, akit a visszaosztás kezdeményezőjeként nevezett meg, míg Huszti András dandártábornokról azt mondta, "elfogadta a pénzt, de nem akarta tudni, honnan van".

Fapál László volt államtitkárról pedig úgy nyilatkozott, hogy miután őt is bevonták, a visszaosztott pénznek a felét kérte. Felidézte egyebek mellett azt az esetet, amikor 2006 elején 12 millió forintot vitt borítékban az államtitkárnak. "Előttem kivett négymillió forintot, azt egy piros színű fém italosdobozba tette. (...) Azt mondta (...), várjak öt percet, át kell ugrani a főnökhöz, mert már nagyon várja. A főnök Juhász Ferenc minisztert jelentette" – mondta el korábban vallomásában Oláh János, aki a kecskeméti repülőnappal, a katonai toborzó körúttal, a magyar pilóták népszerűsítésének reklámozásával kapcsolatos pénzek visszaosztásáról is beszámolt.

Vallomása szerint például a Kipszer Rt.-től 2002 és 2009 között 64-70 millió forintot kaptak és osztottak el, de hasonló nagyságrendű összeg érkezett egy tolmácsolással, fordítással, illetve lektorálással megbízott cégtől is. A pénzt Oláh János elmondása szerint többnyire ő vette át, parkolókban, éttermekben, kocsiban, vagy éppen a lakásán.

A bíróságon minden vádlott – eltérő módon ugyan, de – visszautasította, valótlannak, megalapozatlannak nevezte Oláh János rájuk nézve terhelő vallomását. Ügyvédje egyébként azt indítványozta: védence gyanúsítottként tett vallomásait a bíróság rekessze ki a bizonyítékok köréből. Ezt azzal indokolta, hogy Oláh János az őt kihallgató katonai ügyész tájékoztatása alapján abban a hiszemben tett vallomást, hogy ezzel büntetlenséget élvez, miután olyan vesztegetési cselekményt tár fel, amelyről a hatóság nem tudott.

A Központi Nyomozó Főügyészség három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes, egy őrnagy és négy polgári személy ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatt. A vád szerint a vádlottak a HM általuk vezetett részlegének szolgáltatást nyújtó vállalkozásoktól a megrendelések fejében kifizetett összegek egy részét visszakérték.

A megvádolt tábornokok – Lévai István Attila elsőrendű, Huszti András negyedrendű vádlott és Oláh János – a HM intézményeiben vezető beosztást töltöttek be, Fapál László pedig 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt.