Itthon MTI 2012. július. 03. 17:30

Megszüntette az Ab a röghöz kötést

Formai okokra hivatkozva megsemmisítette az Alkotmánybíróság az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet. A testület szerint a hallgatói szerződéseket törvényben kell szabályozni.

Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet.

Az Alkotmánybíróság indoklásában egyrészt megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. Másrészt a testület azt is kifejtette, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogát is. Ugyanakkor formai okokra hivatkozva semmisítette meg a kormányrendeletet, mivel a testület szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályokat törvényben kell meghatározni.

A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.

Szabó Máté kezdeményezte a vizsgálatot

A röghöz kötésről szóló jogszabály vizsgálatát még márciusban kezdeményezte az alapjogi biztos. Szabó Máté úgy vélte, hogy a röghöz kötés aránytalanul korlátozza az egyetemi, főiskolai hallgatók önrendelkezési jogát, továbbá a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogát. Ezért kéri a kormányrendelet hatálybalépésének haladéktalan felfüggesztését, valamint a taláros testület állásfoglalását.

A szabályok szerint ugyanis az a hallgató, aki az állam pénzén tanul, annak a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon kell munkát vállalnia.
Azaz például ha valaki 3 évig vett részt állami ösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor hat évet kell Magyarországon dolgoznia. Ha ezt nem teljesíti, ki kell fizetnie a képzés költségeit.

HÖOK: elkerülhető lett volna az Ab-s procedúra

A HÖOK üdvözölte a döntést, Nagy Dávid elnök felidézte, hogy Szabó Máté ombudsman az ő kérésükre fordult Alkotmánybírósághoz ebben a kérdésben. Nagy Dávid megjegyezte: ha az oktatási államtitkárság már korábban is hallgatott volna rájuk, ezt a procedúrát elkerülhette volna.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményben reagált: eszerint a kormány tiszteletben tartja a döntést, és ennek megfelelően módosul majd - az eredeti célokat követve, és az Ab határozatát figyelembe véve - a felsőoktatásról szóló törvény.

Felidézték, hogy a kormány januárban fogadta el a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletet, amely az ösztöndíjban, illetve részösztöndíjban részesülő hallgatókkal megkötendő szerződés részletes szabályait tartalmazta. A hallgatói szerződés célja, hogy biztosítsa az adófizetők pénzéből folytatott tanulmányok megtérülését a társadalomnak - írták.

Hirdetés