„Meglepődtem, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint V. László magas beosztásban lévő rendőröket vett meg. Most azt mondják, több évre visszamenőleg a százat is elérheti azoknak a rendőröknek a száma, akik valamilyen formában V. Lászlónak dolgoztak. Ha ez igaz, nem értem, hogy fajulhatott idáig a dolog. Mit csinált a Nemzeti Védelmi Szolgálat, meg az elődje, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, hogy nem kezdtek korábban vizsgálódni?” – mondta a hvg.hu-nak Teplán Tibor, a BRFK volt nyomozója. (A Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjével, Bolcsik Zoltánnal nem rég közöltünk interjút, ő erről a kérdésről csak annyit mondott, hogy "utólag mindenki okosabb", részletekkel pedig a nyomozás érdekei miatt nem szolgálhat.) Az egykori rendőr szerint amennyiben V. László a hatóságoktól valóban "teljes nyugalmat" akart, nem csak a rendőrségen kellett több bűnös kapcsolatot szereznie, hanem más társszerveknél – a vám- és adóhivatalnál, a tűzoltóknál, a munkaügyi felügyeletnél, az ÁNSZ-nél –, akár az illetékes jegyzőknél is. Ők ugyanis a rendőrség nélkül is végezhetnek ellenőrzéseket.

A fővárosban a kilencvenes évek robbantásos ügyei után is kiemelt ellenőrzéseket rendeltek el vidéki bevetési rendőrök segítségével. Teplán egysége, a „BRFK kábítószer” a belvárosi éjszakai szórakozóhelyeket, többek között az akkor ukrán testőröket alkalmazó V. László érdekeltségeit látogatta egy ideig vissza-visszatérően. "Nem örültek túlzottan az álarcos kommandósokkal megerősített csapatunk látogatásának”  - mondta Teplán Tibor. Az erődemonstráció, amely jelentősen megzavarta V. László éjszakai helyének üzletmenetét, csak néhány hétig tartott, mert a rendőrség kapacitásai végesek voltak. A razziák során körözött bűnözőket és tartózkodási engedéllyel nem rendelkező ukrán és lengyel lányokat is előállítottak. A szórakozóhelyek "drog szempontjából nem voltak fertőzöttebbek más fővárosi diszkóknál, night-kluboknál".

Nehéz elintézni

A volt nyomozó úgy emlékszik, főnökeitől nem kapott utasítást arra, hogy egy-egy diszkóba ne menjenek be. „Előfordult, hogy ezt kérték, de akkor annak megvolt az oka, például más egység emberei végeztek akciót, amit a jelenlétünkkel meghiúsíthattunk volna.” Ugyanakkor azt, hogy egyáltalán ne legyen razzia egy helyen, nem csak a társszervek miatt nehéz megakadályozni, hanem azért is, mert például ha a központi ügyeletre érkezett egy bejelentés arról, hogy kábítószert terítenek egy diszkóban, akkor ahhoz ki kellett menni.

A voplt rendőr szerint csak kiterjedt kapcsolatokkal tudta V. László blokkolni a razziákat

MTI / Mihádák Zoltán

A szórakozóhelyek ellenőrzése elsősorban a területileg illetékes kapitányságok dolga, továbbá a BRFK megfelelő szerveinek, "ezektől várhatóak a csapások, nem pedig a Nemzeti Nyomozó Irodától”. „Amikor mi egy-egy akcióhoz embereket kértünk a BRFK közrendvédelmi vezetőitől, akkor csak az eligazítás és az ellenőrzés várható befejezésének időpontját adtuk meg, de azt nem közöltük, hol akarunk szétnézni" – emlékezett vissza. Teplán Tibor emiatt is véli úgy, ha a Központi Nyomozó Főügyészség eljárása valóban megalapozott, akkor több rendőrnek kellett az ügyben benne lennie.

A volt nyomozó szerint ugyanakkor az akciók elrendelése a testületen belül is okozott kavarodást. „Kábítószerdílerek tetten érése esetén eleinte szóltunk az adott kerület embereinek, mielőtt kivonultunk, hogy kerüljék el az akció helyszínét, nehogy bebuktassák azt. Ezután mindig akkor ment arra több rendőrautó, amikor nem kellett volna, mert persze kíváncsiak voltak, hogy mi történik. Később emiatt már nem is szóltunk előre a tervezett akcióról” – mondta.

A szórakozóhelyeken megtartott razziáknak több célja is lehet: visszaszorítani a bűncselekményeket, körözött személyt elfogása, vagy hogy fellépjenek a drogterjesztés ellen. Az első esetre Teplán Tibor felhozott egy régi történetet. Egy Balaton parti kisváros diszkójában a buli végeztével egymást érték a különböző bűncselekmények: betörések, rablások és nemi erőszak. Emiatt a rendőrök bevették magukat a helyre, rendszeresen odajártak, aminek meg is lett az eredménye, elfogták a rablót és visszaesett a bűntettek száma. Ugyanakkor a diszkó tulajdonosa zaklatás miatt feljelentette a rendőröket. „Mivel látogatásainkat, azaz a munkánkat jelentésekkel tudtuk igazolni, és minket igazolt a bűntettek számának csökkenése is, megszüntették velünk szemben az eljárást”.

Portázó hivatásosok

Arról, hogy rendőrök, a parancsnokok tiltása ellenére, "portáznak" a szórakozóhelyeken, Teplán szerint már akkor is lehetett hallani, amikor ők razziáztak. „Magasabb összegért, a szokásos duplájáért, háromszorosáért vállalták el a biztonsági őr szerepét. Nem tudom, belegondoltak-e, hogy mire kellettek” – jegyezte meg. „Biztosan nem azért, hogy rendet tegyenek, hogy ha ott balhé van, hiszen akkor kiderül, hogy ott dolgoznak és azzal az állásukat veszélyeztették volna. Sokkal inkább azért, hogy a hátuk mögött a bűnös dolgok nyugodtan folyjanak.” A volt rendőr szerint "egyszerűen elterjedt, hogy a helyen rendőrök vannak, és ez jól hangzott", de nagyobb botrány esetén "biztos senki nem rohant szolgálatba helyezni magát". „Nem nagyon hallottam még olyat, hogy egy éjszakai helyen portázó rendőr szolgálatba helyezte volna magát, hogy fellépjen visszaélés vagy bűncselekmény gyanúja esetén.”

Éppen ezért nem tartja életszerűnek, hogy most a nyomozását egykori portázó rendőrök segítenék. (A BRFK-nál korábban azt nyilatkozták, azok ellen a "kis" rendőrök ellen, akik beszélnek a V. László szórakozóhelyein végzett munkájukról, nem indítanak eljárásat.) „Saját magát terhelné be, ami legkevesebb bűnpártolás, hiszen ha ott bármilyen törvénytelen dolgot tapasztalt, de azt nem jelentette, holott jelentési kötelezettség terheli, akkor elmarasztalható. Több év távlatából pedig miért akarná valaki magára húzni a vizes lepedőt, inkább elfelejtené mihez asszisztált.”

Teplán Tibor meg van győződve arról, hogy egy kisrendőr sincs rákényszerítve, hogy a tiltott portázást egy kétes helyen bevállalja. „Tudom, hogy a fizetés kevés, de nem ezért korrumpálódik valaki, hanem azért, mert gépezik, iszik, úgy mond, az életszínvonalára kell a plusz pénz. Ez pedig mindig kibukik, ha a környezete vagy a főnöke figyelmes. Ugyanis látható, hogy jobban él, például jobb márkájú cigarettát szív, drága autót vezet, ami nincs arányban a jövedelmével. Ráadásul egy idő után ezek az emberek elbízzák magukat, hivalkodnak, és általában mindegyiküknek ez okozza a vesztét.”