Két előzetesben lévő főrendőr védője is kétségbe vonta az ügyészség állításait a hvg.hu-nak nyilatkozva, például arról, hogy a nyomozók nagy összegű készpénzt találtak az érintettek lakásán. Kalmár Tamással szemben az a gyanú alapja, hogy baráti viszonyban volt V. László egyik bizalmi emberével. A rendőrségen egyébként van, aki örül, hogy a vezetők sem érinthetetlenek, mások szerint bizonytalanság uralkodik az ügy kirobbanása óta.
Baráti viszonyban volt V. László bizalmi emberével, V. Istvánnal Kalmár Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közrendvédelmi főosztályvezetője, erre alapozták meggyanúsítását az ügyészségen – ezt mondta a hvg.hu-nak a férfi ügyvédje, Arató György. A Központi Nyomozó Főügyészségnél többek között úgy vélik, hogy Kalmár Tamás segített V. Lászlónak azzal, hogy az utóbbi érdekeltségébe tartozó helyek mentesüljenek a rendőri ellenőrzés alól, amennyiben pedig razzia volt várható, akkor azokról előre értesítette a férfit bizalmi emberén, V. Istvánon keresztül. Ezekért – az ügyészség állítása szerint – a főosztályvezető havonta több százezer forintot fogadott el.
„Mindezt védencem határozottan tagadta” – mondta a védő, aki beszámolt arról, hogy Kalmár Tamás a Sziget fesztiválok miatt V. Lászlóval is találkozott néhányszor, de – mint Arató György megjegyezte – „vele nem voltak haverok”. Szerinte még ha Kalmár Tamás tudott is a V. Lászlóval kapcsolatos híresztelésekről, akkor sem kutakodhatott volna annak embere után, mert azzal hivatali visszaélést követett volna el.
Korlátozott ellenőrzési lehetőségek?
Az ügyvéd úgy vélte, ügyfele, akivel korrekt módon bánnak a büntetés-végrehajtási (bv) intézetben, közrendvédelmisként saját embereivel csak korlátozottan léphetett fel a szórakozóhelyeken. Ez alatt azt értette, hogy a zenés, táncos helyek ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szerint csak a szükséges mértékben szabad zavarni a szórakozóhely működését, ezért csak két egyenruhás mehetett be ellenőrizni, hogy "minél kevésbé zavarják a szórakozni vágyókat". „Amennyiben pedig nem önállóan, hanem más rendőri egységekkel együtt mentek razziázni, akkor nem Kalmár Tamás dirigált.” (Más esetekben azért nem ilyen diszkrét a BRFK - a szerk.)
Arra a megjegyzésünkre, hogy ettől függetlenül a főosztályvezető értesíthette-e a szórakozóhely vezetőjét a várható rendőri érdeklődésről, Arató György leszögezte, amikor más rendőri szervek razziákra kértek kisegítő erőt, csak azt adták meg, hogy hány ember kell, mennyi időre és milyen felszereltséggel.
Barátság, nem vesztegetés
Az ügyvéd fontosnak tartotta azt is, hogy az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda három dolgozója érintett, míg a BRFK közrendvédelmi területéről egyedül Kalmár Tamás. A hvg.hu-nak rendőrök név nélkül azt mondták, hogy ugyan valóban jóban lehettek egymással Kalmár és V. István, de Kalmár Tamásnak elméletileg legfeljebb évi néhány rendezvényen kellett volna V. László emberével összefutnia, ennél sűrűbb kapcsolattartást nem igényelt volna a „viszonyuk”. Ugyanakkor a védő szerint nem volt ebben semmi különös.
„Tévedés a baráti beszélgetésekből vesztegetésre következtetni – hangsúlyozta Arató György. És egyébként, ha az ügyészség részéről azt állítják, hogy V. László szórakozóhelyei Kalmár Tamás révén kiváltságot élveztek, akkor hogy lehet, hogy tavaly szilveszterkor épp azért záratták be az egyik diszkót, mert túllépték a megengedett létszámot?” – vetette fel a védő. „Megkérdezem azt is, hogy ügyfelemnek miért rótták fel azt is, hogy olyan konditerembe járt, ahol megfordultak gyanús alakok. Ha ilyen helyekről tudtak a rendőri vezetők, és ez gondot jelentett, akkor miért nem tiltották meg, hogy odajárjanak?”
A nyomozással kapcsolatban az ügyvéd a hvg.hu-nak elmondta, az ügyészek Kalmár Tamás egyik zsebében 219 ezer forintot, a másikban 6500 forintot találtak, de csupán az előbbiről jelentették ki, hogy az bűncselekményből származik. „Az otthonában megtartott házkutatás során nemhogy tízmillió forintos összegre, hanem készpénzre sem bukkantak, CD-ket, adathordozókat, bankszámlakivonatokat és bankkártyákat foglaltak le.”
Törvényt sértettek az ügyészek?
Az ügyvéd hangsúlyozta, az sem igaz, hogy Kalmár Tamás nem tett vallomást. „Még az ügyészség által kirendelt védő nélkül is válaszolt a kérdésekre, amelyek közül nem volt olyan, amelyre ne felelt volna” – mondta Arató György. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gyanúsítottként való kihallgatást kötelező lett volna védő jelenlétében megtartani, de nem így történt. „A büntetőeljárásról szóló törvény nem mondja ki kategorikusan, hogy ha kötelező a védőt kirendelni a gyanúsított mellé, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy az ügyvédnek ott is kell lennie a kihallgatáson. Ezt a hiányosságot a hatóság részéről gyakran úgy értelmezik, hogy elég, ha kirendelnek valakit, de nem szükséges, hogy a gyanúsított kifaggatásánál ott tartózkodjon. Én viszont úgy gondolom, hogy ez a gyakorlat rossz és törvénysértő is”.
Arató György szerint az eljárás hátterében az állhat, hogy "vagy a Nemzeti Nyomozó Iroda felszámolása a cél, vagy az éjszakai piacot akarják újraosztani", de "mindezek persze csak sejtések".
Hopka, az Év rendőre
Hopka Lajos akkor tudja megtenni a vétlenségét bizonyító vallomást, ha a szolgálati és államtitok tartási kötelezettsége alól felmentik – közölte a hvg.hu-val korábbi nyilatkozatához hasonlóan a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális bűnszervezeti csoportok elleni osztályának vezetőjét védő Zsurkán Béla. Mint mondta, "messze nem igaz az, hogy a korrupciós ügy fő alakja Hopka Lajos lenne". „A hivatásának élt, 2008-ban az Év rendőre lett. Munkájának alapvető része volt, hogy az ügyekben nyomozati érdekek miatt tartsanak kapcsolatot az éjszakai életben járatos emberekkel és besúgókkal” – hangsúlyozta az ügyvéd.
Zsurkán Béla megjegyezte azt is, hogy ügyfelét két évvel ezelőtt nevezték ki osztályvezetőnek, ahhoz pedig át kellett esnie egy C-típusú ellenőrzésen, aminek meg is felelt. Az ügyvéd szerint Hopka Lajos munkájával járt, hogy nap mint nap lehallgatták a telefonját ellenőrzésképpen, amivel tisztában volt. Ez az ő érdeküket is szolgálta. „Az pedig nem felel meg a valóságnak” – tért át az ügyészségi közlésre –, „hogy a házkutatás során tízmillió forintot találtak nála.” „Más gyanúsítottnál lehet, de nála biztosan nem.”
Félelem, öröm és óvatosság a testületen belül
Az ügy kirobbanása egyébként meglehetősen vegyes reakciókat szült a BRFK-n belül. A beosztott állomány egy része örömmel fogadta, hogy parancsnokaik nem sérthetetlenek, és őket is elérheti a felelősségre vonás, ha felmerül, hogy elkövettek valami törvénybe ütközőt – mondták a hvg.hu-nak nevük elhallgatását kérő rendőrök. Az, hogy mindenkit egyelő mércével mérnek, legyen kis rendőr vagy vezető beosztású, pozitív hatást keltett: „ez mutatja azt, hogy nincsenek szent tehenek”. Mások szerint ugyanakkor "félelem és bizonytalanság uralkodik a rendőrségen" az ügy miatt. Nem tudni, mi történhet még, kiket érinthet az ügy – közölték nevük elhallgatását kérő rendőrök.
Mivel még "senki nem tudja, mi van", óvatosabbak, nem kapkodják el a munkát, ha az ő adott vezetőjük keveredett gyanúba, akkor még inkább. A vezetők esetében viszont megtapasztalható a félelem. Akadt olyan hivatásos, aki úgy vélekedett, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott eljárás nem befolyásolja az alapvető munkát, és egyébként is egy idő múlva minden visszaáll a rendes kerékvágásba. Ehhez egy másik hivatásos azt tette hozzá, hogy a korrumpálódott rendőrök helyére is akadnak újak. „Ez mindig így ment, és ez nem is fog változni, hiszen az éjszaki élet hatalmas bizniszt jelent ezen a téren is.”