Nem vállalt újabb nyilvános vitát a titkosszolgálatok átalakításáról a nemzetbiztonságot is felügyelő Pintér Sándor. A belügyminiszter kedden a parlamentben elismerte, hogy a kabineten belüli egyeztetéseken fennakadt az új törvény tervezete, így legfeljebb ősszel kerülhet a képviselők elé. Pintérnek nem ez az első veresége; a hvg.hu úgy tudja, a kormányon és a Fideszen belül sokan elégedetlenek a jelenlegi felállással, a belügyminiszter viszont ragaszkodik a pozíciójához.
„Olyan szakmai kérdés sehol, semmilyen szinten nem merült fel”, amely alátámasztaná azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a titkosszolgálatok felügyeletét elvonnák a Belügyminisztériumtól – mondta Pintér Sándor az éves parlamenti bizottsági meghallgatásán. A belügyminiszter arra a sajtóinformációra reagált, amiről korábban a hvg.hu is írt beszámolt, hogy a kormányátalakítás során az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a szakszolgálat politikai felügyelete átkerülhet a Miniszterelnökséghez Lázár János leendő államtitkár irányítása alá.
A belügyminiszter keddi kijelentésével ellentétben fideszes források azt mondták, több elképzelés is kering a kormányban a titkosszolgálatok átszervezéséről. Továbbra is tartja magát az terv, hogy a szolgálatokat – a katonai hírszerzés kivételével – nyugati minták alapján, a korábbi struktúra visszaállításával közös felügyelet alá kellene vonni lehetőleg a Miniszterelnökségen. Információink szerint ennek a tervnek az egyik fő szorgalmazója az 1998 és 2000 közötti titokminiszter, Kövér László, aki tavaly év végén sikeresen akadályozta meg, hogy Pintér tárcája további jogosítványokat kapjon ezen a téren.
„Értsen hozzá és csak ezzel foglalkozzon”
Már a 2010-es kormányalakításkor is vita volt róla, hova kerüljenek a szolgálatok, de végül abban maradtak, hogy legkésőbb az új nemzetbiztonsági törvény megalkotásakor majd úgy is átszervezik a struktúrát – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz egyik, az ügy bizalmi jellege miatt neve elhallgatását kérő szakpolitikusa.
Bár a kormány áprilisra időzítette a törvényalkotási programjában a titkosszolgálatokról szóló törvény parlamenti beterjesztését, a kabineten belüli egyeztetések és feszültségek miatt legfeljebb év végére készülhet el a jogszabálycsomag. A csúszást a törvény kidolgozásával megbízott Pintér Sándor jelentette be az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén: a belügyminiszter szerint a tervezet még a tárcák közötti egyeztetésen akadt el, ezért a javaslat várhatóan csak ősszel kerül a parlament elé.
Forrásaink szerint nemcsak a Miniszterelnökség vezetésére felkért Lázár János, hanem az első Orbán-kabinet titokminisztere, a párt szaktekintélye, Kövér László is úgy gondolja, hogy közös felügyelet alá kellene vonni a szolgálatokat – lehetőleg nem Pintér irányítása alatt. A 2010-es kormányalakítás során a külföldi hírszerzéssel, kémelhárítással foglalkozó Információs Hivatal (IH) a külügyminiszter, a lehallgatásokat, informatikai adatgyűjtést végző szakszolgálat és a kiértékelést végző, a szervezett bűnözés ellen is küzdő AH a belügyminiszter alá került. Korábban a polgári szolgálatokat egy tárca nélküli miniszter felügyelte a Miniszterelnöki Hivatal keretében (a katonai nemzetbiztonság korábban is a honvédelmi miniszter alá tartozott).
„Az lenne a jó, ha az polgári szolgálatok egységes felügyelet alá kerülnének, de csak ha olyasvalaki alá, aki csak ezzel foglalkozik, ért hozzá és valós döntési jogosítványai vannak” – értékelte a helyzetet a nagyobbik kormánypárt egyik szakpolitikusa. Szerinte, amíg ezek a feltételek nem adottak, jobb, ha marad a mai struktúra. A kormány törvényalkotási programja „a rendészeti és közigazgatási reform soron következő lépésének” nevezte a „szolgálatokra vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálatát”. Az átszervezés csak a polgári szolgálatoknál akadt meg: pénteken zárult le a katonai szolgálatok 2011-ben elkezdett átalakítása, a hírszerzés és az elhárítás összevonása. Az ünnepélyes állománygyűlésen a miniszterelnök és a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetője is részt vett.
Versenyfutás az információkért
Lázár János a kormányátalakításról folytatott tárgyalásai során jelezte, hogy szeretné áthelyezni a Miniszterelnökségre Pintértől a titkosszolgálatokat – írta korábban Népszabadság. Ezt az információt egy fideszes szakpolitikus és a szolgálatokkal hivatalból kapcsolatban álló rendészeti vezetők is megerősítették a hvg.hu-nak. Az utóbbiak szerint az is felmerült kompromisszumos megoldásként, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal maradjon a belügyben, a szakszolgálatok kerüljenek át a Miniszterelnökséghez. Az egyik szakpolitikus forrásunk szerint Lázár a polgári szolgálatokat csomagban biztos nem kapja meg, és szerinte erre utal, hogy nem miniszterként, hanem államtitkárként dolgozik majd Orbán mellett – ugyanis a polgári szolgálatokat eddig mindig miniszteri rangban irányították.
„Ha akarod, a szakszolgálat egy szolgáltató központ, amely szenvtelenül kiszolgálja a többi szolgálat, rendőrség igényeit, biztosítja az infrastruktúrát. Ha akarod, a rendszer szíve, hiszen minden a technicizálódás irányába megy, nélkülözhetetlen” – beszélt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) szerepéről egy neve elhallgatását kérő korábbi titokminiszter. Egy a parlament nemzetbiztonsági bizottságában korábban tagként dolgozó szakember azt mondta, ma már az informatikai munka, a telefonlehallgatások, poloskázás, a titkos kutatások adják a hírszerzési munka 60-70 százalékát. Márpedig az ilyen megrendelések a rendőrségtől, a TEK-től, AH-tól, IH-tól, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól, az adó és vámhivataltól, és az ügyészségtől mind a szakszolgálathoz futnak be, azaz ennek a szervezetnek, illetve az élén álló főigazgatónak szinte az folyó ügyek jelentős részére rálátása lehet. Az AH decemberben kinevezett főigazgatója is az NBSZ-től érkezett: Göbölös László korábban a szakszolgálat információ-feldolgozó igazgatóságának vezetője volt.
Egy rendészeti vezető szerint Pintér alatt még inkább felértékelődött a szakszolgálat szerepe, ugyanis a gazdasági ügyek nyomozói az utóbbi időben rendszerint csak a lehallgatások szerkesztett leiratát kapják meg, nem magát a teljes felvételt. (Ugyanakkor az egyik volt titokminiszter a hvg.hu-nak azt mondta, korábban is ez volt a protokoll, csak kapacitás hiányában gyakran átadták meghallgatásra a rendőröknek a felvételeket.)
Fékezett habzás |
A szakmaiságot a szolgálat élén álló főigazgató garantálja, akit formálisan nem a felügyelő kormánytag, hanem a miniszterelnök nevez ki. A hatályos, 1995-ös nemzetbiztonsági törvény tőle hatáskört a felügyelő kormánytag nem vonhat el, a szolgálatnak csakis a főigazgatón keresztül adhat egyedi utasítást, a lehallgatásokra pedig az igazságügy-miniszter vagy bíró adhat engedélyt. Ugyanakkor írásban kell utasítást adnia a kormány tagjaitól érkező információs igények teljesítésére, így ha törvényt szegne, annak nyoma maradna.
A törvényes működés másik fontos garanciája az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, amely a többi parlamenti testülethez képest igen széles ellenőrzési jogosítványokkal bír. A törvény szerint élére csakis ellenzéki képviselőt lehet állítani – jelenleg Molnár Zsolt MSZP-s képviselő vezeti. A bizottság állást foglal a főigazgató-jelöltről: bár álláspontja nem kötelező érvényű, 2007-ig a miniszterelnökök komolyan vették a testület véleményét (Laborc Sándort a bizottság tiltakozása ellenére nevezte ki Gyurcsány Ferenc). Ugyanakkor, ha törvénytelenséget észlel, tagjainak kétharmadával kötelezheti az illetékes kormánytagot és a főigazgatót, hogy mutassák be a titkos információgyűjtésre vonatkozó adatokat (a titkos források felfedése nélkül). |
Kockázatos túlhatalom
„Mindig ment a vetélkedés az egymást követő kormányokon belül az információkért, most sincs ez másként” – mondta a hvg.hu-nak egy volt titokminiszter, aki szerint a politikusok sokszor azt gondolják, hogy különleges tudás és hatalom birtokába jut, aki megszerzi az irányítási posztot, ám a munka rengeteg kockázattal jár. A Belügyminisztérium egyik vezető munkatársa ugyanakkor azt hangsúlyozta, a titkosszolgálatok felügyelete soha nem hoz népszerűséget, mert „az sikeres akciókról nem lehet beszámolni, viszont a botrányokat mindig a miniszteren kérik számon”. Volt olyan fideszes szakpolitikus, aki azt mondta, 2010-ben ezért kapta meg Pintér a posztot, és nem valamelyik pártpolitikus.
„Bár elégé sok garancia van beépítve a rendszerbe, ebben a szakmában minden a bizalmi viszonyokon múlik, a főigazgató mindig is az aktuális miniszter bizalmasa volt. Nem kell formálisan utasítania, elég, ha hetente leülnek egyet kávézni és beszélgetni” – mondta a hvg.hu-nak a nemzetbiztonsági bizottság egy volt tagja.
A szakember szerint még csak fel sem kell használnia ezeket az információkat, elég, ha tudomása van egyes ügyekről, mert ez a tudás erősítheti politikai befolyását. „Az elmúlt évtizedekben a pártok egymással szembeni kölcsönös bizalmatlansága volt a legfőbb garancia, nem a törvények: tudták, ha kormányon rosszra használják a szolgálatokat, akkor ellenzékben ők is elszenvedői lehetnek egy ilyen akciónak” – mondta a forrásunk, aki szerint ez a bizalmatlanság a kormánypárton belülre helyeződött át, és az egyes erőcsoportok tartanak egymástól.
Pintér vereséget szenvedett
A hvg.hu-nak több fideszes forrás is azt mondta, a nagyobbik kormánypárt szakpolitikusai elégedetlenek Pintér ezen tevékenységével. Egyikük furcsának nevezte, hogy Göbölös még mindig ideiglenes vezető, akit a belügyi tárca vezetője miniszter jogkörében eljárva bízott meg a parlamenti ellenőrző testület meghallgatása nélkül.
Korábban ez az UD Zrt.-ügybe belebukott Laborc távozása után történt meg, amikor a titokminiszter hónapokig nem tudott konszenzust teremteni a bizottságban Balajti László kinevezéséhez. Ez csak az új titoktörvényről szóló MSZP-Fidesz háttér-megállapodás megkötése után sikerült az előző ciklus végén (Balajti végül a kormányátalakítást is túlélte, 2011. decemberig maradt hivatalában). A 2010-es országgyűlési választások óta viszont a kormánypártoknak a bizottságban is kétharmados többségük van, mégsem vitte be Pintér a testület elé Göbölös jelölését.
Pintér tavaly egyszer már vereséget szenvedett a Fidesz parlamenti szakpolitikusaival szemben, amikor a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot (NIBEK) akarta létrehozni, amely a többi titkosszolgálattól adatokat kérhetett volna be. A NIBEK-ről szóló törvénytervezetet több módosítóval támadta Kövér László, a 2000 és 2002 közötti titokminiszter, Demeter Ervin, illetve a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke, Gulyás Gergely. A módosítók végül meghiúsították, hogy a NIBEK külön titkosszolgálatként jöjjön létre, ahogy azt is megakadályozták a fideszes politikusok, hogy az Információs Hivatal a külügyminisztertől Pintérhez kerüljön át.
Volt olyan fideszes politikus, aki szerint Pintér Sándor sem érdekelt az új nemzetbiztonsági törvény tervezetének beterjesztésében vagy Göbölös László megbízásának véglegesítésében. Így nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy leszavazzák, szétmódosítsák a javaslatát, és még a jelenlegi struktúrát is fenn tudja tartani.
Pintér: csúszik a titkosszolgálati törvény
Nem csak Kövér ment neki a szuper-titkosszolgálatnak a Fideszből
Lenyomták a fideszes lázadók Pintér szuper-titkosszolgálatát
