Mégsem lesz szuper-titkosszolgálata Pintér Sándor belügyminiszternek. A parlament a fideszes Demeter Ervin módosító indítványának elfogadásával kilőtte az összes különleges jogosítványát a belügyminiszter tervezte Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnak. Demeter a javaslatában a Kövér László és más fideszes képviselők által megfogalmazott kritikákat gyűjtötte össze.
Pintér Sándor belügyminiszter korábbi javaslatával ellentétben mégsem jön létre a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK), miután az Országgyűlés pénteken elfogadta a fideszes Demeter Ervin ezt indítványozó zárószavazás előtti módosító javaslatát.
A parlament napirendje szerint az utolsó 2011-es ülésnapján szavaz a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) létrehozásáról is, azonban a rendvédelmi tárgyú törvények ezt tartalmazó módosítása az előző héten úgy változott, hogy a kormány eredeti szándékaival ellentétben mégsem lesz a nemzetbiztonsági szolgálatok egyike az újonnan létrejövő szervezet.
A belügyminiszter tervezetét az elmúlt hetekben számos civil szervezet, az ellenzék, és több kormánypárti képviselő is élesen bírálta. Múlt hétfőn a parlamenti többség le is vette a napirendről a már részletes vita alatt álló javaslatot, ám a két ünnep közötti üléseken visszakerült az Országgyűlés elé a tervezet.
Az eredeti tervezet szerint a NIBEK kivételes hozzáférést kapott volna az állampolgárok "adatvagyonához": valamennyi fontos állami adatkezelési rendszerből közvetlen elektronikus kapcsolat útján szerezhetett volna kontrollálhatatlanul információkat. Sőt, a különböző adatkezelési rendszereket össze is lehetett volna kapcsolni, a megfelelő garanciális védelem nélkül beszerzett adatokat pedig lényegében korlátlan ideig őrizhette volna a "szuper-titkosszolgálat" a már jól ismert, "szolgálati érdekekre" való hivatkozással.
Szétlőtték, halasztották
Demeter zárószavazás előtti módosító javaslata betetőzte azt a folyamatot, amit Kövér László indított el hetekkel ezelőtt. A parlament előző héten a házelnök kezdeményezésére még csak arról döntött, hogy a NIBEK nem működhetne új titkosszolgálatként. Most viszont 258 igen szavazattal úgy döntött, hogy egyáltalán ne kerüljön sor a NIBEK nemzetbiztonsági szolgálatként történő megalakítására, ugyanakkor azt is véglegesítette, hogy a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatal mégsem kerül a belügyminiszter fennhatósága alá.
A zárószavazás előtti 29 oldalas módosító felpuhítja az összes olyan jogosítványt, amelyeket Pintér alatt összpontosítottak volna, és végleg kiveszi a tervezett intézményt a titkosszolgálatok közül. Demeter módosítójának indoklása szerint még az új – jelentősen átírt – tervezet januári hatálybaléptetése sem oldható meg, ezért ezt is halasztja a parlament. Demeter javaslata szerint több paragrafus csak 2014 januárjában lép majd hatályba.
A NIBEK létrehozására kidolgozott tervezetet az elmúlt hetekben a kormánypárti képviselők több módosítóval bombázták szét. Így Kövér László házelnök, az első Orbán-kormány titkosszolgálati minisztere is több módosító javaslatot is beadott. Legradikálisabb indítványával egyszerűen törölné a NIBEK-et a nemzetbiztonsági szolgálatok közül, mondván, nem folytat titkos információgyűjtő tevékenységet. Egy másik javaslatában kizárólag belföldre korlátozná az új központ hatáskörét, mert szerinte az ország külső függetlenségéhez kötődő értékeléseket és tájékoztatást nem lenne szabad a belügyminiszter irányítása alatt álló szervezethez utalni, hanem meg kell hagyni a külügyminiszter felügyelete alatt álló Információs Hivatalnak. Kövér László kivenné azt is, hogy a közvetlen elektronikus adatkapcsolat kiépítését írnák elő a központtal együttműködő szervek adatkezelési rendszerével.
Kövér mellett egy másik fideszes képviselő, Gulyás Gergely is módosító indítványt adott be a belügyminiszter tervezetéhez. A javaslata törölné a tervezet azon részét, amely „a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében – kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt”. Azaz a kormánypárti képviselő azt akarta elérni, hogy a szervezet ne kötelezhessen újságírókat információik átadására.